Back to top

Szavazzon az Európai Natura 2000 díj 2020. évi döntőseire!

Az Európai Bizottság büszkén jelenti be a Natura 2000 díj 27 döntősét, amelyeket a huszonhat uniós tagállam és az Egyesült Királyság a nevezési feltételeknek megfelelő 79 pályázata közül választottak ki.

A kiválasztott döntősök a következő országokból érkeztek: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Litvánia, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Van közöttük néhány olyan határokon átnyúló projekt is, amelyekben további uniós tagállamokból érkezett partnerek is részt vettek.

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős uniós biztos az alábbiakat mondta:

„A döntőseink pályázataiban bemutatott eredmények széles köre gyakorlati és inspiráló módon szemlélteti azt, hogy mennyire fontos a Natura 2000 hálózat az EU természeti öröksége és biológiai sokfélesége számára, amint azt az EU biodiverzitási stratégiája is körvonalazza.

Most pedig elérkezett az idő az Önök részvételére: szavazzanak és adják meg ezeknek a figyelemre méltó eredményeknek azt az elismerést, amelyet teljes mértékben megérdemelnek!”

Az öt kategória – természetvédelem, társadalmi-gazdasági előnyök, kommunikáció, érdekek/felfogások összehangolása, valamint a határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés – döntőseit független zsűri értékeli majd. Mindenkit felhívnak arra, hogy szavazzon kedvenc döntősére, hogy megnyerhesse az Európai Polgári Díjat. Az internetes szavazás 2020. szeptember 15-én zárul.

A Natura 2000 hálózat célja Európa legértékesebb és leginkább veszélyeztetett fajai és élőhelyei hosszú távú fennmaradásának biztosítása.

A Natura 2000 jól működő ökoszisztémái számos olyan szolgáltatást biztosítanak, amelyek évente 200–300 milliárd EUR értékben szolgálják az emberi egészség, a társadalom és a gazdaság javát. Ezen túlmenően, az EU-ban körülbelül 4,4 millió munkahely függ közvetlenül az egészséges ökoszisztémáktól, és ezeknek egy jelentős része a Natura 2000 területeken belül található. A COVID-19 járványt követően ez megőrzendő, kulcsfontosságú eszközt és erőforrást jelent az EU fenntartható társadalmi-gazdasági kilábalása keretében.

Az EU Natura 2000 hálózata védett területeinek kezelése hozzájárul a Biodiverzitási Stratégia ambiciózus célkitűzéseihez biztosítva ezzel azt, hogy 2030-ra a biológiai sokféleség a helyreállítás útjára lépjen az EU-ban.

Ezen a nyáron arra hívják fel, hogy ahol csak lehetséges, kerüljön ismét közelebb a természethez, felfedezve a Natura 2000 hálózatot – amely az EU legfigyelemre méltóbb biológiai sokféleségének az otthona a hegységektől kezdve egészen a tengerig. Vagy pedig a Natura 2000 Díjon és a Natura 2000 honlapokon keresztül.

A nyertesek bejelentésére várhatóan 2020. október 14-én (tervezett időpont) kerül majd sor.

Fotó: pixabay

A 2014. évi első bevezetése óta immár négy korábbi alkalommal került sor a Natura 2000 Díjak odaítélésére. A Natura 2000 az EU természetvédelmi és biológiai sokféleséggel kapcsolatos szakpolitikájának központi eleme. Az EU madárvédelmi irányelve és élőhelyvédelmi irányelve alapján létrehozott, az egész EU-t átfogó hálózat több mint 27 ezer szárazföldi és tengeri helyszínt foglal magában, lefedve ezzel a szárazföldi területek 18 %-át és a környező tengeri területek 8 %-át.

A hálózat célja Európa legértékesebb és leginkább veszélyeztetett fajai és élőhelyei hosszú távú fennmaradásának biztosítása.

Noha a hálózat természetvédelmi területeket is magában foglal, a területek legnagyobb része magántulajdonban van. A hangsúly annak biztosításán van, hogy a jövőbeli irányítás ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható legyen.

Egy friss közvéleménykutatás azt mutatta, hogy noha az európaiak 96 %-a egyetért azzal, hogy felelősek vagyunk a természetről való gondoskodásért, csupán 30 %-uk hallott a Natura 2000 hálózatról. A Díjak eszközt jelentenek arra, hogy fokozni lehessen a hálózat ismertségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.