Back to top

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Számos kutatás bizonyította, hogy a tájakat átszelő vasútvonalak igen speciális élőhelyek, melyek egyedi sajátosságaik révén teret adnak az idegenhonos özönnövények terjedésének. Magyarországon azonban kizárólag a vasúti pályaszakaszra és annak közvetlen környezetére kiterjedő vizsgálatot korábban még nem végeztek, így a hazai körülményeket nem lehetett pontosan ismerni.

Felmérés a Hatvan-Gödöllő vasútvonal mentén
Fotó: Schermann Balázs Gábor

Schermann Balázs Gábor természetvédelmi mérnök mesterszakos hallgató e hiányosság pótlására a Hatvan-Gödöllő vasútvonal egy 30 kilométeres szakaszán tárta fel a növényfajok jelenlétét a vasúti pálya külső tengelyétől számított 10 méteres távolságig. A gyalogos bejárás és vonatról történő megfigyelés során a fiatal szakember összesen 19 inváziós növényfajt írt le a területen, melyek közül a legjelentősebbek a fehér akác, a kanadai aranyvessző, a nyugati ostorfa, a zöld juhar és a közönséges selyemkóró voltak.

Fontos eredmény, hogy a vizsgált szakaszon egyetlen olyan 250 méteres kisszakasz sem fordult elő, amely mentes lett volna az özönnövényektől, a fehér akác pedig legalább egyszer minden kilométeren előfordult. Mindez arra utal, hogy a Hatvan-Gödöllő vasútvonal különösen fertőzött élőhelynek számít az özönnövények szempontjából.

Egyre elterjedtebbek hazánkban a szakmai berkekben szóróknak nevezett vadetetőhelyek is, így indokolttá vált annak vizsgálata, hogy jelenlétük milyen hatást gyakorol az érintett terület természetes vegetációjára. Rusvai Katalin, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója ennek kapcsán a Mátrai Tájvédelmi Körzetben jellemző három eltérő szórótípus esetében mérte fel az őshonos és invazív növényfajok jelenlétét, melyekből következtetéseket lehetett levonni a vadetetők gyomfertőzöttségét illetően.

Minden szórónál 88 ilyen kvadrát segítségével zajlott a növényzet felmérése
Fotó: Rusvai Katalin

Az eredmények szerint a gyomfertőzöttség jellemzően a szórók közvetlen környezetére terjed csak ki, a gyomok aránya ugyanis minden területen csökkent a szórók középpontjától távolodva. Ez a hatás ugyanakkor nem hanyagolható el, hiszen a szórók így is gyújtópontjai lehetnek egy későbbi biológiai inváziónak.

A három vizsgált szórótípus esetében ugyanakkor lehetnek eltérések, az eredmények szerint ugyanis a tisztáson lévő szórók jóval fertőzöttebbnek bizonyultak, mint az erdeiek. A fiatal kutató az úton lévő szórók esetében is jelentős eltéréseket tapasztalt, ezek gyomossága ugyanis záródástól, feltártságtól és kitettségtől függően változott.

A kutatók ajánlása szerint tehát a szórókat ajánlott volna inkább erdei területeken elhelyezni, a védett területek biológiai sokféleségének megőrzése érdekében pedig szükséges volna az etetőanyag kiszórásának mennyiségi és minőségi szabályozása is.

A két fiatal kutató munkáját Dr. Czóbel Szilárd, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Természeti Erőforrások Megőrzése Intézetének egyetemi docense segítette.

Forrás: 
SZIE közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Versenyképes felsőoktatás, versenyképes diploma

Az agrár-felsőoktatásba 40 százalékkal kevesebben jelentkeztek tavalyhoz képest. A képzés racionalizálása, a meghatározó képzőhelyek integrációja nélkül ezek az intézetek pár év alatt minden tekintetben kiüresednének, vallja Gyuricza Csaba az augusztus 1-jével létrejövő új Szent István Egyetem integrációját előkészítő bizottság vezetője.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.