Back to top

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Az viszonylag köztudott, hogy a XX. század katasztrofális csapást mért a tigrisekre. A tűzfegyverek tökéletesedésével s a prémkereskedelem fejlődésével az állatokat halomszám ölték meg, így ekkor pusztult ki a bali és a kaszpi tigris. Sokáig az állatkertek mutatkoztak a faj egyetlen mentsvárának, ahol viszont hosszú évtizedeken keresztül nem törődtek alfajtiszta tenyésztésével. A legkisebb termetű alfajok közé tartozott a bali tigris, melynek egyik utolsó élő példánya hosszú ideig élt a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol párt kapott, egy bengáli tigrist. A frigyből kölykök is születtek. Szerencsére ma már az állatkertekben szinte kizárólag csak alfajtiszta egyedeket tartanak, az alfajhibridek, az úgynevezett állatkerti vagy cirkuszi tigrisek mára immár nemigen fordulnak elő.

Tigrisből ma több él fogságban, mint a szabadban, s azok, melyek még mindig a vadon lakói, úgy tűnik, egyre veszélyeztetettebbé válnak.

Az ezredforduló óta Kína tigriscsont-igényét a dél-afrikai tenyésztett oroszlánokból nyert csontokból egyre inkább ki tudják elégíteni, hiszen az oroszlán és a tigris anatómiája megtévesztésig hasonlít. Szerencsére egy újabb tendencia is megfigyelhető: a felvilágosításnak köszönhetően Kínában már nem növekszik a tigriscsont iránti igény. Ugyanakkor egy újabb katasztrófa fenyegeti a fajt: az elmúlt években fillérekbe kerülnek a szintetikus anyagból készült hurokcsapdák, melyekből egy ember egy nap alatt akár több százat is ki tud helyezni a vadonba. A csapdák nem válogatnak az áldozatokban, s másodpercek alatt a tigriseknek is komoly sérüléseket tudnak okozni. A kelepcébe esett állat hosszas szenvedés után múlik ki. Ezeket a hurokcsapdákat általában a bozóthúsállatok begyűjtésére használják, de a kegyetlen szerszámoknak az összes ott élő nagyobb madár- és emlősfaj áldozatául eshet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Idén is lesz Országos Vadásznap!

Idén is megrendezésre kerül az Országos Vadásznap, ezúttal Zala megye ad otthont az eseménynek augusztus utolsó hétvégéjén. A szervezők mérlegelték a pandémia keltette bizonytalanságokat, melyek az országban tervezett vadászattal kapcsolatos rendezvények megszervezésének, illetve megtartásának sem kedveztek.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.