Back to top

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Jelenleg öt élő rinocéroszfajt ismerünk, melyből három Ázsiában, kettő pedig Afrikában fordul elő. Az afrikaiak egy közös őstől származnak, s mintegy 14 millió éve vált el fejlődésük egymástól. Míg a fekete vagy más néven keskenyszájú orrszarvú fák és cserjék levelén él, addig kevésbé veszélyeztetett rokona, a fehér vagy szélesszájú orrszarvú inkább füvet legel a végtelen szavannákon.

Hogy melyik faj mennyire veszélyeztetett, nehéz eldönteni, hiszen hajdani hatalmas elterjedési területeikről az orvvadászat, illetve az élőhelyrombolás miatt eltűntek, a szigetszerűen élő állományokat a beltenyészet veszélyezteti.

A szélesszájút könnyebb tartani, zárttérben is tenyészteni, mivel lényegesen nyugodtabb, kezesebb, mint fekete rokona.

Fotó: Tóth Zsigmond
A szélesszájú orrszarvú északkelet-afrikai alfajának kipusztulása sokkolóan hat. Még Csehszlovákia virágkorában különféle barterüzletek révén sok száz nagytestű afrikai patást, a már akkor is ritkának számító kelet-afrikai szélesszájú orrszarvút szállítottak a csehországi részek állatkertjeibe, melyekből idővel szép tenyészállományt alakítottak ki. A közelmúltban azonban meggondolatlan természetvédelmi intézkedések hatására az állatokat visszaszállították eredeti élőhelyükre, ahol már az eredeti alfaj lényegében kipusztult.

A nagy reményekkel induló vállalkozás hamarosan kudarcot vallott: az állatok nagy része rövidesen elhullott, illetve orvvadászok áldozatává vált.

A közelmúltban szenderült jobblétre az utolsó bika is, így kihaltnak nyilvánították ezt a különösen nagy tülökkel bíró alfajt. Így ma már például a Kenyában orrszarvúlesre induló turistáknak dél-afrikai zárttéri tenyésztésből származó import orrszarvúkkal kell beérni.

Az orrszarvúk zárttéri tenyésztése egyre kiforrottabb: mesterséges megtermékenyítéssel is immár jönnek világra borjak – a világon a legelső ilyen borjú Budapesten született, ami bizonyítja a magyar szakemberek rátermettségét.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.