Back to top

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Fotó: Pelsőczy Csaba
Legutóbbi interjúnk alkalmával egyebek mellett arról is beszélt, hogy a Hungarikum Bizottság (HB) üléseit a szakmai ágazati szakbizottságok előbírálata előzi meg. Mekkora mértékben nehezítette meg a munkát a koronavírus-járvány terjedése?

A járvány, illetve a terjedésének megakadályozását célzó intézkedések az élet minden területén éreztették hatásukat, így a mi munkánkat is befolyásolták: az ülést két hónappal ezelőtt szerettük volna megtartani, de jelen helyzetben kénytelenek voltunk elhalasztani, s most megtartani a szükséges óvintézkedések betartása mellett. Az ugyanakkor megkönnyítette a helyzetünket, hogy a szakbizottságok már korábban – a járvány által leginkább megterhelt időszakot megelőzően – elkészültek a javaslatok előbírálásával.

A jubileumi ülésezés igencsak „termékenynek” bizonyult: ezúttal négy értéket emeltek a hungarikumok, nyolcat pedig a nemzeti értékek közé.

Korábban nem volt példa arra, hogy egyszerre ennyi elemről döntsünk, aminek hátterében az áll, hogy az utóbbi időben minden eddiginél több értéket terjesztettek fel a kérelmezők a különböző megyei vagy ágazati értéktárakba. Éppen ezért szeretnénk a soron következő alkalommal is hasonló mennyiségű értékről döntést hozni, annál is inkább, mivel a Hungarikum Bizottság csak szigorúan szabályozott, az elnök és a tagok helyettesítésre lehetőséget nem adó törvényi keretek között tud ülésezni.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bizottság úgy döntött, egyfajta előkészítő munkába kezd: szeretnénk elérni – akár jogszabály-módosítással –, hogy a kiemelkedő életművek is bekerülhessenek az értéktárakba.

Számos kérést kapunk ugyanis az ügyben, hogy ismerjük el kiváló íróink, költőink, művészeink munkásságát is.

Az idei év a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójának jegyében telik. Feltételezem, fontos szempont volt ez a tény a döntések meghozatalakor.

Igen; kitüntetett figyelmet szenteltünk az évfordulónak, illetve annak a ténynek, hogy a magyar kormány 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. Ugyanakkor a HB megalakulásakor, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény életbe lépését követően is kiemelt szempont volt ez, hiszen az volt a célunk, hogy összegyűjtsük a magyarság karakterjegyeit, köztük az elcsatolt nemzetrészek értékeit. Utóbbiakat hivatott bemutatni egyébként az a sorozat is, mely a Kossuth Rádióban fut „Hiszek egy hazában” címmel, s amely a Hungarikum Bizottság kezdeményezésére, illetve támogatásával indult útjára. Az évfordulót szem előtt tartva az ülésünk alkalmával számos értékről döntöttünk, amelyek a határon túli, magyarok lakta területekhez köthetők.

A hungarikumok sorába emeltük például az erdélyi csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet, ami nemcsak vallási szempontból kiemelt jelentőségű, hanem a magyarság egyfajta kultikus találkozóhelye is egyben.

Emellett a Magyar Értéktárba választottuk az aracsi templomromot és követ, melyek a magyar nemzeti identitás fontos jelképei a Délvidéken, és így döntöttünk a beregi keresztszemes hímzés esetében is, mely a kárpátaljai magyarok páratlan motívumkincse, szimbóluma.

Jubileumi, 25. alkalommal ülésezett a Hungarikum Bizottság, melynek elnöke az agrárminiszter, Nagy István
Fotó: Pelsőczy Csaba
A bizottság a hungarikumok közé emelte a tiszavirágzást, mint védett természeti- és tájértéket. Mit kívántak üzenni ezzel a közvéleménynek?

Szeretnénk egyensúlyt tartani az értékek között, ezért kitüntetett figyelmet szánunk a természeti értékeknek is. A magyarországi tiszavirágzás jelentősége mindemellett az országhatárainkon is túlmutat, hiszen nemzetközi szinten is jelentős természeti örökségként tartatik számon. A tiszavirág – Európa legnagyobb kérészfaja – egykoron az egész földrészen elterjedt volt, a múlt században azonban szinte teljes mértékben kipusztult, s csak Magyarországon, tömegesen a Tiszán és mellékfolyóiban marad fenn. Mindez rávilágít a természeti kincseink „törékenységére”, s azt jelzi, mennyire fontos, hogy megbecsüljük őket. A járványidőszakban ez még inkább érvényessé vált: a hazai természeti értékek vagy éppen az ételek-italok, egyszersmind a hungarikumok még inkább előtérbe kerültek.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Az agráriumhoz kapcsolódó értékek, ahogy eddig is, úgy ezúttal is fontos szerepet kaptak. Esetükben mire kívánták felhívni a figyelmet?

A hungarikumok közé emeltük a szőregi rózsatövet, mely fagytűrő-képessége, sziromlevelei színjátékának intenzitása, hosszan tartó virágzási periódusa miatt egyedülálló minőséget képvisel, s méltán ismert exportcikkünk, mely európai uniós oltalom alatt áll.

Szőreg környékén, Csongrád megyében termelik a magyarországi rózsatövek 98 százalékát. Reményeink szerint a termelésben felmerülő nehézségek leküzdését is elősegíti majd a bizottság döntése. A nemzeti értékek közé emelve szerettük volna elismerni a több évszázados hagyományokkal bíró hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet. A térségben a kiváló minőségű szalma egykoron sok ezreknek – szalmafonóknak, kalapkötőknek – adott munkát. A helyi önkormányzat a régi hagyományokat folytatva, közfoglalkoztatás keretében teszi lehetővé ismét e régi tevékenység művelését. Ezen értékek közé soroltuk az újfehértói fürtös meggyet is, mely 1978-ban végleges állami elismerést kapott, s amely a hazai meggyfajták mondhatni zászlóshajója. Az elmúlt években megkapta a HÍR védjegyet (Hagyományok-Ízek-Régiók – a szerk.), a belőle, meghatározott módon készített meggypálinka pedig európai uniós oltalom alá került, ezért fontosnak tartottuk, hogy a fajtát a nemzeti értékeink közé emeljük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Ismét Business Superbrands díjat nyert az Agrofeed

Idén tizenharmadik alkalommal ült össze a jelenleg 22 tagú, független szakemberekből álló bizottság, amely az Agrofeed márkát érdemesnek találta a Business Superbrands 2020 védjegy viselésére.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.

Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdák versenyképességének megvédésében

A Termőföldtől az asztalig stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse az európai gazdák versenyképességét – közölte Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében. Stella Kyriakides korábban a brüsszeli állatjóléti és növényvédelmi előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fordult a tárcavezetőhöz.

Megkezdődnek a helyszíni ellenőrzéseknél a területmérések

A Magyar Államkincstár a közeljövőben kezdi el felmérni a támogatási kérelemmel érintett egyes földterületeket, de a járvány miatt ezt a gazdálkodók jelenléte nélkül teszik.

Egyre kifizetődőbb lehet az öntözés

Az időjárás tavaly is nagymértékben befolyásolta a növénytermelés hozamait, egyre fontosabbá válik az öntözéses gazdálkodás. Tavaly több mint 142 ezer hektár volt vízjogilag öntözhető – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.

Az agrárium is vesztese a válságnak

Kedvezőtlenül érinti az egyébként stabil mezőgazdasági ágazatot is a koronavírus, ráadásul több más tényező is rossz hatással van az agráriumra – derült ki a a Portfolio.hu csütörtökön megrendezett „Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?” című szakmai rendezvényén. A most szerzett tapasztalatok és a meghozott intézkedések hosszabb távú hatása azonban még előnyére válhat az ágazatnak.