Back to top

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

A fiatal gazdák indulását segítő pályázati támogatással kezdett bele saját vállalkozása építésébe. Közgazdasági Főiskolán Gazdálkodási Szakon végzett. Majd a családi gazdaság átvételéhez kellő képzéseket is sorra elvégezte. Így a Növényvédelmi, az Ezüstkalászos, az Aranykalászos gazda, valamint a Mezőgazdasági vállalkozó, Mezőgazdasági technikus, és a Gyógynövénytermesztő képesítést is megszerezte.

Bővülő gazdaság

Úgy tervezte, hogy a juhtartás helyett húshasznú szarvasmarhatartásra tér át a gazdálkodás egyszerűsítése és a hatékonyság növelése céljából. Azt tapasztalta ugyanis, hogy a birkákkal nincs könnyű dolguk napjainkban az agrárvállalkozónak. Nem csak sok a tennivaló a jószágokkal – a körmöléstől kezdve a nyírásig –, hanem egyre nehezebb e mesterséghez értő szakmunkást is találni. Szadai Gabriella elmondta, hogy nem csak a juhászatra, hanem a mezőgazdaságra általánosan jellemzőek a munkaerőhiány okozta problémák, ám úgy vélte, egyszerűbb, kevesebb feladattal jár a szarvasmarha tenyésztés.

Öt évvel ezelőtt vásárolta meg az első szarvasmarhákat. A terv az volt, hogy fokozatosan növeli a szarvasmarha állományt, míg a birkák számát csökkenti.

Ám végül növelte a juhállományt, és bővítette a gazdaságát húshasznú szarvasmarhatartással is. Két telepen mintegy 150 marhát (ma­gyar­tarka, aberdeen angus, limousin, charolais, Blode d' aquitaine, charolais) és 800 birkát tart. A borjakat 300 kilogramm átlagsúlyban egy helyi kereskedőnek értékesíti, míg a bárányok Olaszországba kerülnek szintén egy kereskedő közvetítése útján.

A környezetet is védi

A takarmányt saját területeken termeszti. Földjeinek jelentős része magas értékű természetvédelmi terület. Így pályázott az Agrár-környezetgazdálkodási támogatásra (AKG) is, hiszen a Natura 2000 gyephasznosítású területeken a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és a biológiai sokféleség fenntartása a cél.

Az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás különböző előírás csomagok vannak, melyek közül a területi adottságoknak, illetve a gazdaság profiljának megfelelően lehet választani. Sikeres pályázata során vállalta a talaj állapotának védelmét és javítását, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentését, illetve a tápanyag­után­pótlás során kijuttatott N-hatóanyag mértékének korlátozását, a kötelező vetésszerkezet betartását, a kaszálás, betakarítási időpontok szabályozását.

A fiatal agrárvállalkozó elmondta azt is, hogy az elmaradt hasznot kompenzálja az AKG támogatás, mely ugyan rengeteg kötelezettséggel jár, de csak így tud megvalósulni egy kiemelt cél a túzok, és a fokozottan védett madarak természetes élőhelyeinek védelme.

A Bugyi határában nemrég kialakított szarvasmarhatelepen mintegy 150 egyedes állományról kell gondoskodni

Ugyanakkor a sikeres pályázatok mellett számos nehézséggel is szembesülnie kellett. A folyamatosan változó jog­sza­bályi háttér, a megfelelő munkaerő megtalálása egyaránt nagy kihívást jelent számára. Hiszen a jogszabályok megismerése, a vetésforgó alkalmazása, a magas természetvédelmi értékű területeken való gazdálkodás, a mezőgazdasági munkához értő emberek megtalálása és a velük való sikeres munka mellett a kommunikáció elsajátítását nem az iskolapadban, hanem a hétköznapi gyakorlatban kellett megtanulnia.

Szadai Gabriella hozzáfűzte, hogy édesapjának rengeteget köszönhet, és mindig hálás lesz, mert már gyerekkora óta vitte magával mindenhova ahova lehetett, az üzleti megbeszélésektől az input anyagok beszerzéséig. Megismertette vele az értékesítési kapcsolatok kiépítésének módját, az adminisztrációs feladatokat, az állatállománnyal kapcsolatos nyilvántartás vezetését, valamint az összes vállalkozással kapcsolatos ügyintézést.

És persze azt is megtapasztalta édesapjától, hogy a mezőgazdaságban dolgozni 0-24 órás munkát jelent. Később ebbe belecsöppenni „élesben” fiatal hölgyként közel sem volt egyszerű feladat számára.

Pályázat segítségével megvásárolt korszerű gépek segítik a szarvasmarhatartást és takarmányelőállítást

Sikeres pályázat

2017-ben szarvasmarhatelep fejlesztésére pályázott. Így 40%-os támogatással megközelítőleg 20 millió forintos beruházást valósíthatott meg, amelynek célja a szarvasmarhatartás tartástechnológia korszerűsítése volt. Ekkor vásárolt körbála etetőt, univerzális kezelőkalodát, rakodó eszközöket, válogató karámot, bálázót és bálacsomagolót.

Napjainkra Szadai Gabriella több mint 10 éve gazdálkodik intenzíven. Tanácsokkal segíti munkáját az édesapja, valamint az agrár szaktanácsadók, pályázatírók, ügyvédek, könyvelők.

Megtapasztalta, hogy igen nehéz, sőt néha lehetetlennek tűnik otthagyni, vagy másra bízni az állatállományt. Tavaly 8 év után először elment nyaralni.

Mint mondta megtalálta a csapatot, akikre a távollétekor is számíthat. Vallja, fontos, hogy a magánélet, a pihenés és az utazás is része legyen az életének. Arra a kérdésre, hogy jó döntésnek érzi-e hogy 12 évvel ezelőtt a családi gazdaság továbbvitele mellett döntött, még nem tud válaszolni. Egy bizonyos – állítja a fiatal gazdálkodó – szeretné megtalálni az arany középutat, a harmóniát, a munkája és a magánélete között.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.

Gyümölcsöskertbe várják a gyerekeket a Minipoliszban

Gyerekkorban lenne fontos megalapozni az egészséges táplálkozást azzal, hogy friss zöldség és gyümölcs kerül a kicsik elé. Ezt szolgálja az iskolagyümölcs program, most pedig két tész közreműködésével a Minipoliszban nyílt új, gyümölcsös játszóhely, ahol madárcsicsergés mellett követhetik végig a gyümölcs útját az ültetvénytől az árusítóhelyig.

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.