Back to top

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Veres Gabriela: idén kiemelt téma a jogszerű fajtahasználat ellenőrzése
– Magyarországon állami elismerésben kell részesíteni azokat a szőlőfajtákat és -klónokat, valamint gyümölcsfajtákat, amelyek nem szerepelnek sem a Közösségi Fajtajegyzékben, sem az EU bármely más tagállamának fajtajegyzékében. Az eljárásra azért van szükség, hogy a szőlő- és gyümölcsfajták államilag elismert fajtaként bekerülhessenek a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Csak az ebben szereplő fajtákat lehet szaporítani és forgalomba hozni Magyarországon – emelték ki Veres Gabriela és Pernesz György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának osztályvezetői. Hozzátették, hogy a Közösségi Fajtajegyzéket is az Európai Unió tagállamainak nemzeti fajtajegyzékei alapján teszi közzé az Európai Bizottság.

A Nemzeti Fajtajegyzék a kiindulópont

Az állami elismerés megszerzésére irányuló eljárás lépéseit és feltételeit a vetőmagtörvény (a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény) és annak végrehajtási rendelete írja elő Magyarországon.

Az állami elismerésre bejelentett, vizsgálat alatt álló szőlőfajta hivatalosan fajtajelöltnek minősül, ennek megfelelően fajtafenntartója még nincs, csak bejelentője. A fajtafenntartó státusz az állami elismerés megadásával kezdődik. Ezáltal válik egy szőlőfajta elismert fajtává, illetve szaporíthatóvá és forgalmazhatóvá.

Pernesz György: fajtabejelentésre több termelő együtt is jogosult
Az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra bejelentett szőlőfajtákra egyedi szaporítási engedély adható. Ez határozott időre szól, legfeljebb az állami elismerés időpontjáig és a fajtavizsgálat lezárásáig érvényes. Fontos, hogy a szőlőfajtáknál az egyedi szaporítási engedély a fajta szaporítóanyagának forgalomba hozatalára is kiterjed. Az egyedi szaporítási engedély iránti kérelmet a Nébih-hez kell benyújtani, míg az engedélyt az Agrár­minisztérium adja meg. A fajtajelölteket a bejelentés elfogadása után a Nébih úgynevezett DUS-vizsgálattal és – ahol ez előírás – gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja, növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint. A DUS-vizsgálat során a Nébih fajtakísérleti állomásain fenntartott referenciagyűjte­mények segítségével vizsgálják a fajta megkülönböztethetőségét (Dis­tinct­ness), egyöntetűségét (Uniformity) és állandóságát (Stability).

A gyümölcs- és dísznövényfajok fajtái esetében csak DUS-vizsgálatot, míg szőlőfajtáknál alaktani, fiziológiai, a különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntőnek számító egyéb vizsgálatot végeznek, a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően. Borszőlő- és csemegeszőlő-fajtáknál például legalább két termőhelyen kell vizsgálatot beállítani, és a termőre fordulást követően legalább 3 évig kell megfigyeléseket végezni.

– Az egyedi szaporítási engedély megadásának átfutási ideje viszonylag rövid: a Nébih-nek küldött kérelmet a beérkezését követő 8 napon belül továbbítja a hivatal a minisztériumnak, ahol általában 30 napon belül határozatot hoznak, megadják az engedélyt – ismertette az eljárást Pernesz György.

Ami a költségeket illeti: a Nébih-nél, illetve a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinél kezdeményezett eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a vonatkozó VM-rendelet (63/2012.) részletesen szabályozza.

A díjakat jellemzően két fő csoportba lehet sorolni. Adminisztratív jellegű például az új fajtabejelentés nyilvántartásba vétele, az előterjesztés elkészítése az állami elismerésre, az új növényfajta felvétele a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Ezekhez társulnak a vizsgálat és a próbater­mesz­tés költségei. Pernesz György azonban kiemelte, hogy fajtabejelentésre, illetve egyedi szaporítási engedély kérelmezésére a költségek megosztása érdekében több szaporítóanyag-termelő együtt is jogosult, és a fajtabejelentő más szaporítóanyag-termelőnek is hozzájárulását adhatja egy fajta szaporításához.

Fokozott ellenőrzés

Veres Gabriela elmondta továbbá, hogy a Nébih kiemelt figyelmet fordít az illegális szaporítóanyagok forgalomba hozatalának visszaszorítására. „Ezzel igyekszünk védeni mind a telepítők, mind pedig a regisztrált, a szakmai és jogszabályi követelmények betartásával dolgozó szaporítóanyag-termelők érdekeit.”

Az idei vegetációs időszakban a Nébih fokozott ellenőrzéseket tervez. Az osztályvezető jelezte: valamennyi gyümölcsfaiskolai termelőnél évente, a vegetációs idő során esedékesek a szaporítóanyag-felü­gyeleti szemlék – ez több száz ellenőrzést jelent az országban –, amelyek során idén kiemelten kezelik a fajtahasználati szempontokat.

Pernesz György osztályvezető emellett kifejtette: egyre jellemzőbb, hogy az értékes fajtaújdonságokat nemcsak a Nemzeti Fajtajegyzékbe, hanem fajtaoltalmi védettségre is bejelentik. A Nemzeti Fajtajegyzék a fajták hivatalos regisztrációját jelenti, a szaporítóanyag forgalmazásához kötelező. Az ezen felül megszerezhető CPVO-fajtaoltalom azt biztosítja, hogy a fajtatulajdonos kizárólagosan rendelkezhessen a fajta használatához fűződő jogokkal. A fajtaoltalomhoz szükséges vizsgálatokat a franciaországi Angers-ben található Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO) koordinálja, együttműködve a tagországok nemzeti hatóságaival. Magyarország esetében ezt a feladatot a Nébih látja el. Az oltalmazott státusz odaítélése – az egyes EU-tagállamok nemzeti fajtajegyzékébe való bekerüléssel párhuzamosan – a szakértők által elvégzett DUS-vizsgálatokon alapul. Aki ilyen fajtaoltalomért folyamodik, annak több ezer eurós nagyságrendű vizsgálati és adminisztratív díjakkal is számolnia kell.

Az oltalmazott fajták szaporító- és ültetési anyagainak előállításához és forgalmazásához a fajta tulajdonosával (nemesítő, nemesítő intézmény, vagy egyéb, a jogokkal rendelkező fajtainnovációs vállalkozás) kötött licenszszerződésre van szükség.

Veres Gabriela elmondta: csak a jogi védelem teszi lehetővé, hogy az a sok-sok energia, szellemi és anyagi befektetés, amit a gyakran évtizedekig tartó tudományos munkába fektetnek, megtérülhessen a nemesítőknek, és hogy lehetőségük legyen a további fejlesztésekre.

– Ezt szem előtt tartva könnyen belátható, hogy a szaporító és termesztő szektor, amely sikeres működéséhez igényli és használja a nemesítés új eredményeit, a jogszerű fajtahasználattal is hozzájárul annak továbbviteléhez, fejlődéséhez” – hangsúlyozta az osztályvezető.

Az oltvány-előállításhoz szükséges, a szaporítóanyag-felügyeleti és a növény­egészségügyi hatóság által ellenőrzött kiváló minőségű növényanyagok és színvonalas előállítási körülmények az oltalommal védett (oltalmazott) fajták esetében kizárólag az azokat licenszszerződés birtokában szaporító üzemeknek állnak rendelkezésére. A hatóságokon kívül maga a fajtatulajdonos is ügyel rá, hogy a fajtaazonos és egészséges szaporítóanyag rendelkezésre álljon, és hogy fajtája ne romoljon le – tette hozzá.

Magyarországon is egyre több faiskolai termelő és forgalmazó rendelkezik oltalmazott fajták szaporítására feljogosító szerződéssel. A Nébih-nek nincs hivatalos nyilvántartása az oltalmazott fajták szaporításával foglalkozó vállalkozásokról, de becsléseik szerint egy tucat – jellemzően a legnagyobb, együttesen a hazai faiskolai termesztés 60-70 százalékát lefedő – vállalkozásról van szó.

Az idén több mint 20 szőlőfajta kerülhet a Nemzeti Fajtajegyzékbe

A Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 283 szőlőfajta van. Idén 22 fajtát terjesztettek elő elismerésre, és várhatóan ennyivel bővül is a jegyzék. Gyümölcsből 34 faj 467 fajtája szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben. Az állami elismerés időtartama szőlő- és gyümölcsfajták esetében a megadástól számított harmincadik év végéig tart. Az állami elismerés további 30 évre többször is meghosszabbítható, ha a kérelmező a lejárat időpontja előtt legalább 2 évvel előterjeszti igényét, de a fajta állami elismerésének megszűnését követő 2 éven belül is megújítható 30 évre, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak.

Licenszdíj

A szerződések alapján a szaporítóanyagok értékére jelentős licenszdíj is rakódik, ezért ezek az oltványok, ültetési anyagok mindig drágábbak, mint a nem oltalmazott, úgynevezett szabad fajták. A Nébih-­hez érkeznek olyan jelzések, amelyek szerint egyes üzemekben időről időre felbukkannak ültetvények olyan oltalmazott fajtákból, amelyeket a nemesítői jogokról „megfeledkezve” előállított szaporítóanyagokból létesítettek. A szaporítóanyag-felügyelet nagy figyelmet fordít erre is, mivel a jelenség súlyosan veszélyezteti a fajtatulajdonosok és a fajtahasználók közötti bizalmat és a fajtainnováció gyakorlati megvalósítását. „Pedig az ágazat jövőjét főleg e kettőre, a bizalomra és az innovációra építhetjük” – vélekedik Veres Gabriela.

A Nébih a fajtaoltalomban részesített fajták ellenőrzése esetében is igyekszik érvényesíteni a jogszerű fajtahasználat szempontjait. Bár a licenszszerződések tartalmának vagy aktuális státuszának vizsgálatára nincs felhatalmazása és lehetősége, de a termelőnek a faiskolai ellenőrzési rendszerben felhasznált dokumentumokban nyilatkoznia kell a jogszerű fajtahasználatról. A hatósági dokumentumok (faiskolai nyilvántartások, szaporítási és leltárjelentések, származási igazolványok) alapján a fajtaazonosságot tételesen, területileg ellenőrzik a szaporító üzemben. Például ha a szemle fényt derít rá, hogy egy faiskolai táblában talált oltalmazott fajta egy másik, egy szabad fajta megnevezésével szerepel a nyilvántartásokban, akkor a hatósági szankciók alkalmazásán kívül a fajtatulajdonost is értesítik, aki polgári peres eljárásban érvényesítheti jogait.

Veres Gabriela kiemelte: „Tudjuk jól, hogy az aktuális, 2020 tavaszi szezon és az előttünk álló vegetáció termelési ciklusa a faiskolai üzemek számára rendkívüli nehézségeket hoz.

A koronavírus-világjárvány rendkívül erősen sújtja ezt az ágazatot is, érintve a késztermék-forgalmazás legfontosabb időszakát, veszélyeztetve az idei növényápolási és termelési munkákat is.

A felvevőpiacok problémáit és a szakképzett munkaerő biztosításának mikéntjét ma még számtalan kérdőjel övezi. Azonban úgy gondoljuk, hogy a továbbélésnek, a válság utáni kibontakozásnak a korszerű, a telepítők és felhasználók igényeire szabott fajtakínálat fontos tényezője lesz”.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszámíthatatlan piac

A Phalaenopsis értékesítését éppen akkor kezdték, amikor Európába ért a koronavírus-járvány; a válság kezdetén a termelők mintegy 1,5-1,8 millió növényt dobtak el. Az akkori nagyon nyomott árak azóta már újból emelkednek, most viszont a késedelmes fizetések miatt aggódnak a termesztők.

Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet

Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György.

Felhívás a méhek védelmében

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara felhívták minden növényvédelmi szakirányító figyelmét arra, hogy a napraforgó virágzásának idején a méhek a csemegekukoricát, és esetleg más növényeket (kabakosokat, magnak vetett hagymát stb-t) is aktívan látogatják.

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól - közölte Nagy István agrárminiszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Mit vethetünk még a nyáron?

Nyár derekára már sok mindent betakarítunk a kertben, de ha rendszeresen tudunk öntözni, egészen augusztusig vethetünk még. A vetésidő attól függ, milyen hosszú tenyészidejű fajtát választunk: minél hosszabb ideig tart, amíg szedhető lesz az adott zöldség, annál korábban, július első felében kell elvetni.

Áts Károly, a tokaji „Furmint-ember”

"A szőlőben nőttem fel, apámtól lestem el a fogásokat. Soha nem gondoltam más szakmára, soha nem érdekelt igazán más, csak a szőlő és a bor”- vallja Áts Károly. A tokaji szakembert a napokban választották a tizennegyedik Borászok Borászává, s helyezték el csillagát a többi díjazott mellé a budapesti Bazilika előtti sétányon.

Rózsa helyett orvosi marihuána

Sajtóhírek szerint Spanyolország egyik legmodernebb üvegház-komplexumában rózsa helyett marihuánát fognak termeszteni. Az Aleia Roses spanyol nemesítő céget egy olyan cég vásárolná meg, amely az amerikai orvosi marihuána piacon szerzett magának nevet.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Egerekkel "fűszerezett" élelmiszert vont ki a Nébih - videó

Mintegy 236 tonna, élelmiszerbiztonsági szempontból problémás terméket és élő rágcsálókat is találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei élelmiszer-vállalkozás fagyasztó tárolóiban.

Mi a helyzet a magyar borral? Külkereskedelmünk 2020 elején

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54%-kal bővült.