Back to top

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Kedveli a ritkás tölgyeseket, parkokat, ligeteket, de megtelepszik öreg temetőkben, településeken is. Vonuló madár, a telet Afrikában, a Szaharától délre eső területeken, például a Kongó-medencében tölti.

Fészek a síremléken

A hazánkban előforduló négy légykapófaj közül a legnagyobb a szürke légykapó. Veréb nagyságú, hegyes csőrű madár. Felsőteste szürkésbarna, fejteteje sötétbarna sávokkal tarkállt. Alsóteste szürkésfehér, torka és begye, valamint az oldalai hosszanti vonalkákkal mintázottak. Szárnytollai és a kormánytollak sötétbarnák. Hím, tojó és a fiatalok színezete hasonló.

Tavasszal az első példányok áprilisban bukkannak fel a költőhelyeken, többnyire a hímek jönnek először, a tojók néhány nappal később követik őket.

Ha megtörtént a párba állás, hamar kialakulnak a territóriumok, amelyeket a hímek féltékenyen védelmeznek a szomszéd riválisokkal szemben. A párok rendszerint évente csak egyszer, májusban költenek, de kivételesen, vagy ha a fészekalj elpusztul, a nyár folyamán még egyszer raknak tojásokat. A fészek helyét a tojó választja. Amíg alkalmas helyet keres, párja gyakran követi. Az odúlakó örvös légykapóval szemben a szürke légykapópárok a legkülönbözőbb védett helyeken építenek fészket. Találtam például a Tisza alsó folyásánál, a Saséri Rezervátumban öreg csonkolt fűz ágtövében keletkezett üregben, vagy a kunhegyesi temetőben, ahol egy elöl ráccsal védett síremlék belső részében, az ott álló szobor tövében építettek fészket. A madarak etetéskor mindig a rácsra szálltak, onnan ugrottak be a fiókákhoz, majd ugyanígy hagyták el a fészket.

Fotó: Bécsy László
A szürke légykapó gyakran épületek zugaiban költ, akár elhagyott füstifecske-fészket is elfoglalhat.

A fészek laza szerkezetű; vékony gallyakból, növényi szálakból, háncsdarabkákból áll, amelyeket pókhálószövedékkel tart össze, a csészét szőrszálakkal, pamut- és gyapjúszálakkal béleli. Ez utóbbiak a településeken fészkelő példányokra jellemzőek. A tojó egyedül kotlik a 3-5, zöldes alapon vörhenyes foltokkal mintázott tojáson. A fészket csak ritkán hagyja el, hogy táplálékot keressen, párja a közelben őrködik. A kotlási idő 11-13 nap, a tojáshéjakat a tojó elviszi a fészektől. Az első napokban a fészekben marad, a fiókákat melengeti, a táplálékot a hím hordja. A fiókák gyorsan nőnek, 7-8 napos korukban a fészek szélére ülnek, és szárnyaikkal verdesve készülnek a kirepüléshez. Amikor 12-14 napos korukban elhagyják a fészket, eleinte a közeli ágakon üldögélve várják táplálékkal érkező szüleiket. Fokozatosan távolodnak, de az öreg madarak önállósodásukig etetik őket.

Kiugró ponton üldögél

A szürke légykapó tápláléka elsősorban repülő rovarokból áll. Száraz ágon, villanydróton, kerítésen vagy más kiemelkedő ponton ülve lesi zsákmányát, amelyet hirtelen rárepüléssel kap el. Közelről, csendes időben lehet hallani a madár csőrének pattanását is. Hűvös, esős időjárás esetén gyakran egészen alacsonyra vagy a talajra kényszerül. A budapesti Gellérthegyen gyakran láttam, amint ilyen időben a sétányokon ugrálva valószínűleg pókokra vagy a talajon mozgó rovarokra vadásztak. Ugyanitt figyeltem meg azt is, hogy különösen meleg nyári reggeleken rendszeresen fürödtek a kerti csapok alatt képződött kis víztócsákban.

Fiókáit is rovarokkal eteti, hazai vizsgálatok szerint elsősorban zengőlegyeket, legyeket és hernyókat hord a fészekhez.

Vonulás idején a szürke légykapók bárhol, akár kiskertekben, utcai fasorokban, árokpartokat kísérő bokrok kinyúló ágain is előfordulnak. Őszi vonulásuk viszonylag korán, már július végén elkezdődik, és többnyire szeptember végéig tart, de a már említett Gellérthegyen több alkalommal láttam még ott vadászgató példányokat október elején is.

A szürke légykapó hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymás képességeinek figyelembevételével képesek az együttes mozgásra

A madarak együttes mozgása lenyűgöző látványt nyújt, viszont ennek a harmóniában történő repülésnek az elvét nem igazán tudták mindeddig megfejteni. AZ ELTE fizikusai erre rájöttek, és ezt a megoldást el is lesték a természettől, hogy minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, ugyanakkor harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Teljes kikapcsolódásra vágyik? Keresse föl Kaszót!

Hazánk legnagyobb síkvidéki erdőtömbjét a Kaszó Zrt. kezeli. A rengeteg közepében, egy mesebeli kis településen, Kaszópusztán működik az erdőgazdaság központja, és ott várja a vendégeket a legendás kaszói vadászház és üdülő is. A térség vonzerejét növeli még a szintén az erdőgazdaság által működtetett kaszói kisvasút, amely az Európában is egyedülálló Baláta-tóhoz viszi a kirándulókat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért