Back to top

Öntözési alapok

Régebben a vízhiány csak nyáron okozott gondot, ám most már tavasszal sem ritkaság a csapadék elmaradása. Hazánkban sok kultúrnövény igényéhez képest kevés az eső az optimális fejlődéshez. Amelyik esetében elég lenne az éves csapadék, annál az egyenlőtlen eloszlása okoz gondolt. Sokszor nem akkor érkezik a csapadék, amikor kellene.

Az öntözés a talaj nedvességtartalmának mesterséges úton történő szabályozását, pótlását jelenti. Az öntözést általában száraz területeken, a növényekfejlődésének előmozdítására, valamint a csapadékszegény időszakokban alkalmazzák.

A régészeti kutatások tanúsága szerint már az időszámításunk előtti 6. évezredben létezett öntözés Mezopotámia, Egyiptom és Irán egyes olyan területein, ahol az árpa termesztéséhez a természetes csapadék mennyisége nem volt elegendő.

A házi kertben gyakori hiba a sokszor, kis vízadaggal történő öntözés. Ehelyett kedvezőbb, ha ritkábban, de nagyobb adaggal öntözünk. Egy milliméternyi csapadék a talajt körülbelül egy centiméter mélyen nedvesíti be. Ebből könnyű kiszámolni, hogy még a sekélyen gyökerező kultúráknál is legalább 10 mm kell ahhoz, hogy 10 centiméter mélységig legyen nedves a talaj, ami már ér valamit.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
A kora esti talajra történő öntözés (például csepegtető csövekkel) a legideálisabb, hiszen akkor legkisebb a párolgási veszteség, így több vizet tud hasznosítani a növény. Esőztető öntözésnél azonban, ha a levelek egész éjjel nedvesek az növényvédelmi problémákat vet fel. Tűző napsütésben a levelekre kerülő víz még perzselhet is, tehát ezt kerülni kell.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
A gyümölcsfák gyökereinek szívóereje a talajban akár az 1,2-1,8 MPa-t is elérheti, ilyen erővel képesek a talajból a hajszálgyökerek révén a vizet és a benne oldott tápanyagokat is felszívni e növények. Vízhiány esetén tehát a növény tápanyag ellátása is akadályozott. A víz felvételéhez a fák esetén az az optimális, ha a talaj hőmérséklete 2-5 ⁰C-kal alacsonyabb, mint a levegőé, ezért a fák öntözése 8 ⁰C feletti hőmérsékleten ajánlott.

Az almafák 600-800 mm csapadékot igényelnek évente, azonban hazánkban az átlagos csapadékmennyiség főleg a déli részeken 500 mm alatti.

Ez a termésátlagokra, a termés minőségére és a növény kondíciójára is kedvezőtlenül hat. E fajnál fontos, hogy a talaj vízkészlete a virágzás időszakában ne süllyedjen 50 % alá, a termésnövekedés időszakában 60-70 % az ideális, az érés folyamán legalább 50-60 %-osnak kell lennie ennek. A nem optimális csapadékeloszlás miatt a terméskötődés is akadályozott, de később a kis gyümölcsöket is ledobhatja a fa vízhiány miatt. Almánál az ideális öntözővíz mennyisége 2000-3000 köbméter hektáronként és alkalmanként.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
Az őszibarackra káros a magas talajvízszint, termesztésekor azonban 5 000-6 500 köbméter a hektáronkénti vízigénye, alkalmanként 200-250 mm-es adagokkal kijuttatva. Erre leginkább virágzás előtt, terméskötődéskor, valamint a maghéj keményedésének az idején van szükség. A kajszi esetén a július-szeptember közötti időszakban bekövetkező vízhiány elsősorban a következő évi virágrügyek számában jelentkezik negatívan

A cseresznye és a meggy öntözési adagja 1 200-1 500 m3/ha.

A vízhiány első kritikus időszaka a rügyfakadáskor van, bár ilyenkor a talajban többnyire van kellő mennyiségű nedvesség. Az 1-2 héttel a virágzás utáni időszakban érkező csapadék a termések mennyiségét és növekedését befolyásolja kedvezően.

A legtöbb vízre e fajoknak a termés növekedésének az időszakában van szükségük. A cseresznye és a meggy a betakarítás előtti 20-25 napban veszi fel a legtöbb vizet, a gyümölcsök tömegének 70-80%-át. Tehát ami ekkor kimegy öntözés víz árában, az hamarosan gyümölcs árában lesz eladható…

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pár év alatt megszűnhet a román üvegházi zöldségtermesztés

2015 óta harmadával csökkent az üvegházak területe Romániában, már csak 200 hektárt foglalnak el. A rohamos csökkenés a 90-es évek végén kezdődött, amikor a fűtési költségek rohamos emelkedése és a tőkehiány miatt, ami a fejlesztések gátja volt, a termelés kezdett egyre kevésbé kifizetődővé válni.

Tovább drágulnak az élelmiszerek

Jövő év közepéig még biztosan emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, a drágulás üteme azonban lassul – mondta az InfoRádiónak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője.

Uniós oltalmat kaptak a Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Hamisított paradicsomsűrítmények kiszűrésén dolgoznak a Szent István Egyetem kutatói

Számos olyan esetről számolt már be a sajtó és a szakirodalom, amely szerint a boltokban kapható paradicsomos termékeket egyes előállítók élelmiszerhamisítás révén miként „varázsolták” a fogyasztók számára tetszetősebb színűvé, ízűvé, állagúvá, elsősorban gazdasági haszonszerzés céljából.

Könnyen termeszthető a kínai galagonya

Egészséges táplálkozásra törekedve egyre többen keresik a gyógyhatású gyümölcsöket. A homoktövis már a múlt század nyolcvanas éveiben megjelent a hazai termesztésben, de ilyen gyümölcs a fekete berkenye, az utóbbi évtizedekben nagy területen telepített bodza, vagy éppen a viszonylag új goji bogyó is.

Az öntözés és a vízügyi szabályozás lehetőségei

Az idei esztendő tavasza volt az egyik legszárazabb évszak az utóbbi 120 évben. Április 1–29. között országos átlagban csupán 8,8 milliméter csapadék hullott, ami az ilyenkor szokásos átlag­érték 20 százalékát is alig éri el.

Futurisztikus almatermesztés: újítások versenye a digitális Interpoma kiállításon

A november 19-20-án sorra kerülő digitális Interpoma kiállításaon, az Interpoma Connects-en startupok versenyét is megrendezik, hogy kiválasszák az almatermesztés,- tárolás, -kereskedelem, -feldolgozás legelőremutatóbb újításait. November 20-án délután 4-6-ig mutatkozik be a sok jelentkezőből kiválasztott 13 startup az online zsűri előtt. A nyertes ingyen vehet részt a következő Interpómán.

A nagybani piacokat nem érinti a 19 órás kötelező zárás

A november 11-től hatályban lévő, 20 óra és másnap 5 óra közötti kijárási tilalom nem vonatkozik a nagybani piacokra, azok továbbra is a hivatalos nyitvatartási időben várják az ügyfeleket. A munkavégzésről szóló igazolást azonban a termelőknek, kereskedőknek is maguknál kell tartani.

Szamócatermesztésben Mexikó a világelső

A termesztés utóbbi tízéves növekedésének köszönhetően Mexikó a világ vezető szamócakereskedője lett. A hivatalos statisztikák szerint 63%-kal nőtt 2011 és 2019 között a szamóca termesztőterülete az országban.

A britek nem akarnak a mezőgazdaságban dolgozni - mi lesz vendégmunkások nélkül?

Az Egyesült Királyságban nem újkeletű probléma a mezőgazdaságban dolgozó hazai idénymunkások hiánya, mely probléma orvoslására egy kampány is felhívja a figyelmet. Ennek ellenére a gazdák jelezték, hogy továbbra is szükségük lesz külföldi munkavállalókra.