Back to top

Öntözési alapok

Régebben a vízhiány csak nyáron okozott gondot, ám most már tavasszal sem ritkaság a csapadék elmaradása. Hazánkban sok kultúrnövény igényéhez képest kevés az eső az optimális fejlődéshez. Amelyik esetében elég lenne az éves csapadék, annál az egyenlőtlen eloszlása okoz gondolt. Sokszor nem akkor érkezik a csapadék, amikor kellene.

Az öntözés a talaj nedvességtartalmának mesterséges úton történő szabályozását, pótlását jelenti. Az öntözést általában száraz területeken, a növényekfejlődésének előmozdítására, valamint a csapadékszegény időszakokban alkalmazzák.

A régészeti kutatások tanúsága szerint már az időszámításunk előtti 6. évezredben létezett öntözés Mezopotámia, Egyiptom és Irán egyes olyan területein, ahol az árpa termesztéséhez a természetes csapadék mennyisége nem volt elegendő.

A házi kertben gyakori hiba a sokszor, kis vízadaggal történő öntözés. Ehelyett kedvezőbb, ha ritkábban, de nagyobb adaggal öntözünk. Egy milliméternyi csapadék a talajt körülbelül egy centiméter mélyen nedvesíti be. Ebből könnyű kiszámolni, hogy még a sekélyen gyökerező kultúráknál is legalább 10 mm kell ahhoz, hogy 10 centiméter mélységig legyen nedves a talaj, ami már ér valamit.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
A kora esti talajra történő öntözés (például csepegtető csövekkel) a legideálisabb, hiszen akkor legkisebb a párolgási veszteség, így több vizet tud hasznosítani a növény. Esőztető öntözésnél azonban, ha a levelek egész éjjel nedvesek az növényvédelmi problémákat vet fel. Tűző napsütésben a levelekre kerülő víz még perzselhet is, tehát ezt kerülni kell.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
A gyümölcsfák gyökereinek szívóereje a talajban akár az 1,2-1,8 MPa-t is elérheti, ilyen erővel képesek a talajból a hajszálgyökerek révén a vizet és a benne oldott tápanyagokat is felszívni e növények. Vízhiány esetén tehát a növény tápanyag ellátása is akadályozott. A víz felvételéhez a fák esetén az az optimális, ha a talaj hőmérséklete 2-5 ⁰C-kal alacsonyabb, mint a levegőé, ezért a fák öntözése 8 ⁰C feletti hőmérsékleten ajánlott.

Az almafák 600-800 mm csapadékot igényelnek évente, azonban hazánkban az átlagos csapadékmennyiség főleg a déli részeken 500 mm alatti.

Ez a termésátlagokra, a termés minőségére és a növény kondíciójára is kedvezőtlenül hat. E fajnál fontos, hogy a talaj vízkészlete a virágzás időszakában ne süllyedjen 50 % alá, a termésnövekedés időszakában 60-70 % az ideális, az érés folyamán legalább 50-60 %-osnak kell lennie ennek. A nem optimális csapadékeloszlás miatt a terméskötődés is akadályozott, de később a kis gyümölcsöket is ledobhatja a fa vízhiány miatt. Almánál az ideális öntözővíz mennyisége 2000-3000 köbméter hektáronként és alkalmanként.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
Az őszibarackra káros a magas talajvízszint, termesztésekor azonban 5 000-6 500 köbméter a hektáronkénti vízigénye, alkalmanként 200-250 mm-es adagokkal kijuttatva. Erre leginkább virágzás előtt, terméskötődéskor, valamint a maghéj keményedésének az idején van szükség. A kajszi esetén a július-szeptember közötti időszakban bekövetkező vízhiány elsősorban a következő évi virágrügyek számában jelentkezik negatívan

A cseresznye és a meggy öntözési adagja 1 200-1 500 m3/ha.

A vízhiány első kritikus időszaka a rügyfakadáskor van, bár ilyenkor a talajban többnyire van kellő mennyiségű nedvesség. Az 1-2 héttel a virágzás utáni időszakban érkező csapadék a termések mennyiségét és növekedését befolyásolja kedvezően.

A legtöbb vízre e fajoknak a termés növekedésének az időszakában van szükségük. A cseresznye és a meggy a betakarítás előtti 20-25 napban veszi fel a legtöbb vizet, a gyümölcsök tömegének 70-80%-át. Tehát ami ekkor kimegy öntözés víz árában, az hamarosan gyümölcs árában lesz eladható…

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertészet és Szőlészet retro

Hetvenedik évfolyamába lépett a Kertészet és Szőlészet, híres korok tanúja volt, nagy felvirágzásokról és kevésbé dicső időkről egyaránt mesélnek írásai. Aki szereti a retrót, az tartson velünk, pörgessük végig a régi lapszámokat – ezúttal a tartalomban való különösebb elmélyülés nélkül.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nagy hal, nagy gond

Horgászat közben egyfolytában a csónakból kihajolva kémleletem a vizet. Nagyapám ezt idővel megelégelte, és azzal rémisztgetett, vigyázzak, mert a harcsa kiugrik a vízből, és leránt a mélybe. Onnantól kezdve a csónak közepén ültem. Nagyapám morbid elrettentése csak részint állt távol az igazságtól, hisz kiderült, a harcsa galambzsákmány reményében képes akár a partra is kivetődni.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Harc a pozsgás ritkaságokért

A pozsgás növények már közel 15 éve divatosak, és minél kedveltebbek, annál többféle típust keresnek a vásárlók. Az érdeklődés várhatóan a közeljövőben sem csökken, a termesztők azonban egyre nehezebben találnak különleges, egyedi változatokat, mondta Bill Steen, a Fleurizon vezérigazgatója.