Back to top

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésének célja a védett és fokozottan védett madárfajok megtelepedésének elősegítése. E program keretében 15 madárodút helyeztek ki a szakemberek a Miklós-deák-völgyi tavak közelében május elején. Az odúk a természet számára hasznos madárfajok, elsősorban cinegék és légykapók számára nyújtanak fészkelési lehetőséget. A napokban történő ellenőrzésükkor madarak gyűrűzésére is sor kerül.

A Pilisi Parkerdő korábban már hírt adott arról, hogy 2017 tavaszán egy rétisas pár telepedett meg Pilismarót közelében. A Dunától néhány kilométerre élő rétisasok mintegy 15 méteres magasságban lévő fészkében nemrég három fióka kelt ki. A két tojó és egy hím utód lábára május első hetében helyeztek fel egyedi azonosítást lehetővé tevő madárgyűrűt a szakemberek, akik most arra számítanak, hogy június végén mindhárom madár jó erőben és egészségesen hagyja el a fészket.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) hazánkban igen ritka, fokozottan védett madár, egymillió forintos természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriába tartozik.

A Pilisi Parkerdő szakemberei ezért a fészek körül 200 méteres közvetlen védősávot tartanak fenn, ahol semmiféle munkát nem végeznek, sőt, az erdők kezelése során az egész érintett térségben elsőbbséget élveznek a természetvédelmi szempontok.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a gondjaira bízott erdőterület kezelése során a természetvédelmi feladatokat is az erdőgazdálkodás integrált, szerves részeként végzi. Ebből a szemléletből fakadóan alkalmazza mind szélesebb körben a folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodás módszerét. Az ilyen módon kezelt erdők fajokban gazdagabbak és szerkezetükben változatosabbak, jellemzőjük a biológiai sokféleség. Ennek jele – és az erdőkezelési módszer helyes irányának bizonyítéka – több fokozottan védett madárfaj sikeres fészkelése a Visegrádi-hegységben. A Pilismarót környéki hegyekben a rétisasok mellett két fekete gólya pár is eredményesen neveli fészekalját. A közelmúltban pedig a Gödöllői-dombságban, a Valkói Erdészet területén telepedtek meg a hazánkban fokozottan védett fekete gólyák.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Baromfi Világnap: május 10-e a baromfis szakma ünnepe

Magyar kezdeményezésre május 10-én ünnepli a baromfis szakma a Baromfi Világnapot. Az esemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazati szereplőkre, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ élelmiszer-ellátásában.