Back to top

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésének célja a védett és fokozottan védett madárfajok megtelepedésének elősegítése. E program keretében 15 madárodút helyeztek ki a szakemberek a Miklós-deák-völgyi tavak közelében május elején. Az odúk a természet számára hasznos madárfajok, elsősorban cinegék és légykapók számára nyújtanak fészkelési lehetőséget. A napokban történő ellenőrzésükkor madarak gyűrűzésére is sor kerül.

A Pilisi Parkerdő korábban már hírt adott arról, hogy 2017 tavaszán egy rétisas pár telepedett meg Pilismarót közelében. A Dunától néhány kilométerre élő rétisasok mintegy 15 méteres magasságban lévő fészkében nemrég három fióka kelt ki. A két tojó és egy hím utód lábára május első hetében helyeztek fel egyedi azonosítást lehetővé tevő madárgyűrűt a szakemberek, akik most arra számítanak, hogy június végén mindhárom madár jó erőben és egészségesen hagyja el a fészket.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) hazánkban igen ritka, fokozottan védett madár, egymillió forintos természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriába tartozik.

A Pilisi Parkerdő szakemberei ezért a fészek körül 200 méteres közvetlen védősávot tartanak fenn, ahol semmiféle munkát nem végeznek, sőt, az erdők kezelése során az egész érintett térségben elsőbbséget élveznek a természetvédelmi szempontok.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a gondjaira bízott erdőterület kezelése során a természetvédelmi feladatokat is az erdőgazdálkodás integrált, szerves részeként végzi. Ebből a szemléletből fakadóan alkalmazza mind szélesebb körben a folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodás módszerét. Az ilyen módon kezelt erdők fajokban gazdagabbak és szerkezetükben változatosabbak, jellemzőjük a biológiai sokféleség. Ennek jele – és az erdőkezelési módszer helyes irányának bizonyítéka – több fokozottan védett madárfaj sikeres fészkelése a Visegrádi-hegységben. A Pilismarót környéki hegyekben a rétisasok mellett két fekete gólya pár is eredményesen neveli fészekalját. A közelmúltban pedig a Gödöllői-dombságban, a Valkói Erdészet területén telepedtek meg a hazánkban fokozottan védett fekete gólyák.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Egymás képességeinek figyelembevételével képesek az együttes mozgásra

A madarak együttes mozgása lenyűgöző látványt nyújt, viszont ennek a harmóniában történő repülésnek az elvét nem igazán tudták mindeddig megfejteni. AZ ELTE fizikusai erre rájöttek, és ezt a megoldást el is lesték a természettől, hogy minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, ugyanakkor harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.