Back to top

A gyógynövények termesztése turisztikai célpont is

A gyógyturizmus hazánkban főként a gazdag termálvízkészletünket hasznosító fürdőkultúrára épül. Kialakulóban van ugyanakkor egy másik ága is, amely a gyógynövényekre alapoz. E fajok termesztése, feldolgozása kifejezetten látványos, így az könnyen összekapcsolható a turizmussal.

Jelenleg a turizmus visszafogott, de a járványhelyzet lecsengésével az emberek valószínűleg még inkább vágynak a kimozdulásra. A vírushelyzet azonban sok változást is hozhat: egészségtudatosabb hozzáállást, fokozott óvatosságot, komolyabb higiéniai elvárásokat, és várhatóan azok a szabadtéri programok kerülnek előtérbe, amelyekre nem jellemző a nagy tömeg. A gyógynövényes turisztikai programok éppen ilyenek.

Hazánkban mind több intézményi, céges és magántulajdonban lévő gyógynövényes kert látogatható, és a bemutatón kívül többségük más szolgáltatással és termékekkel is várja az érdeklődőket.

Megkérdeztünk néhányat, milyennek látják a gyógynövényes tevékenységek és a turizmus kapcsolatát, a két ágazat együttműködésének jövőjét.

A helyi veteményesből a helyi óvodásoknak, iskolásoknak és rászorulóknak főznek
Fotó: Nagy Z. Róbert és Pados Adrián

Halimbai gyógynövénykert

A halimbai Dr. Szalai Miklós Gyógynövényeskert Bemutató- és Oktatóközpontban nem csak a „fitopatika” iránt érdeklődők érzik jól magukat. Sokakat vonz a mezítlábas ösvény, a vadon termő fajok ágyása, a fűszerspirál, a napkollektoros gyógynövényszárító, a falukemence, az üvegház, a rovarhotel, a veteményes- és ovikert, valamint a névadó emlékháza is látogatható. Halimbán élt és dolgozott csaknem fél évszázadon át Szalai Miklós plébános, aki hatalmas gyógynövényes tudást halmozott föl, teakeverékei pedig tízezreknek segítettek a gyógyulásban, tudtuk meg Imre Zsuzsanna kertészmérnöktől.

A gyógynövényes kertben nem készítenek, nem forgalmaznak termékeket, inkább a fajok bemutatására és az oktatásra helyezik a hangsúlyt. Az odalátogatók a belépőjegyen kívül nem tudnak mást venni, de sok-sok élménnyel és gyakorlati tanáccsal gazdagodnak. Az intézmény egyetlen fesztiválra települ ki, Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe, de ott sem árusítanak, hanem a kertet és az ott folytatott tevékenységet reklámozzák.

Vannak állandó, gyermekoktatással kapcsolatos programjaik, a kertben termett zöldségeket, gyümölcsöket, fűszereket pedig a helyi óvoda konyhájára viszik, ahol a település iskolásainak és a szociálisan rászorulóknak is főznek. A növénytermesztés azonban másodlagos tevékenység a bemutatóprogramok és az oktatás mellett, hangsúlyozta a terület tájgondnoka.

Zánkai Gyógynövényvölgy

A Zánkán található gyűjteményes bemutatókertben vezetett növényismereti túrákon, gyógynövény-feldolgozási és -felhasználási előadásokon, bemutatókon is részt vehetnek az érdeklődők, sőt személyes szaktanácsadást is kérhetnek, tudtuk meg Takács Tamás projektvezetőtől. Évenként átlagosan mintegy 10 ezren látogatnak a kertbe. A balatoni szezonalitás jellemzői és ritmusa, illetve az iskolai kirándulási és szüneti időszakok mellett az időjárás is befolyásolja a turisztikai látogatók számát. Az idei idényre készült programjaik megtartását a járvány sajnos kérdésessé tette.

A csoportos látogatók összetétele vegyes: jönnek iskolások (7-18 évesek), nyugdíjasklubok tagjai, kertbarátok, de csapatépítő céges kirándulások során is ellátogatnak a kertbe.

Az egyéni látogatók többsége nő. A gyógynövények iránti érdeklődést jellemzően fokozza az egészségtudatosság és a kor előrehaladtával általában szaporodó egészségügyi panaszok. A 25-35 éves korosztályból sokan érdeklődnek a gyógynövények iránt a gyermekvállalás időszakában, a 45-70 évesek pedig már meglévő vagy kialakulóban lévő betegségeikre keresnek természetes gyógyírt. A férfiak közül a 35-45 éves korosztály érdeklődése kiemelkedik, többségük valamilyen stresszbetegség, magas vérnyomás vagy emésztési zavar miatt fordul a gyógynövények felé.

Zánkán kis léptékben, manufaktúrában készítenek galenusi termékeket, akár személyre szabott teakeverékeket is, fitoterapeuta konzultációval. Hagyományos, klasszikus „szálas tea” összeállításokat is kínálnak, amelyeket jellemzően gyógyhatásuk miatt keresnek a látogatók. Élvezeti céllal készített termékből nagyságrendekkel kisebb a választék, azokat főként ajándékba viszik, nyáron adnak el belőlük a legtöbbet.

A bevált, megkedvelt készítményeket a későbbiekben a bemutatóhelyen, fesztiválokon, ökoboltban vásárolhatják meg. Még nincs, de nagy az igény az internetes boltra is.

Eddigi tapasztalataik szerint a gyógynövények keresletében 2-3 éves hullámok figyelhetők meg, jelenleg nő az érdeklődés az egyedi készítmények és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadás iránt. A hazai közegészségügyi ellátás hozzáférési nehézségeivel is összefüggésbe hozható a gyógytermékek, -szolgáltatások kereslete. A járvány idején megugrott a telefonos tanácsot igénylők száma.

Tihanyi levendulás

2017 őszén telepítették a levendulást Tihanyban
A Tihanyi Bencés Apátság majorságának gyógynövény- és levendulaültetvénye még fiatal. Az első gyógynövényeket 2017 tavaszán, a levendulát az év őszén telepítették a győri bencés tanulók és öregdiákok közreműködésével, így még nincs szerteágazó gyógynövényes programkínálatuk. Tavaly a Levendulafesztivál hétvégéjén két alkalommal nyitották meg az érdeklődők előtt a levendulás és gyógynövényes kertet vezetett túra keretében, mondta Tóth Boldizsár. A majorság főkertésze kiemelte, hogy a csoportoknak több programot is kínáltak. A túra a Tihanyi Bencés Apátság látogatóközpontjában egy rövidfilm megtekintésével indult, onnan elsétáltak az apátsági majorságba. Útközben bemutatták az egykori apátsági gazdasági épületek (magtár, régi majorsági épületek, istállók, ólak) rendeltetését.

A levendulás és gyógynövényes kertben ismertették a gyógynövényfajokat, és részletesen kitértek Tihany, Bittera Gyula és a levendula kapcsolatára.

Mivel június végén, július elején a leggyönyörűbbek a levendulasorok, mindenki fényképezkedhetett a növények között, és saját levendulacsokrot is „szüretelhetett”. A program a kertben használatos traktorok és művelőeszközök bemutatásával zárult, és persze vásárolhattak is az apátsági termékekből az érdeklődők. A program sikerére tekintettel az idén is terveznek vezetett sétákat az apátsági majorságba. A csoportokat előzetes bejelentkezést követően várják majd.

Más programokért is érdemes fölkeresni a tihanyi apátságot. Az ugyancsak tavaly indított Levendula, bor, apátrétes című program igazi gasztrokulturális élmény a tihanyi apátság majorságában és pincéjében. 30-40 fős csoportokat fogadtak. A Gellért atya, illetve a főkertész által vezetett sétákon összesen kb. 300 ember vett részt, a programok leginkább a 30-50 év közöttieket vonzották.

A gyógynövényes termékek közül az András király és Anasztázia királyné likőr, valamint Gergely Ottó Gellért atya gyógyteái a legkedveltebbek.

Népszerű az apátság konyháján készülő levendula- és citromfűszörp, és előszeretettel vásárolják a levendulás illatzsákokat, a levendula-illóolajat és a levendulás kekszet is. Egyik termék sem gyógyhatású, hanem élvezeti cikk.

Az apátsági termékek csak az apátság három helyi boltjában kaphatók, tehát igen szoros az összefüggés a turizmus és a vásárlás között. Értékesítenek még online felületen, valamint a Levendulafesztivál alkalmával a gyógynövényes és levendulás kertben.

Tapasztalataik szerint egyértelműen növekszik a gyógynövények iránti érdeklődés.

A bizalom megőrzéséhez fontos azonban, hogy a termékleírásokban igaz állítások szerepeljenek, a termék készítése pedig kötődjön a szerzetesek keze munkájához, a szerzetesi és a tihanyi helyi hagyományhoz.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Gondozásmentesen is tarthatók egyes varjúhájfélék

A varjúháj (Sedum) nemzetségbe világszerte több mint ötszáz növényfaj tartozik. Magyarországon a borsos varjúháj és a hatsoros varjúháj azok, melyekkel gyakran találkozhatunk hegyvidékeken. Jól bírják, sőt igénylik a tűző napsütést és a szárazságot, ezért kerti felhasználásuk több szempontból is előnyös.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

Meglepetés zöldborsóból, de küzdelmes a betakarítás

Az Agro Marketing ’95. Kft. 1500 hektáron integrál zöldborsótermelést. Ez a 12 ezer hektárra tehető hazai vetésterület 12-13 százaléka, tehát meghatározó része. Évek óta szervezik a zöldborsó és a csemegekukorica előállítását, munkájuk nélkülözhetetlen, a szakma elismeri. Kis József tulajdonos ügyvezetővel a termesztés idei feltételeiről, nehézségeikről és küzdelmeikről beszélgettünk.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.

A lustaság jót tehet a talajéletnek

A talajműveletek munkafolyamatai igen fontosak lehetnek növényeink érdekében. Szinte minden nagyüzemi munkának megvan a kiskerti megfelelője: szántásnak az ásás, kultivátorozásnak a kapálás, fogasolásnak a gereblyézés. Ám egy irányzat szerint ezek egy része elhagyható.

Szépen fejlődnek a burgonyák

Burgonyás körökben mindig várva várt esemény a nyáron Berzencén szervezett fajtabemutató. A Solanum Kft. területén nem csak állományban lehet látni a több tucatnyi kísérleti anyagokat, hanem az esemény fontos helyszíne a szakmai tapasztalatcserének is.

Esős napok után – Növényvédelmi előrejelzés 28. hét

Az elmúlt hetek változékony, de jobbára csapadékos időjárása nem maradt növényvédelmi következmények nélkül. A nyáriasan meleg időjárás a bőségesebb csapadékellátottsággal párosulva nemcsak a kártevőknek kedvezett, hanem a nedvességkedvelő kórokozóknak is.

Kell-e nekünk kamillás kenyér?

A címbéli kérdésre a választ az augusztus 20-ai ünnepségek alatt, a Magyar Ízek Utcájában hozhatjuk majd meg, akkor kerülnek ugyanis a nagyközönség elé a Magyar Pékszövetség, idén már 9. alkalommal meghirdetett kenyérversenyén a legjobbaknak ítélt kenyerek.