Back to top

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Az első részt itt olvashatja.

Előző lapszámunkban megkezdett beszélgetésünket folytatjuk Kerekes Violával, a HNPI projectkoordinátorával.

• Milyen fajtákat használtak fel az őstulok rekonstruálásának érdekében?

– Az első őstulok visszakeresztezési kísérletek óta igen sok fajtát felhasználtak a Heck-marha tenyésztői, de ezek dokumentálása nem volt mindig pontos, ezért bizonyos esetekben csak feltételezhető, hogy valóban alkalmaztak egy-egy konkrét fajtát. Feltehetőleg mintegy 15 fajta vett részt a kísérletekben. Az utóbbi évtizedek munkáját azonban már jobban nyomon tudjuk követni, így egyértelmű, hogy a magyar szürke, az eredeti borzderes, a korzikai valamint a skót felföldi marha komoly szerephez jutott.

Bár a fajta egyedszáma nagymértékben növekedett, s az állományok jóval egységesebb képet mutattak, a fajtaleírásban szereplő követelményeket mégsem igazán sikerült teljesíteni, azaz a tenyésztés minősége sok kívánnivalót hagyott maga után.

Ezért a tenyésztőszervezet hozzájárult ahhoz, hogy újabb kutatások, átkeresztezési programok induljanak. A Heck-marha helyzetét, illetve a tenyésztők munkáját bonyolította, hogy ezzel a munkával párhuzamosan megindult egy olyan őstulok-rekonstrukciós program is Hollandiában, mely lényegében teljesen új alapokról indul, s a Heck-marha kihagyásával kísérlik meg a cél elérését.

Az új alapokon induló holland kísérletek lényegében a német „X” vonalban használt spanyol fajtákat hívják segítségül, de a módszer ugyanaz: az őstulok jellegű fajták egymás közötti kívánatos tulajdonságainak rögzítése a cél hagyományos módszerek alkalmazásával. Meg kell azonban azt is említeni, hogy az utóbbi években az eredeti őstulokgenom teljes mértékben ismertté vált, s ez új lendületet ad a kísérleteknek.

• Aki Heck-marha tenyésztésébe szeretne fogni, milyen törzskönyvezésű állatokat tud ma beszerezni, milyen vonalak léteznek?

Jelenleg három törzskönyvi kategóriába sorolják a rekonstruált őstulkokat.

• Az „A” vonal ismert származású egyedeket jelent, melyek lényegében az egykori müncheni állomány leszármazottai. A nagy korzikai vérhányad miatt ezek kistermetű, rövid lábú állatok.

• A „B” vonalhoz olyan ismeretlen származású Heck-marhák tartoznak, melyeknél jellemzően a tenyésztő fegyelmezetlensége vagy a tartási módszerek miatt nem tisztázott egyértelműen az eredet, ezért hiányosak az ősi sorok a pedigrében.

• Az „X” vonalhoz ismert származású, de a legújabb elvek szerint továbbtenyésztett egyedek tartoznak, melyek új keresztezési programokból származó állományok tagjai. Ezek tulajdonképpen chianina és sayaguesa fajtákkal keresztezett Heck-marhák.

Véleményem szerint a rekonstruált őstulok elnevezés, bár pontos, mégis erőltetett, leghelyesebb az őstulok project eredményeképpen létrejött marhákat magyarul tuloknak nevezni.

• Melyek a tenyésztésből kizáró tulajdonságok?

– Ezek közül csak néhány fontosabbat emelnék ki: kizárandók azok az egyedek, melyek az intenzív húsmarhafajtákhoz küllemileg feltűnően hasonlítanak, de azok a bikák is, melyek ötéves korukban 135 cm marmagasságúnál kisebbek, illetve azok a tehenek, melyek erre az életkorra nem haladják meg a 130 centis marmagasságot. A bikáknál az egyöntetű világosbarna, illetve a teheneknél az egységes fekete szín szintén kizáró tényező, s egyik nemnél sem megengedett a jól érzékelhető fekete folt, a világos nyálkahártya, valamint az ápolást igénylő csülök és a kifejezetten agresszív viselkedés.

• Milyen minimális követelményeknek kell eleget tennie annak, aki a tenyésztőszervezet előírásainak meg szeretne felelni?

– Az állatoknak egész évben szabadtartásban kell lenniük, s az időjárás viszontagságai ellen lehetőleg természetes tereptárgyak közé húzódhassanak: erdőállományba, bokros területre… Mesterséges megtermékenyítés és embriótranszfer semmilyen körülmények között nem megengedett. A legelőterület nagyságának legalább 3 hektárosnak kell lennie, és a maximális állománysűrűség 1 nagyállategység/hektár. Lehetőleg az állatokat a fajnak megfelelő természetes közösségben tartsuk: minimum 1 bikát két tehénnel. Azokat az állatokat, melyeket kézből neveltek fel, nem lehet továbbtenyésztésre felhasználni. Abraktakarmány etetése tilos. Akik ezeknek a marháknak tartására vállalkoznak, szembesülniük kell azzal, hogy a hatóságilag előírt kötelező beavatkozások egy részét a balesetveszély elkerülése érdekében csak igen költséges infrastruktúra (pl. kezelőfolyosó) kiépítésével lehet megvalósítani, ami komoly beruházást jelent.

• Mikor jelentek meg hazánkban az első Heck-marhák?

– Az első példányok a Fővárosi Állat- és Növénykert fennállásának 100 éves évfordulójára érkeztek 1966-ban a bécsi állatkertből, pontosabban az egykori császári vadaskertből, Lainzból, ahol a mai napig is tartják ezeket az állatokat.

A budapesti állatkert akkori főigazgatója, dr. Anghi Csaba maga is nagyon érdeklődött az őstulok-ügy iránt, s személyes kapcsolatai révén jutott egy tenyészpárhoz. Az állatok néhány évig a Városligetben maradtak, de az igazgatóváltás után vidékre kerültek – elsőször a veszprémi, majd a pécsi állatkertbe, később pedig a szaporulatból jutott Jászberénybe is. Az első magyarországi tenyészpár – Ajax és Antónia is 1963-as születésű volt. Rendszeresen szaporodtak, de mivel vérfrissítésről nem tudtak akkoriban gondoskodni a hazai szakemberek, hamarosan jelentkeztek a beltenyésztésből fakadó problémák – többek között a tehenek terméketlensége is, ezért az intézmények dolgozói rákényszerültek arra, hogy magyar szürkét is bevonjanak a tenyésztésbe. Amikor 1998-ban a Hortobágyi Kht. az akkor indult pentezugi projekt részére megvásárolta a Pécsen élő három marhát, azok igen magas hányadban szürkemarha-genetikával bírtak. És bár a magyar szürkemarhát ősi fajtaként emlegethetjük, azaz a primigenius fajtacsoportba tartozik, mégis nagyon különbözik az őstuloktól.

A pécsi és a jászberényi állatkert hajdanán rendszeresen értékesítette kistenyésztőknek az Ajax és Antónia leszármazottaitól származó borjakat, melyek további, más irányú keresztezések egyedei lettek.

Ezeket a hortobágyi szakemberek felkutatták, az ígéreteseket megvásárolták, de ezek sem váltották be a hozzájuk fűzött reméyneket. Ezért 2003-ban 24 Heck-marhát importáltunk Németországból és Ausztriából, összesen 6 tenyészetből. Már a kezdetektől bebizonyosodott, hogy az állomány rendkívül jól alkalmazkodik a hortobágyi külterjes viszonyokhoz, enyhébb teleken minden kiegészítő takarmányozás nélkül is képesek áttelelni, tartásuk leegyszerűsítve egyfajta átmenetet képez az extenzív húsmarhatartás és a vadgazdálkodás között. (Folytatjuk)

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.