Back to top

A kacagójancsi már nálunk is hallatja hangját

A kacagójancsi vagy más néven kokabura Földünk ma élő legnagyobb jégmadara, hossza akár elérheti a 45 centimétert is. Azok, akik Ausztráliába eljutnak, s a keleti parton barangolnak, szinte biztos, hogy találkoznak ezzel az egyszerű tollazatú madárral, melyen a fehér és a barna szín dominál. Ma már díszmadárként is tartják kontinensünkön.

Madarunk mindkét elnevezése különös hangjára utal. De hogy miért Jancsi, arra különösen sok magyarázat született, azonban valószínűleg egy félrefordításból ered, ugyanis Ausztrália egyes részein Laughing Jackass néven ismeretes, ami szó szerint nevető/kacagó szamárcsődört jelent.

A kokabura kisebb rajokban érzi jól magát, leginkább 5-10 egyedből álló csapatokban mozog, melynek magját egy pár alkotja, s velük tartanak az előző négy évben kikelt utódaik.

Ez a szerkezet a költési időben is megmarad, ilyenkor az előző költésekből származó fiatalok segítenek az új fészekalj felnevelésében.

Kokaburával leggyakrabban a turisták nagyobb parkokban találkozhatnak, ahol azonban közel sem olyan bizalmasak, mint például a sárgabóbitás kakaduk Sydneyben. Madarunk gyakran előfordul a kertvárosias övezetekben is, ahol azért nem kedvelik, mert szívesen halászgat az aranyhalas medencékben is.

Fotó: Tóth Zsigmond
A kacagójancsi nemcsak kisebb halakat vagy vízben élő ízeltlábúakat, kétéltűeket zsákmányol, hanem gyakorta kisemlősöket, kisebb hüllőket is, sőt, ha úgy adódik, bizony madarakat is üldözőbe vesz. Tojásait fák odvaiba, sziklahasadékokba vagy éppen termeszvárak üregeibe rakja, ahol a 3-4 tojásból 23-26 nap elteltével kelnek ki az utódok.

Meglehetősen mozgékony, játékos madár, ezért tágas férőhelyet kell biztosítani számára változatos környezettel. Táplálása különös odafigyelést igényel, mivel ennek is változatosnak kell lennie: különféle rágcsálókat, naposcsibét, halat, marhahúst, ízeltlábúakat fogyaszt szívesen fogságban is – ez pedig költségigényes. Ma már áldozatkész madárbarátok egyre gyakrabban tartják a fajt, így immár nemcsak állatkertekben találkozhatunk velük.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Majorságot épít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Mura mellett

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) 470 millió forintos európai uniós támogatással épít majorságot Letenye határában, a Mura mentén - tájékoztatta a nemzeti park az MTI-t.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.

Kedvelik új lakásaikat a széncinegék

A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai az elmúlt napokban sorra látogatták és ellenőrizték a Sóstói-erdőben a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének erdőfelújításaiba kihelyezett madárodúkat. Nagy örömükre a februárban kitett 60 odú 80 százalékát már birtokba vették a széncinegék.

A „segítség” az életükbe kerülhet

Tavasz beköszöntével egyre-másra látnak napvilágot az erdőlakó állatok utódai, melyek nevelése az év ezen szakaszában már javában zajlik. Éppen ezért fontos tudni: ha a bokrok között például őzgidát vagy éppen bagolyfiókát látunk lapulni, az távolról sem azt jelenti, hogy anyjuk magukra hagyta őket, sőt.

Az Európai Bizottság bemutatta új biológiai sokféleséggel és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos stratégiáit

Az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel, és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos stratégiáit.

Porták éke, vadászok álomtrófeája: a gyémántfácán

Az utóbbi években tapasztalható, hogy egyre többen kezdenek el díszfácánokat tartani portáikon. Vannak, akik ezt pusztán hobbiból teszik, mások gazdasági megfontolásból is, hiszen a szépen kiszínesedett kakasokat jó pénzért lehet értékesíteni vadásztatás céljára. A fenséges megjelenésű gyémántfácán különösen keresett.

Nyúl a Faluhely majorból - Új magyar nyúlfajta-jelölt

Korábban írtunk a nyuszkanyakú palóc tyúkról és kitenyésztőjéről Földi Gyuláról, akinek hazája a mátranováki Faluhely major. Nos, ugyanerről a portáról ezúttal egy új nyúlfajta kerülhet ki: a faluhely majori nyúl. Az első kiállítási eredmények már megvannak, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségénél pedig megkezdődött a fajta elismerésének folyamata.