Back to top

Klimatizált utcák Bécsben

Az osztrák főváros sem mentes a hősziget-jelenségtől, ami különösen forróvá teszi az utcákat nyáron. Bécs tizennyolc ideiglenes és négy állandó "klimatizált utcát" hoz létre a városi hűsöléshez.

Bécs egyike a klímaválság által leginkább érintett városoknak Európában, ezért különösen magas a hőségnapok száma. A jelenlegi vírushelyzetben ráadásul kiemelt szerepe van a városi szabad tereknek, ahol az emberek egymástól távolságot tartva a szabad levegőn tartózkodhatnak. Hogy az ott lakók a nagy melegben le tudják hűteni magukat,

június 12. és szeptember 20. között a városvezetés ideiglenesen tizennyolc klimatizált utcát hoz létre.

Ilyen jellegű fejlesztés négy utcában már korábban állandósult a negyedik, tizennegyedik, tizenötödik és huszonegyedik kerületben. A klimatizált területek olyan utcák, utak, vagy terek, ahol sok a növény, az árnyék, ivókutak kerültek kialakításra, világosabb az aszfalt. Mindez azt szolgálja, hogy a bécsiek, különös tekintettel az idősekre és gyerekekre, a forró nyári napokon is ki tudjanak menni a szabadba hűsölni, vagy játszani. A még kellemesebb időtöltést sokféle ülőalkalmatosság és párakapuk is szolgálják. Ezeken a helyeken nincs autóforgalom, tilos a várakozás és a parkolás is. Az ott tartózkodók maradéktalan kikapcsolódását számos rendezvény is szolgálja. Minden utcában két megbízott személy áll a környékbeliek rendelkezésére, akikhez kérdésekkel vagy kérésekkel lehet fordulni.

Az új hűsölő utcákat a főváros hőségtérképe alapján alakítják majd ki, vagyis ahol a legnagyobb melegre lehet számítani, illetve ahol a legtöbb kisgyermek és időskorú lakik.

A kezdeményezés tavaly indult, és a sikerét mutatja, hogy a megkérdezettek 92 százaléka a folytatás mellett tette le a voksát. A klimatizált utcákban akár öt fokkal is sikerült csökkenteni a környezeti hőmérsékletet.

Forrás: 
WH Digital GmbH / Bécs Város Külképviseleti Irodája

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők 15. rész - A császárfa

A 2019. márciusában indított, a méhészeti szempontból fontos fásszárú méhlegelő-növényeket bemutató cikksorozatom utolsó részéhez érkeztem. Bár a császárfa idegenhonos fafaj - kellően bizonyított vizsgálati eredmények hiányában - mégsem tekinthető hazánkban egyértelműen klasszikus hordásnövénynek, ezért nem a szokásos címet (Idegenhonos fás hordásnövények) adtam a sorozat befejező részének.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Egyre több helyen kínálnak magyar görögdinnyét

Ha nyár, akkor dinnye. Az idén azonban lassan köszönt ránk a nyári meleg, és a hűvös, csapdékos idő miatt a dinnyeszezon is később indul. A folytatás remélhetően jobb lesz, és úgy tűnik, importnyomásra is kevésbé kell számítaniuk a termelőknek. Horváth Vivientől, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete titkáráról kértünk helyzetjelentést.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.