Back to top

Csak egy átlagos évet szeretnének

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat.

Egy, a Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. A tanulmány hazánk területét is ezek közé az öntözhető területek közé sorolta. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat: 8 ezer hektár szántójukból 2300 hektárt öntöznek.

1. kép

A különbséget az öntözött és a nem öntözött területek között egy fasorral szegélyezett út két oldalán készített képeink mindennél ékesszólóbban megmutatják. Az 1. képen egy nem öntözött őszibúza-tábla látható, ahol tavaly ugyancsak öntözés nélkül termesztettek szóját.

2. kép
A talajban jó 1-1,5 centiméter széles repedések vannak, a szárak magassága nem éri el a 30 centimétert, felszáradtak, és jól látható, hogy ameddig a fák gyökere elér, odáig teljesen elsárgultak.

A kalászok teteje is benne ragadt a szárban, és elszáradt (2. kép). Olyannyira menthetetlen ez a búza, hogy még szenázsnak sem tudták betakarítani.

A fasor másik oldalán ugyancsak egy öntözetlen búzatábla található, azonban ezen a területen tavaly hibridkukorica-vetőmagot termesztettek, amit öntöztek. A 3. képen Isaszegi Norbert termelési igazgató és Páll László növénytermesztési osztályvezető a növények kalászvédelem előtti állapotát ellenőrzi, és jól látható, hogy ez a búza kitűnő kondícióban van.

– 2019-ben is azt mondtuk, hogy a negatív legek éve volt, de az idén ezt is sikerül alulmúlni – állítja Isaszegi Norbert. – Tavaly év végéig 50 milliméterrel kevesebb csapadék esett, mint az 50 éves átlag. Az október és a december különösen száraz volt, ami idén januárban is folytatódott. A tél vége csapadékosabb lett, így a növényeink sokkal jobb helyzetben voltak, mint az előző szezonban. Azonban Mezőhegyesen március 9-én esett utoljára, ezért május közepére az 50 éves átlagnál már majd’ 117 milliméterrel kevesebb csapadékot kapott az őszi búza.

3. kép

Ennek következtében a lehető legrosszabb termésátlagra számítanak az idén. A gazdaság átlagos hozama 7,2 tonna, 2018-ban 7,8 tonna volt, 2019-ben csak 5 tonna, 2020-ban pedig 5 tonna alatti termésre számítanak.

A tavaszi aszály nem csak az őszi búzát sújtotta. A tömegtakarmányok, a lucerna és fű esetében a bejelentett aszálykárt a hatóság már vissza is igazolta.

Tavaszi szenázshoz nem volt elég a hozam, ezért az árualapot csökkentve étkezési búza silózására kényszerülnek, sőt, terven felüli másodvetésként 120 hektár cirok vetésére is rákényszerülnek, hogy biztosítani tudják a tejelő szarvasmarha-állomány takarmányigényét.

Mindennek következtében 2020-21-ben a takarmányozás sokkal nehezebbé és költségesebbé válik. Az önköltséget nemcsak az növeli, hogy árunövényeket is takarmányként kell felhasználni, illetve hogy terven felül is vetni kell, hanem az is, hogy a növények minősége táblánként változó, és emiatt az abrak beltartalmát folyamatosan mérni, receptúráját és adagjait pedig ennek megfelelően folyamatosan változtatni kell.

Ahogy az a táblázat adataiból látszik, az októberi vetéskor is aszály volt, de azt megfelelő agrotechnikai megoldásokkal még kezelni tudták.

– Ősszel csökkentettük a művelési menetszámot, hogy fokozzuk a vízmegtartást – mondja Isaszegi Norbert.

– Idén bevezettük a sávos művelést: minimális őszi alapművelés mellett csak a növények sorát műveljük, amelyet egy AB vonalhoz viszonyítva végzünk, robotkormányzással.

A tavaszi vetéskor pedig a szakmailag még elfogadható mélységig kitoltuk a vetésmélységet, és ezen felül a heterogenitást is figyelembe kellett vennünk.

Az őszinél sokkal nagyobb károkat okoz a tavaszi aszály, ami az utóbbi 5 évből háromban sújtotta Mezőhegyest. Az összes tavaszi vetésű növény állapota rosszabb volt május közepén, mint tavaly ilyenkor. A legjobban talán a napraforgót viselte meg, az egyharmada kettős kelésű, keletlen forgórészekkel. Az aszálynak – legyen akár tavaszi, akár nyári, vagy bármely évszakbéli – csak egyetlen ellenszere van: az öntözés. A tavaszi aszálynak a tavaszi öntözés. A ménesbirtokon jelenleg 2350 hektár hibrid kukoricát és 300 hektár szóját öntöznek, bár utóbbit csak akkor, ha két kukoricatábla között a lineár öntözőberendezés „útjába esik”. Ha több lehetőségük lenne, akkor az összes szóját öntöznék - vagy legszívesebben valamennyi növénykultúrát.

Ahogy arról már korábban írtunk, a mé­nes­birtok részletesen kidogozott öntözésfejlesztési tervekkel rendelkezik, amelyek nemcsak a gazdaságot érintik, hanem az egész térségre kiterjednek. Csakhogy ezzel kapcsolatban még több döntés is várat magára. Az öntözésfejlesztési elképzelésekről, illetve annak szükségességéről a közelmúltban a helyszínen tájékozódott Nagy István agrárminiszter.

A hibrid kukorica állománya a szakemberek szerint szebb a tavalyinál, amit sommásan így foglalnak össze: „több víz, jobb állapot”. A több víz pedig azt jelenti, hogy míg a 2019-es tavaszi aszály idején április 30-ig 330 ezer köbméter vizet öntöztek ki a hibridkukorica-vetésre, addig 2020-ban április 30-ra már 430 ezer köbmétert, május közepére pedig elérte a 600 ezer köbmétert – annak ellenére, hogy a talajok induló vízkészlete jobb volt a tavalyinál.

Nemcsak az öntözött területek nagysága, hanem az öntözés hatékonysága is fontos, különösen, ha a gazdaságnak 110 forintjába kerül 1 köbméter kijuttatott öntözővíz. Vagy másik adattal szemléltetve: 150 milliméternyi öntözés költsége – ami a hibrid kukorica átlagos öntözésének felel meg – 165 ezer forintba kerül hektáronként. Ez a teljes költség 30 százalékát teszi ki.

A Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaságban a 27. szezonját kezdte meg idén az öntözőrendszer. Azt, hogy a rendszer többé-kevésbé elérte a teljesítőképessége határát, mi sem mutatja jobban, mint hogy ebben az évben két öntözőlineár-gerinc roppant össze.

Volt olyan motor, amelynek a kuplungszerkezete egyszerűen felrobbant, vagy egy lineármotor annyira tönkrement, hogy 3,5 millió forintos költséggel azonnal egy újat kellett beszerezni, hisz a tábla nem maradhatott öntözés nélkül.

A hibrid kukoricánál ugyanis a termés megfelelő mennyiségét és -minőségét csak öntözéssel lehet biztosítani, és bár ennek a kultúrának az öntözése a legdrágább, ennek ellenére megéri, mert a hibridkukorica-termés 10 százalékának kiesése 500 millió forint bevételkiesést jelent a gazdaságnak. Visszatérve az öntözőrendszerre, a hatékonysága ma körülbelül 55 százalékos, sőt, tavasszal, a hibridkukorica-termesztés különböző technológiai elemei miatt szükséges szakaszos öntözés hatékonysága mindössze 25 százalék!

Öntözött szójatábla két hibridkukorica-tábla között

A megvásárolt öntözővíz mennyisége 9,5 millió köbméter, amiből mindössze 5,5 millió köbméter a kiöntözött víz. Tavasszal a csatornák szivárgási és párolgási vesztesége egyaránt nagy, míg a nyarakra inkább a párolgási veszteség jellemző.

Mindezek alapján a mezőhegyesi szakemberek számára nem kérdéses, hogy égetően szükség van az öntözésre. „Szóba került a csepegtető öntözés is, azonban szerintünk ahhoz, hogy valamennyi számunkra létfontosságú öntözési célt elérjük, vagyis tavasszal a biztonságos kelést, nyáron pedig a párásítással a hőstressz enyhítését, kiküszöbölését meg tudjuk valósítani, az esőztető öntözés a legpraktikusabb. A jelenlegi 2300-2600 hektár öntözött terület megduplázásával növelni tudnánk a szójavetőmag-termelést, és az árunövény-termesztésünk sem lenne ennyire kitéve az időjárásnak.” – fogalmaz Isaszegi Norbert. Persze a szakemberek titkos kívánsága a ménesbirtok teljes területén megvalósított öntözés.

Mezőhegyes és térségének öntözővize a Marosból származik, amelynek romániai szakaszán számos víztározót építettek. Ha növeljük az öntözött területeket, emiatt szükség lesz annak megoldására, hogy elég víz legyen az öntözéshez, ugyanis hidrológiai vizsgálatoknak köszönhetően tudjuk, hogy az utóbbi időszakban csökkent a nyári lefolyás a Maros alsó szakaszán, és ez a tendencia várhatóan folytatódik.

„Ezek alapján indokoltnak tűnik megoldást találni a Maros alsó szakaszának vízpótlására. Elsősorban elengedhetetlen az egyeztetés a külföldi víztározók és vízkivételek üzemeltetőivel, ezért folyamatosan és időszakosan felül kell vizsgálni a minimálisan a mederben hagyandó vízhozamot. Ezenfelül a Maros hordalékkúpjának mélyebben fekvő területein kisebb tározók láncolatát lehetne létre hozni, amikben nagyvíz idején a Maros vizét be lehetne tározni, hogy vízhiányos időszakban fel lehessen használni. Egy esetleges duzzasztómű a Maros alsó szakaszán akár egész évben olyan vízszintet tarthatna a mederben, amely mellett könnyedén megoldható a víz kivezetése.” – olvasható Szarvas Ferenc: A kis- és középvízhozamok változása a Maros alsó szakaszán című dolgozatában. (In: A Magyar Hidrológiai Társaság által rendezett XXXIV. Országos Vándorgyűlés dolgozatai. http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/34/dolgozatok/dolgozatok.html , letöltés: 2020.05.19.)

Információink szerint készültek tervek tározóépítésre, ami nemcsak az öntözésre használható víz mennyiségét növelné, hanem az öntözővíz árára is kedvezően hatna. Jelenleg ugyanis a legdrágább módon, átemelőszivattyúk segítségével kerül a víz a rendeltetési helyére. Egy tározó azonban lehetővé tenné, hogy gravitációs úton jusson a térségbe a víz. Azonban ezek a tervek természetvédők tiltakozása miatt hamar lekerültek a napirendről.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Elverte a málnát a jégeső

Szerbiában az elmúlt másfél hónap heves esőzései, a szél és a jégeső miatt a málnatermés 30 százaléka tönkrement, ám nem ez az egyetlen gond.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Rég nem látott alacsony termésátlagokra számítanak

A nyári aratási munkák megkezdésének apropóján tartotta meg szokásos ülését az Aratási Koordinációs Bizottság. Az ezen összegzett tapasztalatokról, a várható termésátlagokról az ülést követő sajtótájékoztatón esett szó.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.

Száraz idő és kánikula

Már elkezdődtek az idei betakarítási munkák, és a csütörtöki és pénteki zivataros, változékony időjárás után jó hír a földeken dolgozóknak, hogy szombattól csökken a csapadékhajlam, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, ugyanakkor a jellemzően napos, gyakran szeles időben száradni tudnak a talajok.