Miután fokozatosan terjedni kezdett a kór, az Országos Főállatorvosi határozat értelmében korlátozás alatt álló, valamint alacsony, közepes és magas kockázati besorolású területekre osztották a fertőzéssel érintett területeket. Ezeken a területeken elejtett vaddisznókat mintavételezésre küldik, de a magasabb fertőzési besorolású térségeknél automatikusan megsemmisítésre kerül az állat.
A vadászatra jogosultaknak ez jelentős anyagi kiesést eredményezett, így tavasszal megszületett az az országos főállatorvosi rendelkezés, miszerint állami kártalanítás jár az elejtett vaddisznók teteméért.
Így a vadászatra jogosultak többszörös pénzhez jutnak minden terítékre hozott vaddisznó után, mintha a vadfeldolgozóknak adták volna el a vadhúst. A vadkan darabjáért 100 ezer, a kocáért 60 ezer forint jár, miközben a feldolgozók ennek töredékét fizetik érte.
A koronavírus időszakában a vendégvadászok nélkül maradt egyes vadászatra jogosultak kénytelenek ATEV konténerekbe leadni a lőtt vadat.
Ez elemi érdekük, ellenben sajnálják, hogy nem feldolgozókhoz viszik a lőtt vadhúst, hiszen mivel az ASP nem zoonózis, hőkezelés után fogyasztható, így viszont a szeméttelepeken kerül megsemmisítésre, adott esetben akkor is, ha a vaddisznó nem fertőzött.
Az állami kártalanítás akkor jár, ha a lőtt vadat az erre kijelölt telepre szállítják, amelyek azonban nemigen készültek fel a helyzet kezelésére. Míg a feldolgozókban zárt helyen, hűtve kell tárolni a megsemmisítésre szánt állati maradványokat, a szeméttelepeken nem tudják megfelelően elhelyezni a leadott tetemek egy részét, így azok hűtetlenül, fedetlen helyen várnak elszállításra.