Back to top

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Magyarország 1918 előtt kulcsfontosságú szerepet töltött be az Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságában. Az ország területéről jelentős arányban szállítottak ki mezőgazdasági nyersanyagokat és termékeket, miközben az országba késztermékeket és iparcikkeket hoztak be. A Monarchia szerkezetében a magyar exportcikkek kedvező, a közös államalakulat belső vámrendszere által védett helyzetet élveztek. Ennek megszűnésével viszont hazánk gazdaságának a sokkal kedvezőtlenebb körülményeket diktáló világpiaccal kellett szembesülnie.

Balatonfüredi búzaünnepély 1928-ban (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye)
Fotó: Papp Tibor

Ebben a helyzetben számos versenytársa mellett már az új határok közötti termelés magasabb költségei és a belső fogyasztópiac gyengeségei is nehézségek elé állították az országot.

A helyzetet tovább rontotta, hogy az ország iparcikkekből behozatalra szorult, és több, korábban az elcsatolt területek által biztosított mezőgazdasági nyersanyagot is pótolnia kellett.

Kedvezőtlen helyzetet teremtett a környező országokkal kölcsönösen ellenséges viszony is. A Monarchia utódállamai azonban idővel felismerték, hogy a korábbi gazdasági egységet nem érdemes teljesen felszámolni, így főképp Ausztriába és részben Csehszlovákiába, kisebb mértékben pedig Németországba irányuló mezőgazdasági kivitelünknek jelentős szerepe volt az ország lassú talpra állásában.

A trianoni ország, bár a mezőgazdaság számára domborzatilag elvben kedvező terület volt, azonban a közép-európainál szélsőségesebb időjárási viszonyai és a gyenge talajok nagy aránya komoly hátrányt jelentett. Magyarországnak ezt követően egészen új termőterületi arányokkal kellett számolnia, ami mélyreható változtatásokat követelt a gazdálkodás addigi struktúrájában.

A trianoni döntéssel a nemesebb, hegyvidéki borokat termő szőlővidékeket nagyrészt elcsatolták

A korábbinál nagyobb arányban termeltek búzát, rozst, árpát, cukorrépát, dohányt és kölest, emellett jelentős volt a takarmányterületek aránya. A kiváló talajjal rendelkező bácskai, bánáti és nyugat-felvidéki területek elvesztése, a megmaradt rosszabb minőségű termőterületeken való gazdálkodás a termelés önköltségét jelentősen megemelte. A trianoni döntéssel a nemesebb, hegyvidéki borokat termő szőlővidékeket nagyrészt elcsatolták. A bortermelés azonban így is túlnőtte az ország belső igényeit, így a termelés a külső piac irányába kellett hogy forduljon.

A gazdasági életet ért veszteségek közül az egyik legérzékenyebb a tűlevelű fák elvesztése volt, csupán 3 százalékuk maradt a trianoni Magyarországon.

A fenyőerdők redukálása katasztrofális hatással volt az ország fa- és papíriparára, de a tüzelést, az építkezéseket és a bányászatot is sújtotta.

Vetőzsákkal vető parasztember az 1900-as években (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, Eredeti Fényképek Gyűjteménye)
Fotó: Erdélyi Mór

Trianont követően az állattenyésztés terén is jelentős szerkezeti váltás zajlott le. Az állattenyésztés nagymértékben alapozott a szántóföldi takarmányter­mesztésre. Ennek magasabb költségei az állattenyésztés önköltségét is növelték, ami a kedvező piaci körülmények hiányában idővel egyes állományok - különösen a szarvasmarha-állomány - csökkentését okozták. Ennek és az amúgy is kisebb juhállomány együttes hatásaként a trágyatermelés további minőségi károkat szenvedett. Az abraktakarmány esetében a kukoricatermelés felé történő egyirányú elmozdulás növelte az állatok eltartásának kockázatait, amit jól példáz, hogy valamivel gyengébb kukoricatermő év esetén számottevő mennyiségű kukorica importálására szorult az ország. A többször szélsőséges időjárási viszonyok pedig nemcsak folyamatosan bizonytalanná tették az állatállomány eltartásának lehetőségét, de meggyengítették az állattenyésztés világpiaci versenyképességét is.

A trianoni Magyarország mezőgazdasága mélyre hatoló mennyiségi és különösen nagy minőségi veszteséget szenvedett el, amikkel a talpra álláshoz komoly áldozatok árán, de meg kellett küzdenie.

Koloh Gábor

muzeológus,

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az export, alig mozdult az import

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54 százalékkal bővült. A teljes agrárexport is növekedett ugyan, miközben a nemzetgazdasági kivitel visszaesett, de a 6 százalékos átlagos agrár­gazdasági bővülési ütemen belül a borkivitel hatszoros dinamikával bővült.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.

Gyümölcsöskertbe várják a gyerekeket a Minipoliszban

Gyerekkorban lenne fontos megalapozni az egészséges táplálkozást azzal, hogy friss zöldség és gyümölcs kerül a kicsik elé. Ezt szolgálja az iskolagyümölcs program, most pedig két tész közreműködésével a Minipoliszban nyílt új, gyümölcsös játszóhely, ahol madárcsicsergés mellett követhetik végig a gyümölcs útját az ültetvénytől az árusítóhelyig.

Tokajban a legnépszerűbb idén a zöldszüret

A Világgazdaság információi szerint a borvidékek közül a legnagyobb arányú, a termőterület 15 százalékát kitevő mértékű zöldszüretet jelentettek be Tokaj-Hegyalján.