Back to top

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).

Nógrád megye gyöngyszeme, a Bánki-tó különös érdeklődésnek örvend. Az úgynevezett palóc Balaton a régiek szerint igazi tengerszem, mert bár a „nagy testvér” messze hullámzik, fenékforrások táplálják, frissítik a vizét. A hét és fél hektáros, a Jenői-patak felduzzasztásával létrehozott, helyenként 6-7 méter mély tó különleges színét a zöldalga adja, strandja messziről vonzza a vizek szerelmeseit. A tavat ölelő természetes környezet nyugtatólag hat az ide érkezőkre, de a vérbeli horgászok listáján is előkelő helyen áll.

A Bánki Vadászházat 2007-ben építették újjá, a földszintes épületet megtoldották, megemelték és komfortossá tették. „Régen a társasvadászatokra, a szarvasbőgésre érkezett vadászok foglalták el a házat, mára főként családok, baráti társaságok pihennek a hangulatos épületben. A szezonalitás nálunk 365 napot jelent, a holtidőszak kifejezést mi nem ismerjük” – magyarázta Németh Petra, a ház gazdaasszonya. Jellemzően visszajáró vendégek, családok, baráti társaságok érkeznek, és szilveszterre vagy kiemelkedő ünnepre már jóval korábban lefoglalják a vadászházat.

A környéken az év minden szakában bőséggel találnak programot a vendégek. Szarvasbőgést hallgatni ugyanolyan vonzerő, mint muflonokkal találkozni a reggeli séta során. A kiadós erdei
gyaloglás, kerékpározás mellett a szomszédos lovarda lovas túrákat, sétakocsikázást kínál. Az Országos Kéktúra útvonalán, Romhány és Alsópetény között álló Prónay-kilátóról teljes körpanorámában gyönyörködhetünk, nevét a térségnek sokat jelentő, történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról kapta.

Nógrádon a Villányi család vadasparkja egész évben hívogat, Szentén a Maszlik család tejüzemében sajtkóstolással várják az érdeklődőket, míg a Rétságon már legendássá vált Fűtőház Sörfőzdében a hordókból lehet aranyló nedűket kóstolni. A nagymarosi borospincék kincseiből a vadászházban is ihatunk, ahogyan a Bánki Pálinkafőzde termékei is mindig sikert aratnak.

„Igyekszünk felvenni a kapcsolatot a környékbeli kisebb vállalkozásokkal, amelyek izgalmas programokat kínálnak, mi pedig az ő termékeikkel lepjük meg a vendégeinket”

– meséli Németh Petra.

Szinte el sem indulunk Bánkról, történelmi helyek sokaságát érintjük. Iskolai tanulmányainkból is ismerhetjük Alsópetényt, ahol az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István visszavonulása után megalkotta élete fő művét, a Hármaskönyvet. Az Opus Tripartitum Juris évszázadokon át a nemesség jogforrása volt; de a településen található az egyedülálló barokk harangtorony is. Tereskén megleljük Nógrád megye legrégebbi, Árpád-kori templomát, amelynek különleges értéke a Szent László király legendáját megjelenítő középkori freskósorozat. Horpácson pedig fejet hajthatunk a „nagy palóc”, Mikszáth Kálmán háza előtt. Bánkon, a beszakadt Jenői-patakmeder helyén kialakították a Szent Borbála kutatóaknát, ahol arra kíváncsiak mit rejt a most 23 méteres mélység.

Nyáron a négynapos Bánkitó Fesztivál várja a szórakozni vágyókat. A vízi színpad hangulatos eleme az eseménynek, amit a neves előadók mellett a családias hangulat tesz még vonzóbbá. Szlovák nemzetiségi napon megismerkedhetünk a szomszéd nép kultúrájával, és helyet adtak már az élethű hajómodell világbajnokságnak is. A környékbeli települések ugyancsak ötletesebbnél-ötletesebb „minifesztiválokat” rendeznek, programokat kínálnak, határon innen és túl. Az Ipoly pedig kiváló terepe a vízi túrázásnak.

Gundel-találmány

A palóc konyha leghíresebb, mindmáig sok étterem étlapján szereplő fogása, a palócleves nem Palócföld valamelyik konyhájában, hanem a pesti István Főherceg Szálloda vendéglőjében született a 19. század végén. Az étterem törzsvendége volt Mikszáth Kálmán, és a tulajdonos Gundel János elhatározta, hogy az író születésnapja alkalmából Mikszáth-szobát létesít a szállodában. A falakat Mikszáth arcképe és műveiből vett alakok képei díszítették. A szoba avatására rendezett vacsorához pedig Gundel olyan menüt komponált, amelynek fogásai Mikszáth műveit idézték: Lohinai füves hal, Tót atyafiak halgaluskája, Brézói ludak Mikszáth módjára, Galamb a kalitkába, Ami a lelket megédesíti. Ám a levesre nem talált Gundel János megfelelő elnevezést, így lett az ürühúsból, burgonyával és zöldbabbal készült paprikás, tejfölös, kapros finomság egyszerűen palócleves.

De lássuk, milyen is Palócföld konyhája? Mivel domborzati viszonyai nem igazán kedveznek a mezőgazdasági termelésnek, hajdanán főleg a természetben gyűjtött alapanyag került a palóc tűzhelyekre. Viszonylag kevés zöldséget termesztettek, a krumpli és a gabona adta az étkezések alapját – nyaranta ugyanis rengetegen mentek idénymunkára az Alföldre és a Dunántúlra, ahonnan gyakran búzát vagy más gabonafélét kaptak fizetségként. A palóc konyha igen takarékos volt régebben, igyekeztek minél gazdaságosabban főzni és táplálkozni, így számos étek fő összetevője volt a liszt, a krumpli vagy a káposzta.

A leves központi szerepet játszott az étkezésben, leggyakrabban habarással készítették, általában tej vagy savó fölhasználásával, néha pedig tejfölt is adtak hozzá.

A palócok hamarabb fogyasztották a krumplit, mint az ország más tájain. Fontos ízesítőik a pirított hagyma, a tepertő alja, az író, a túró-tejföl vagy éppen a káposzta. A palócleves, a sztrapacska, a burgonyás és káposztás ételek ma is részei a hétköznapi és az ünnepi asztaloknak.

A herőke különösen farsang idején népszerű édesség, de a dödöllére hasonlító szuszogó, amely a főzés közben kiadott hangjáról kapta nevét – összetört főtt krumpli, liszttel összekeverve, amit
a tűzhelyen „szuszogtatnak”, majd a végén forró serpenyőbe kanalazva kisütik – is kedvelt ételnek számít. A gőzgombóc is szinte megkerülhetetlen palóc finomság, augusztusban pedig Szilvaszombat néven a szilvásgombóc szerelmeseit várják Kétbodonyban. A helyi konyha a kultúra szerves része. Németh Petra megnyugtatott, hogy a konyhában kevésbé jártasak is könnyedén elsajátíthatják a ganca, a nyögvenyelő, a kutya-sniccli, a vashaluska, a sodronyicaleves vagy a pipiske elkészítésének módját, hiszen a régi palóc konyha fő jellemzője az egyszerűség.

A közelmúltban Romhány is felkerült a szarvasgombászok térképére. A konyhán a helyi termékek viszik a prímet, lekvárok, sajtok, miközben a feldolgozott vadhús – szalámi, sonka – emlékeztet
a környékbeli erdőkre. Aki kéri, annak a bográcsoláshoz, grillezéshez is adnak vaddisznó- vagy szarvashúst. A palóclevest kizárólag vadhússal főzik, de a szarvassült knédlivel ugyancsak kivételes gasztronómiai élmény.

A másfél ezer fős Bánk lakosainak száma nyári szezonban megkétszereződik. A szorosan vett falu csupán a főutcából és néhány mellékutcából áll, de az azokat körülölelő fák közt nyaralók, pihenőházak sorát találjuk. Aki egyszer belekóstolt Bánk hangulatába, szívesen visszajön, vagy letelepszik a faluban, mert ugyan Budapestről alig egy órányi kocsiút, mégis megőrizte ártatlanságát, és elkerülte a népszerű üdülőhelyeket veszélyeztető zsúfoltság. Egyről viszont ne feledkezzünk el: az igazi ízét a palóc ember és a palóc tájszólás adja meg hazánk eme tájegységének.

Herőke

Hozzávalók 4 főre:

35 dkg liszt, 5 tojássárgája, 1 kiskanál cukor, 2 evőkanál tejföl, csipetnyi só, a sütéshez olaj.

A hozzávalókat összegyúrjuk. A tésztából 25 gombócot formázunk, majd azokból egyenként vékony lapot nyújtunk. Rajtuk derelyevágóval párhuzamosan két bemetszést ejtünk, és a végeket a vágásokon keresztülhúzzuk. Bő olajban aranysárgára sütjük, és porcukorral meghintjük.

Sertésszűz palóc raguval, krumplifánkkal

Hozzávalók 4 főre:

2 megtisztított sertésszűz, ízlés szerint só, bors, zsiradék, 10 dkg szalonna, 20 dkg zöldbab, 1 gerezd fokhagyma, csipetnyi borsikafű, kapor, 0,2 l tejszín. A burgonyafánkhoz: 50 dkg megtisztított burgonya, 30 dkg liszt, diónyi zsír, só, a sütéshez olaj.

A két sertésszűzre a serpenyőben kevés zsiradékon kérget sütünk, majd besózzuk, borsozzuk és 160 °C-on 12 percig pároljuk, ezt követően a sütőből kivéve pihentetjük. Amíg a hús pihen, addig elkészítjük a palóc ragut. A szalonnát üvegesre sütjük, a visszamaradt zsiradékban megdinszteljük a kockára vágott hagymát. Rátesszük a zöldbabot, felöntjük kevés húsalaplével, fűszerezzük kaporral, borsikafűvel. Ha megpárolódott, tejszínnel sűrítjük, és ízlés szerint tovább fűszerezzük.

A fánkhoz a krumplit sós vízben megfőzzük, melegen áttörjük, hozzáadunk egy kevés zsiradékot és kihűtjük. A liszttel gombóctészta keménységűre összedolgozzuk, majd 1 centiméter vastagra nyújtjuk. Pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és serpenyőben kevés olajon pirosra sütjük.

Palóc hidegtál

Reggelire válogathatunk a közeli termelők finomságaiból. A számunkra összeállított kiadós hidegtálon megtalálható: vaddisznókolbász, csemege és paprikás szarvasszalámi, füstölt szarvascomb a nógrádi Villányi család vadhúsfeldolgozó üzeméből; érlelt trappista sajt és parenyica a szentei Maszlik családi gazdaságból, saját házi tepertőkrém és friss zöldségek házi kenyérrel.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Alsóvadácsi Vadászpanzió

Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse szívében található szállást családoknak, pároknak, kirándulni vágyóknak és cégeknek egyaránt ajánljuk, hogy egy időre elszakadhassanak a város zajától és csodás környezetben pihenhessenek. A 25 férőhelyes panzió a Süttő és Tardos közötti főút mentén áll, így könnyen megközelíthető autóval.

Nyitott pincék, nem csak Pünkösdkor

Pünkösdkor országszerte számtalan pincészet tárja szélesre kapuit az érdeklődők előtt. A kedvezményes kóstolók mellett sok helyen lehetőség nyílik a pince és a szőlőbirtok bejárására, s finom falatok is kerülhetnek a vendégek asztalára.

Megállapodni látszanak a jeladós erdei szalonkák

Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követnek nyomon a Tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Fogyókúrára fogták a pufók kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak - a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.

Tűzgyújtási tilalom visszavonása a Dunántúlon és az északi országrészben

Az elmúlt 48 órában hullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2020. május 26-tól (kedd) a Dunántúlon és az északi országrészben visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.

Kampány indult a burgonyatermelők és felhalmozódott készleteik megmentésére Belgiumban

A turizmus koronavírus-járvány okozta leállása, a sütödék ideiglenes bezárása, valamint az export visszaesése miatt felhalmozódott mintegy 750 ezer tonna burgonya és a termelők megmentése érdekében az ország szimbólumának számító sültkrumpli fogyasztását serkentő kampányt indítottak helyi civil szervezetek Belgiumban - közölte a belga sajtó hétfőn.