Back to top

Öntözési alapok

Régebben a vízhiány csak nyáron okozott gondot, ám most már tavasszal sem ritkaság a csapadék elmaradása. Hazánkban sok kultúrnövény igényéhez képest kevés az eső az optimális fejlődéshez. Amelyik esetében elég lenne az éves csapadék, annál az egyenlőtlen eloszlása okoz gondolt. Sokszor nem akkor érkezik a csapadék, amikor kellene.

Az öntözés a talaj nedvességtartalmának mesterséges úton történő szabályozását, pótlását jelenti. Az öntözést általában száraz területeken, a növényekfejlődésének előmozdítására, valamint a csapadékszegény időszakokban alkalmazzák.

A régészeti kutatások tanúsága szerint már az időszámításunk előtti 6. évezredben létezett öntözés Mezopotámia, Egyiptom és Irán egyes olyan területein, ahol az árpa termesztéséhez a természetes csapadék mennyisége nem volt elegendő.

A házi kertben gyakori hiba a sokszor, kis vízadaggal történő öntözés. Ehelyett kedvezőbb, ha ritkábban, de nagyobb adaggal öntözünk. Egy milliméternyi csapadék a talajt körülbelül egy centiméter mélyen nedvesíti be. Ebből könnyű kiszámolni, hogy még a sekélyen gyökerező kultúráknál is legalább 10 mm kell ahhoz, hogy 10 centiméter mélységig legyen nedves a talaj, ami már ér valamit.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
A kora esti talajra történő öntözés (például csepegtető csövekkel) a legideálisabb, hiszen akkor legkisebb a párolgási veszteség, így több vizet tud hasznosítani a növény. Esőztető öntözésnél azonban, ha a levelek egész éjjel nedvesek az növényvédelmi problémákat vet fel. Tűző napsütésben a levelekre kerülő víz még perzselhet is, tehát ezt kerülni kell.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
A gyümölcsfák gyökereinek szívóereje a talajban akár az 1,2-1,8 MPa-t is elérheti, ilyen erővel képesek a talajból a hajszálgyökerek révén a vizet és a benne oldott tápanyagokat is felszívni e növények. Vízhiány esetén tehát a növény tápanyag ellátása is akadályozott. A víz felvételéhez a fák esetén az az optimális, ha a talaj hőmérséklete 2-5 ⁰C-kal alacsonyabb, mint a levegőé, ezért a fák öntözése 8 ⁰C feletti hőmérsékleten ajánlott.

Az almafák 600-800 mm csapadékot igényelnek évente, azonban hazánkban az átlagos csapadékmennyiség főleg a déli részeken 500 mm alatti.

Ez a termésátlagokra, a termés minőségére és a növény kondíciójára is kedvezőtlenül hat. E fajnál fontos, hogy a talaj vízkészlete a virágzás időszakában ne süllyedjen 50 % alá, a termésnövekedés időszakában 60-70 % az ideális, az érés folyamán legalább 50-60 %-osnak kell lennie ennek. A nem optimális csapadékeloszlás miatt a terméskötődés is akadályozott, de később a kis gyümölcsöket is ledobhatja a fa vízhiány miatt. Almánál az ideális öntözővíz mennyisége 2000-3000 köbméter hektáronként és alkalmanként.

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert
Az őszibarackra káros a magas talajvízszint, termesztésekor azonban 5 000-6 500 köbméter a hektáronkénti vízigénye, alkalmanként 200-250 mm-es adagokkal kijuttatva. Erre leginkább virágzás előtt, terméskötődéskor, valamint a maghéj keményedésének az idején van szükség. A kajszi esetén a július-szeptember közötti időszakban bekövetkező vízhiány elsősorban a következő évi virágrügyek számában jelentkezik negatívan

A cseresznye és a meggy öntözési adagja 1 200-1 500 m3/ha.

A vízhiány első kritikus időszaka a rügyfakadáskor van, bár ilyenkor a talajban többnyire van kellő mennyiségű nedvesség. Az 1-2 héttel a virágzás utáni időszakban érkező csapadék a termések mennyiségét és növekedését befolyásolja kedvezően.

A legtöbb vízre e fajoknak a termés növekedésének az időszakában van szükségük. A cseresznye és a meggy a betakarítás előtti 20-25 napban veszi fel a legtöbb vizet, a gyümölcsök tömegének 70-80%-át. Tehát ami ekkor kimegy öntözés víz árában, az hamarosan gyümölcs árában lesz eladható…

Gyümölcsös öntözése
Gyümölcsös öntözése
Fotó: Nagy Z. Róbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kilencven tonna szemetet gyűjtöttek össze a hétvégén Bali partjain

Kilencven tonna szemetet gyűjtöttek össze a hétvégén Bali híres strandjain, ahol a hatóságok már alig tudnak lépést tartani a monszunszezonban partra vetődő hatalmas mennyiségű műanyaghulladékkal. A badungi környezet- és közegészségügyi hatóság Kuta, Legian és Seminyak strandjait tisztította meg pénteken és szombaton - írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.

ToBRFV-ellenállóság: mit ígérnek az új évre?

A paradicsomnemesítés egyik nagy kihívása mostanság a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) elleni rezisztencia. Már több nagy nemesítőház is előrehaladott munkáról számolt be 2020 utolsó negyedévében, összegyűjtöttük, hogy mit ígérnek. Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2021 során a Bayer, az Enza Zaden, a BASF és a Syngenta is előállhat egy vagy több rezisztens fajtával.

Vízirányítás, vízelvezetés a kertben

Nyáron, amikor kellene kevés a csapadék hazánkban - ezért öntözünk. Télen és kora tavasszal pont ellenkezőleg, sokszor nem tudjuk hova vezessük a sok vizet ami a kertben megjelenik. A téli, csapadékosabb időszak alkalmas arra, hogy megfigyeljük kertünk „vízrajzát”, és ha szükséges fagymentes időben a megoldás is megvalósítható.

Az egyik lehetséges út - az öntözés jövője

A következő harminc évben 70%-kal kellene növelni az élelmiszertermelést, hogy az addigra várható kilencmilliárd embernek elegendő táplálék jusson. A hagyományos mezőgazdaság azonban egyre nagyobb vízhiánnyal küzd az éghajlatváltozás miatt, miközben 1950 óta megháromszorozódott az öntözésre használt víz mennyisége.

Szenvedélye a paradicsom - nyolcszáz félét már termesztett

Begyűjtötte több mint 800 féle paradicsom magját a világ minden tájáról, mélyen hisz a biogazdálkodásban, és szívesen tanítja az embereket kertészkedésre, gasztronómiára a Baranya megyei Husztóton élő kistermelő, Csendes Ildikó.

Díszbogarak és szúbogarak kártétele

A házikerti gyümölcsfák fás részeinek kártevői az egész tenyészidőszakban veszélyeztetnek. A lepkék és bogarak közül a törzsön és a koronában elsősorban a díszbogarak lárvái, a farontó lepkék, a kéregmoly és az üvegszárnyú lepkék hernyói károsítanak. Ezek a kártevők főleg idős fákon észlelhetők nagyobb egyedszámban.

Új jövevények a kertben

Alig egy évtizede új károsító jelent meg a sokfelé ültetett, ellenállónak tartott tűztövisen. A selyemakác mint dísznövény az új keletű jövevények közé tartozik, és nem sokkal azután, hogy komoly népszerűségre tett szert, megérkezett a rá szakosodott, kellemetlen kárt okozó levélbolhája is.

Gyümölcsből pálinka, zöldségből párlat

A gyümölcsökből készült pálinkák szinte mindenki számára ismertek, ám egy új irányvonal is erősödik az utóbbi években: zöldségekből is készíthető párlat, csak az nem nevezhető pálinkának. A zöldségpárlatok felfutása várható a gasztronómiában, így újabb lehetőséggel bővül a zöldségfélék hasznosítása.

Télen is díszítő kerti növények

Nem kell egy kertnek télen sem kopárnak lennie. A lombhullató növényeken ilyenkor nincsenek levelek, ám számos faj van, ami színes vesszőjével, formájával, vagy terméseivel díszít.

Stockholmban működik Európa legnagyobb függőleges farmja

A termőterületek nem növelhetők a világban, és különösképp hiányoznak a városokban és azok környékén. De kiválthatók zárt térben, több szinten, mesterséges megvilágítással nevelt kultúrákkal. Ezek a függőleges farmok utópisztikusnak tűnnek ugyan, de sok más, a mezőgazdasági termelésből eredő problémára is megoldást kínálnak, mint a vízpazarlás, környezetterhelés, nitrogén- és foszforkimosódás.