Back to top

Több állatot vágtak le az első negyedévben

Hat százalékkal több baromfifélét, két százalékkal több szarvasmarhát és egy százalékkal több sertést vágtak az első negyedévében a 2019. január-márciusi időszakhoz képest a magyar vágóhidakon - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

A jelentés szerint baromfiból 56,8 millió darabot vágtak 2020 első negyedévében, 6,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi 80 százaléka csirke volt, amelyből 45,5 milliót vágtak, 9,5 százalékkal többet, mint 2019. január-márciusban.

A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,1, a kacsáké 15,5 százalék volt. Vágókacsából 8,8 milliót, libából 622 ezer darabot vágtak 2020 első negyedévében. Pulykából 1,76 milliót vágtak az első három hónapban, 4 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, amely 217 ezerrel több mint egy évvel azelőtt.

A magyarországi vágóhidakon 1,172 millió sertést vágtak le 2020 első negyedévében, 1,2 százalékkal többet 2019. január-március időszakához képest. A levágott állatok élősúlya összesen 139 ezer tonna, hasított súlya 112 ezer tonna volt, kis mértékben haladta meg az előző évi értéket.

Az élő sertés kivitelének volumene 8 százalékkal, míg az import 27 százalékkal nőtt a 2020. január-februári időszakban 2019 azonos időszakához képest a KSH adatai alapján. Az export 5 ezer tonna, az import 12 ezer tonna volt, azaz a behozatal több mint a kétszerese volt a kivitelnek. Élő sertés főként Szlovákiából, Németországból és Horvátországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult az első negyedévben.

A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-jén, az állomány nagysága a 2018. decemberi létszámtól 237 ezerrel maradt el. A sertések 82 százalékát gazdasági szervezetek tartották - tették hozzá.

Szarvasmarhából 25,8 ezer darabot vágtak le az első negyedévben, a levágott állatok élősúlya 13,3 ezer, hasított súlya 6,8 ezer tonna volt. Az élő- 3,1, míg a hasított súly 2,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A levágott szarvasmarhák 62 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt. A tehenek vágása 1, a bikák vágása 5, az üszők vágása 10 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2020 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest.

A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám 909,1 ezer darab volt 2019. december 1-jén, amelynek több mint a felét gazdasági szervezetek tartották. A szarvasmarha-állomány 2018 decembere óta 24 ezer darabbal nőtt, 2018 júniusa óta 1,6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 411,7 ezer volt 2019. december 1-jén, 9 ezerrel több mint egy évvel korábban.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 7,4 ezer volt 2020 első negyedévében, amely közel 16 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint 1300 darabot vágtak, amelyhez 66 tonna élősúly tartozott. A KSH adatai szerint a juhállomány 1,06 millió volt 2019. december 1-jén, 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest - olvasható a jelentésben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szalmaköltő galambok

A galambtenyésztők előszeretettel nevezik szalmaköltő galamboknak azokat a galambpárokat, amelyeknél a tojógalambok nem tojnak, vagy ha tojnak is, a tojások terméketlenek. Ha nem avatkozunk közbe, a madarak a terméketlen tojásokon vagy az üres fészken ülve kotlanak.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.

A nyári aratás időszakában különösen fontos az ASP elleni védekezés

A nyári mezőgazdasági munkálatok indulása fokozott körültekintést követel a sertéstartóktól is. A vírus ugyanis akár közvetett érintkezéssel, így a földekről betakarított terményekkel és eszközök közvetítésével is bekerülhet a telepekre.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Élő nemzeti kincsünk: a pumi

A kutyák bohócaként is emlegetett magyar terelő pásztorkutyát az alkalmazkodás iskolapéldájaként tartják számon. Hosszú út vezetett a pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig, melyet ez a viszonylag kistermetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített.