Az idő őket igazolta, a kiváló minőségű vágott hunyor, boglárka és pünkösdirózsa keresett termék lett a neves virágkötők körében is.
A kertészmérnök házaspár az egyetemi diploma megszerzése után költözött a férj családjának tanyájára. Eleinte kisebb területen tulipánhagyma-szaporítással és tulipánhajtatással kezdtek el foglalkozni, a megtermelt árut Budapesten értékesítették. Hamarosan gerberanevelésbe és liliomhajtatásba is belevágtak, de fő kultúrájuk továbbra is a tulipán maradt. A kereslet növekedésének köszönhetően egy ideig három budapesti piacon is árulták a vágott virágokat, jelenleg a Flora Hungarián van árusítóhelyük.
Megváltozott a piac
Folyamatosan növelték a termesztőfelületet, a kezdeti néhány sor hajtatott tulipánból mára több mint egy hektár fóliával fedett virágkertészet lett. A melegigényes kultúrákhoz a kilencvenes évek elején vezették be az ipari gázt. Az kezdetben nagy könnyebbség volt, ám 10-12 év alatt annyira fölment az ára, hogy kérdésessé vált a használatának gazdaságossága. Akkoriban kezdett megjelenni a hazai piacon az olcsó importáruk tömege, ami a hajtatott tulipán árát is letörte, így el kellett gondolkodniuk azon, hogy a meglévő növényeket hogyan, és főleg mivel tudják leváltani. A piac átrendeződése arra késztette őket, hogy az árverseny helyett a minőségre és a különlegességekre helyezzék a hangsúlyt.
Mivel a tulipán kezdettől fogva a kedvencük volt, ráadásul az nem melegigényes, így a gerbera- és liliomkultúrákat számolták föl. A tulipán mennyiségét visszaszorították, és olyan fajtákat kezdtek el termeszteni, amelyeket a vevők csak náluk találhatnak meg. Inkább a drágább, de kifogástalanul fajtatiszta és vírusmentes szaporítóanyagokat választották, ez egyben garancia a magas minőségre is. A munkaerő-problémák miatt viszont szem előtt kellett tartaniuk, hogy munkatársaikat egész évben tudják foglalkoztatni. A tulipán termesztésével járó munkacsúcs és a sajátos magyar virágvásárlási szokások miatt is egyszerre több tényezőt kellett figyelembe venniük.
Hortenzia évente többször is kiutazik Hollandiába, figyelemmel kíséri az ottani virágboltok kínálatát és az aktuális virágkötészeti trendeket is.
Hidegkedvelő hunyor
Az első Helleborus-töveket öt évvel ezelőtt ültették a balástyai fóliasátrakba, geotextíliával fedett ágyásokba. A Hilverda Magnificent Bell fajtájának szaporítóanyagát Hollandiából vásárolták. Az első ültetés költségeit egy év alatt megkeresték, és vevőik pozitív visszajelzésein felbuzdulva újabb töveket vásároltak, ezúttal másik holland cégtől, a Greenworkstől. Azok a növények azonban két éven át szinte egyetlen virágot sem hoztak, így az első két év veszteséges volt. Már éppen a sorok felszámolását tervezték, amikor a szaporítóanyag-forgalmazó cég javaslatára a lombozat teljes visszavágása után végül a harmadik évre megjelentek az első virágszálak. A kezdeti nehézségek ellenére azóta már többször is telepítettek új növényeket. Az elmúlt évben már átlag 6-7 szálat szedtek tövenként, amit terveik szerint 10-ig növelhetnek még.
Mindkét általuk termesztett fajta rendkívül tartós. Nemcsak a töveken, de vágott virágként a vázában is hetekig frissek és szépek maradnak. Az utóbbi évek enyhe telein szinte alig kellett fűteni, a sátrakban így is tartható volt a szükséges 5-6 °C, szükség esetén pedig fával fűtenek. Az állandó és megfelelő tápanyagellátás mellett a tripszek és a botrítisz ellen kell védekezniük.
Tartósságának és különlegességének köszönhetően a hunyor egész évben keresett virág lett. Ugyan a színes fajta csak áprilistól októberig virágzik, de a vevők annyira szeretik Hortenzia virágait, hogy ebben az időszakban az import színes virágú Helleborus teljesen háttérbe szorul. Zöld változattal egész évben el tudja látni a vásárlóit a jelenlegi állományból. A fogyasztói szokások változásával akár a megnövekedett mennyiségi igényt is fedezni tudná.
A menyasszonyok is kedvelik
A Paeoniát három évvel ezelőtt telepítették, az komolyabb egyszeri beruházás volt, de megfelelő tápanyagellátás és növényvédelem mellett akár tíz évig is maradhatnak a tövek egy helyen. A Coral Sunset (piros színű), a Gardenia (púderrózsaszín), a Duchesse de Nemours (fehér) és a Sarah Bernhardt (sötét púderszínű) fajtákból összesen mintegy 4000 tövet ültettek.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kertészet gyorsan melegedő homokos talaja ideális a pünkösdirózsa számára, az idén már tövenként átlag 7-8 szálat szedtek, de a növények még most is fejlődnek, várhatóan az ötödik év végére érik el a „felnőtt” méretüket, akkor 10-12 szálat is adnak majd.
A botrítisz és a pajzstetű komolyabb károkat okozhat az állományban.
Az első szedést anyák napjára időzítették, de a virág legnagyobb részét az esküvői idényben értékesítik majd, szerencsére a menyasszonyok körében jó néhány éve töretlen a sikere. A virágok leszedve akár hetekig is eltarthatóak hűtőházban. Hortenziáék azonban mindig a piac előtti napon szedik, akár kétszer is. Holland műanyag vödrökben vízbe állítva szállítják, egy vödörben 60 szálat.
Választékbővítők
A tulipán és a pünkösdirózsa értékesítési időszaka közötti néhány hétben virágoznak a boglárkafajták (Ranunculus). Az első gumókat hat évvel ezelőtt ültették el, azóta minden második évben fölszedik, átválogatják, és újratelepítik az állományt. Virágzását nehéz időzíteni, a fűtésre kifejezetten érzékeny, de keresett és kedvelt kora tavaszi vágott virág, így a jelenlegi fajták mellett két továbbit is szeretnének bevezetni. Megfelelő időjárás mellett az utolsó szálakat anyák napja környékén tudják vágni.
A pink és bordó színű virágok kiemelkedően tartósak, ennek ellenére időbe telt, mire a vásárlók elfogadták a növényben rejlő újszerű felhasználási lehetőségeket és lekopott róla a klasszikus „temetős virág” jelző. Ma már keresik és szeretik a vevők: szálas virágként, koszorúba kötve, akár menyasszonyi csokorban is megállja a helyét, élénk színe mellett a nagy virágfej miatt is igen jól használható virágdíszekben is.
Az Eryngium-fajták termesztését tavaly kezdték el. Jelenleg egy lila és egy ezüstfehér virágú fajtát ültettek, a 60-80 centiméter magas évelő tövek májustól október végéig hozzák a virágokat, átlagosan 5-7 szálat lehet szedni róluk. A feltűnő alakú és ritka színű virágok kitűnő kiegészítői a nyári csokroknak.
Hab a tortán
Hortenzia szerint az import árakkal nem érdemes versenyezni, meggyőződése, hogy aki egyszer megtapasztalja a kiváló minőséget, az visszatérő vásárlója lesz. Az eladási ár meghatározásánál soha nem követi a tőzsdei árakat, csak a saját termelési költségeit veszi alapul, így a teljes értékesítési szezonban fix árakat tart, ezt a vevők is megszokták, megértették.
A több mint négy évtizedes kertészet gazdaságos fenntartása sosem volt rutinmunka. Betegség miatti állomány-felszámolás, jégeső és gazdasági válság idején sem csüggedtek, nem a problémát, hanem a megoldandó feladatot látták és mindig igazodtak az adott helyzethez.
Így volt ez a koronavírus márciusi berobbanásakor is. Több ezer szál nyílófélben lévő virág állt a fóliákban. A hűvös napok ezúttal a segítségükre siettek, a szedést halaszthatták, mert a szálak még nem voltak vágásra érettek. A virágüzletek azonban bezártak, a nagybani piacról eltűntek a vásárlóik. Hortenzia azonnal dolgozni kezdett a megoldáson, több évtized munkája került ugyanis veszélybe egyik napról a másikra. Felnőtt fia webshopjába a zöldségek és gyümölcsök közé amolyan választékbővítésként tettek be tulipán- és boglárkacsokrokat. Legnagyobb meglepetésükre már az első nap komoly megrendelések érkeztek és hatalmas sikerük lett a virágoknak. Az idei kivételesen nehéz tavaszi idény tapasztalatait Hortenzia a rá jellemző derűs optimizmussal összegzi; szerinte az is óriási siker, hogy egyáltalán életben maradt a kertészet. Hogy még árbevéte-lük is lett, csak hab a tortán.