Ezek a betegségek általában elkerülhetőek lennének, ha mi emberek, állattartók betartanánk néhány alapvető szabályt – a saját érdekünkben is. A be nem tartásuknak ugyanis nemcsak (köz)egészségügyi, hanem komoly anyagi következménye is lehet. Egyebek mellett erről beszélgettünk Bognár Lajos országos főállatorvossal, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárral.
• Úgy tudom, a madárinfluenza azért tudott ilyen méretben elterjedni, mert – különösen Bács-Kiskun és Csongrád megyében – nagy az állománysűrűség, és ezek a nagy állatlétszámú telepek túl közel vannak egymáshoz, ráadásul néhol az előírt járványvédelmi szabályokat sem tartották be. Tervezik-e a telepek közötti távolság szabályozását, a legkisebb távolság előírását?
– Egyelőre korai lenne egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy járványügyi szakembereink már most, a kivizsgálás során, vagyis az egyes állományok lehetséges fertőzési forrásainak felkutatása közben elemzik a tapasztalatokat. Ezek összegzése és értékelése után válik lehetővé, hogy megfogalmazzuk azokat a szakmai javaslatokat, hogy milyen változtatásokat célszerű bevezetniük az állattartóknak a hasonló mértékű járványok megelőzése érdekében. Hasonló módon születtek meg egyébként annak idején a járványvédelmi minimumfeltételek a 2016–2017-es járvány után. A helyzetértékelésre és megelőzési megoldások megfogalmazására tehát mindenképp sor kerül majd, de most a járvány megfékezése és felszámolása az elsődleges feladatunk.
Kiemelten fontos, hogy jelenleg az egész ország területén kötelező zártan vagy madárhálóval védett helyen tartani a baromfit, valamint – járványvédelmi minimumfeltételként – zárt helyen kell őket etetni, itatni, továbbá a takarmányt és az almot is zárt helyen kell tárolni. Amennyiben az állattartó ezeket az előírásokat megszegi, illetve nem tartja be, akkor ha járvány törne ki, az állattartó telep felszámolása során kizárható az állami kártalanításból.
• A járvány terjedésének megakadályozásában mennyire hatékony a ragályfogó tárgyak, eszközök fokozott ellenőrzése? Tapasztaltak-e olyan esetet, hogy több telep közös személy- vagy áruforgalma miatt terjedt tovább a fertőzés?
– Valóban, sajnos nem zárható ki az sem, hogy a telepsűrűségen, a széljáráson és a vadmadarak vírusterjesztésén túl a több gazdaságban megforduló takarmányszállító gépjárművek is szerepet játszhatnak a fertőzés közvetítésében. A járvány legutóbbi, Békés megyei kitörése kapcsán is valószínűsítjük, hogy takarmányszállító járművek játszottak szerepet a terjedésében. Ezért felhívtuk a gazdák figyelmét a járművek folyamatos és alapos fertőtlenítésének fontosságára.
• Több telepet ki kellett zárni a kártalanításból a szabályok be nem tartása miatt. Akiknek jár a kártalanítás, azok mekkora összegre számíthatnak és mikor?
– A kártalanítás nagysága telepenként eltérő, de általánosságban elmondható, hogy korrekt, szakmailag megalapozott összeg.
A becslési eljárás során a Baromfi Terméktanács által minden baromfifajra és korcsoportra vonatkozóan megadott árai az irányadóak (táblázat). A helyi hatóság a becslési eljárás alapján állítja ki a kártalanítási határozatot, és annak jogerőre emelkedését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 60 napon belül kifizeti a kártalanítás összegét az érintett állattartónak.
• Ugyanilyen károkat okoz az afrikai sertéspestis, bár – és főleg szerencsére – az még nem jelent meg házisertés állományokban. Az, hogy sem nagy-, sem kisüzemben nem volt eddig ASP, a szigorú járványvédelmi szabályok betartásával magyarázható. Az ASP-vel szembeni fellépés jó gyakorlatának bemutatása, illetve átültetése a baromfitelepekre nem volna ugyanolyan sikeres a madárinfluenza elleni küzdelemben?
– Külső szemlélőként a felvetés érthető, de a járványvédelmi gyakorlatban ez nem ennyire egyszerű, mert számos különbség van a két betegség között. Természetesen vannak olyan általános járványvédelmi előírások, amelyeket minden állattartó telepnek egyformán be kell tartania. De az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza kórokozójának tulajdonságai, terjedésének, a fertőződésnek a módjai azonban – néhány közös elem ellenére – jelentős eltéréseket mutatnak. Ennek, valamint a megbetegített állatfajok közötti nagy különbségek okán a védekezés elemeit nem lehet automatikusan alkalmazni egyik vagy másik állatfaj esetében.
• Élelmiszeripari szakemberek a vaddisznóállomány gyérítésének fokozását sürgetik. Erre Európában is van példa, különösen Németországban, ahol a hadsereget is kirendelték a lengyel határhoz. Lengyel kutatók viszont azt állítják, hogy a gyérítés után megmaradt állomány még nagyobb területet jár be, a kilövésben csak megsérült állatok pedig még nagyobb területet szennyezhetnek a vérükkel. Ebben a kérdésben mi az álláspontjuk?
– Való igaz, a vaddisznóállomány gyérítése a betegség elleni védekezési stratégia egyik kiemelten fontos tényezője. Magyarország ASP-mentesítési tervében is a vaddisznóállomány drasztikus csökkentése az egyik legnagyobb feladat, ami értelemszerűen a vadászokra hárul.
Ha adott területen csökken az állomány, akkor az egyedekre sokkal több takarmány jut, ezért kisebb a valószínűsége az állatok elvándorlásának. Azt is szeretném kiemelni, hogy a fertőzött állatok vérének valóban lehet fertőzésközvetítő szerepe, de ez sokkal kisebb, mintha az állat a betegség következtében pusztulna el és a tetem ott maradna a területen. Ezért a másik kiemelt feladat a fertőzött területen elhullott állati tetemek megkeresése és ártalmatlanítása.
• Mennyiben nehezíti meg az állatjárványok felszámolását és általában az állatorvosi szolgálat működését a Covid-19 elleni rendelkezések betartása?
– A jelenlegi szerencsétlen helyzetben, a humán- és az állatjárványok együttes jelenléte esetében is az emberi egészség és élet védelme a legfontosabb. Ennek az alapelvnek megfelelően, a madárinfluenza és az ASP felszámolásában is a humán-egészségügyi előírások betartása volt az elsődleges szempont, például a 65 év felettiek védelme, a közvetlen személyes kontaktus kerülése, a védőtávolságok betartása vagy a kézfertőtlenítés.
• Sok hír – általában álhír – terjed arról, hogy az állatok a humán koronavírus terjesztői lehetnek. Az viszont tény, hogy a korábbi járványok is Ázsiából indultak, és ott néhol elképesztő körülmények között tartják az állatokat. Arra is van példa, hogy gondozóik egy légtérben élnek velük. De más okok, például az európai ember számára megdöbbentő (étkezési) szokások miatt is sokkal nagyobb az esélye annak, hogy egy-egy vírus „átugorjon” ott az emberre. Állatorvosként mi erről a véleménye?
– Néhány állatfaj fogékony lehet a Covid-19 vírusára, azonban a betegség emberek között terjed. Egyedi megbetegedéseket már leírtak macskáknál, de jelen pillanatban nem tudunk olyan esetről, hogy egy ember állattól kapta volna el a fertőzést. Valóban, a kórokozók mutálódását, adaptálódását sokkal nagyobb figyelemmel kell kísérni, és az ezáltal szerzett tudás alapján újra kell gondolni a járványvédelmi intézkedéseket.
| Eddig világszerte csak néhány esetben mutatták ki az újfajta koronavírust állatoknál, macskaféléknél, nyérceknél és kutyáknál. A fertőzést a velük közeli kontaktusban lévő emberektől kaphatták el. Kutyák esetében a tapasztalatok azt mutatják, hogy az állatok tünetmentesek és a fertőzést nem adják tovább más állatoknak vagy az embernek. Belgiumban macskáknál, Hollandiában nyérceknél, New York-ban tigriseknél mutatták ki az újfajta koronavírust. Ezek az állatok a gondozóiktól kapták el a betegséget, enyhébb tüneteket is mutattak, a laboratóriumi eredményük pozitív lett. Nem valószínű viszont, hogy a fertőzött állatok embereknek átadhatják a betegséget, az állattartás, így a macskatartás jelenleg nem kockázatos! Ennek ellenére a nemzetközi szervezetek és a Nébih is azt ajánlja az állattartóknak, hogy tartsák be a higiéniai ajánlásokat az állatok gondozása során is, tartsák tisztán az állattartás helyét és kerüljék a szoros kontaktust, azokkal az állatokkal, akiknek a gazdája fertőzött lehet. A macskáknál sajnos előfordul egy másik, régebb óta ismert koronavírus okozta megbetegedés, amely emberre nem veszélyes, ez a macskák emésztőszervi koronavírusa (FeCoV), amely emésztőszervi tüneteken kívül, hashártyagyulladást (FIP) okozhat, amely akár végzetes kimenetelű lehet a macskákra nézve. |
További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.
