Back to top

Több állatot vágtak le az első negyedévben

Hat százalékkal több baromfifélét, két százalékkal több szarvasmarhát és egy százalékkal több sertést vágtak az első negyedévében a 2019. január-márciusi időszakhoz képest a magyar vágóhidakon - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

A jelentés szerint baromfiból 56,8 millió darabot vágtak 2020 első negyedévében, 6,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi 80 százaléka csirke volt, amelyből 45,5 milliót vágtak, 9,5 százalékkal többet, mint 2019. január-márciusban.

A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,1, a kacsáké 15,5 százalék volt. Vágókacsából 8,8 milliót, libából 622 ezer darabot vágtak 2020 első negyedévében. Pulykából 1,76 milliót vágtak az első három hónapban, 4 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, amely 217 ezerrel több mint egy évvel azelőtt.

A magyarországi vágóhidakon 1,172 millió sertést vágtak le 2020 első negyedévében, 1,2 százalékkal többet 2019. január-március időszakához képest. A levágott állatok élősúlya összesen 139 ezer tonna, hasított súlya 112 ezer tonna volt, kis mértékben haladta meg az előző évi értéket.

Az élő sertés kivitelének volumene 8 százalékkal, míg az import 27 százalékkal nőtt a 2020. január-februári időszakban 2019 azonos időszakához képest a KSH adatai alapján. Az export 5 ezer tonna, az import 12 ezer tonna volt, azaz a behozatal több mint a kétszerese volt a kivitelnek. Élő sertés főként Szlovákiából, Németországból és Horvátországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult az első negyedévben.

A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-jén, az állomány nagysága a 2018. decemberi létszámtól 237 ezerrel maradt el. A sertések 82 százalékát gazdasági szervezetek tartották - tették hozzá.

Szarvasmarhából 25,8 ezer darabot vágtak le az első negyedévben, a levágott állatok élősúlya 13,3 ezer, hasított súlya 6,8 ezer tonna volt. Az élő- 3,1, míg a hasított súly 2,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A levágott szarvasmarhák 62 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt. A tehenek vágása 1, a bikák vágása 5, az üszők vágása 10 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2020 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest.

A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám 909,1 ezer darab volt 2019. december 1-jén, amelynek több mint a felét gazdasági szervezetek tartották. A szarvasmarha-állomány 2018 decembere óta 24 ezer darabbal nőtt, 2018 júniusa óta 1,6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 411,7 ezer volt 2019. december 1-jén, 9 ezerrel több mint egy évvel korábban.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 7,4 ezer volt 2020 első negyedévében, amely közel 16 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint 1300 darabot vágtak, amelyhez 66 tonna élősúly tartozott. A KSH adatai szerint a juhállomány 1,06 millió volt 2019. december 1-jén, 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest - olvasható a jelentésben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rackákat nevelnek - egyházi támogatással

A tótkomlósi mintaprojektet a Magyarországi Evangélikus Egyház visszatérítendő támogatással segítette. Öt éve hortobágyi racka tenyésztők, az állományuk 70 egyedet számlál, nemrég majort vásároltak legelővel és 300 anyajuhhal.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Fazékba szánták, finom a húsa, de mégse esszük

Redkívül népszerű díszbaromfi a brahma, amelynek egy-egy tetszetős kakasáért akár 500 eurót is elkérnek. A nagy vágósúlyú fajtát a háziasszonyok kedvére tenyésztették ki, ám napjainkban alig akad, aki serpenyőbe szánva tartja. Tetszetős megjelenése, változatos színei, dús tollazata miatt, inkább a baromfiudvar éke.

Brit férfi a birkanyírás új világrekordere

Új világrekordot állított fel egy brit férfi, aki kilenc óra alatt 872 bárányt nyírt meg a cornwalli Trefrank farmon.

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.