Back to top

Szamóca, a bogyósok királynője

A szamóca belföldi termőtermőterülete 2008 - 2015 között 500 hektárról 800 hektárra emelkedett, azonban az utóbbi években folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenés tapasztalható. Ezekhez a folyamatokhoz jelentősen hozzájárul a munkaerő hiánya és az olcsó, importált termékek által kikényszerített árverseny is.

A szamóca az egyik leginkább tőke- és élőmunka-igényes gyümölcsfaj. Szabadföldi termesztési körülmények között hektáronkénti éves költsége termelési módtól és technológiától függően 5-10 millió forint, míg hajtatott termesztés esetén akár 10-20 millió forintra rúghat.

„Az idei év felemásan alakul, tél továbbra sem volt, a tavasz pedig a mai napig tart” – hívta fel a figyelmet Gara Márk. Szinte már az lett a baj idén, hogy nem érik a termés a hűvös idő miatt. A Plant-Coop Kft. ügyvezetője hozzátette, ez önmagában kisebb problémát jelentene, de eddig ötször jött olyan hideghullám, ami komoly fagykárokat okozott. Ez elsősorban a szabadföldi ültetvényeket érintette, s a termésük jó részét elvitte. Volt, hogy az érő termést károsította, de leginkább ott volt szembetűnő, amikor elkezdtek megbarnulni és peregni a virágok. Éppen ezért jóval kevesebb termésre számítanak a gazdák.

Sandra, a legkorábbi

A szamócát nem lehet öntözés nélkül termeszteni, ezért elméletileg a szárazság, a csapadékhiány kevesebb gondot okozott, mégis megsínylették az állományok az esőmentes időszakot, amely az ország bizonyos részein akár 70 napig is eltartott, és a légköri aszályt. Ráadásul ehhez társult az állandó szél is, amely még jobban szárította az ültetvényeket, s nem tudott kialakulni a párás mikroklíma.

Hazánkban évek óta csökkennek a birtokméretek, az egy gazdaságban szamócával beültetett terület nagysága. Ennek egyik fő okaként a kézimunka-erő hiányát jelölhetnénk meg, s a tendencia nem változik, az a biztonsággal megművelhető üzemméret, amit egy család fel tud vállalni.

Különösen jól látszott ez abból a pánikból, amelyet az erdélyi vagy Ukrajnából érkező vendégmunkások vírushelyzet miatti elmaradása, késése okozott a nagyobb termelők esetében. „Amikor termelőket kérdezek a bővítésről, inkább a termesztés átstruktúrálását említik, a területnövelés szóba sem jön” – magyarázta a szakember, és egyre többen vállalják a fólia alatti termesztést, amely biztonságosabb és fokozza a koraiságot. Az extenzív termesztés létjogosultsága a munkaerő helyzet miatt megkérdőjelezhető. Aki mégis ezt az irányt választja, az általában „szedd magad” formában értékesít. Teljesen más a költség-ráfordítás aránya, mint egy intenzív technológiának tekinthető fólia alatti vagy bakhátas termesztés esetén.

A szamóca Magyarországon alapvetően kétéves kultúra, s arra figyelnek a gazdák, hogy mindig legyenek egyéves és kétéves ültetvényeik. Ha kifejezetten rossz éve volt a szamócának, akkor időnként megkockáztatják, hogy harmadik évre is meghagyják az állományokat. „Erről igyekszem lebeszélni a termelőket, mert a harmadik évben már nem garantálható sem a bogyóméret, sem a megfelelő minőségű termés” – ráadásul olyan magas a kézimunkaerő igény, hogy nem biztos, hogy megéri fenntartani.

Ugyanakkor soha nem volt ilyen tartósan magas az értékesítési ár, mint az idei évben. Több termelő is jelezte, 2000 forintos ár alatt nem adott el nagyban egy kiló szamócát. Szemben az elmúlt évvel, amikor egyes felvásárlók szemérmetlenül alacsony, 400-500 forintot is kínáltak a termékért. Köszönhető ez annak is, hogy

a koronavírus és a fagyok érintették Spanyolországot, Görögországot, a lengyeleknél pedig nagy arányban elfagyott a termés.

A koronavírus pedig beleszólt a friss gyümölcs betakarításába és vevőkhöz juttatásába, hiszen a mediterrán országokban szigorú karantén szabályokat vezettek be. A hazai termelők is tartottak attól, hogy nem lesz, aki megvegye a portékájukat, azonban ez szerencsére alaptalannak bizonyult.

A Limalexia elsősorban termesztőberendezésben hozza a formáját

„A magyar szamóca számára nem létezik piaci rés, ahová be tudna törni, mivel itthon kerül a fogyasztó asztalára”

– mutatott rá Gara Márk, hiszen így sem tudjuk honi forrásból a hazai igényeket kielégíteni. Inkább az átcímkézés jelent problémát, hogy az import terméket is megpróbálják magyarként eladni. Sok kistermelő a helyi piacra dolgozik, de a nagyobb gazdák sem kereskedelmi láncokon keresztül értékesítenek. Kevesen vannak, akik áruházi nagyságrendben piacképesek, ráadásul egy szezonon keresztül folyamatosan tudnak szállítani. Ma már alig lehet termesztési régiókról beszélni, az országban szinte mindenhol találunk ültetvényeket. Nincsen olyan éghajlati körülmény, amely a termelést lehetetlenné tenné. Ugyanakkor még ma is nagy különbség tapasztalható a termelők felkészültsége között. Vannak, akik profi módon csinálják, de olyanok is, akik 500-1000 palántát vásárolnak, s a végeredményt rábízzák a szerencsére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Az élelmiszergazdaságról és közbeszerzésekről tárgyalt a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs

Az élelmiszergazdaság erősítése és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsítása volt a központi téma a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) csütörtöki ülésén - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő budapesti sajtótájékoztatón.

Gondozásmentesen is tarthatók egyes varjúhájfélék

A varjúháj (Sedum) nemzetségbe világszerte több mint ötszáz növényfaj tartozik. Magyarországon a borsos varjúháj és a hatsoros varjúháj azok, melyekkel gyakran találkozhatunk hegyvidékeken. Jól bírják, sőt igénylik a tűző napsütést és a szárazságot, ezért kerti felhasználásuk több szempontból is előnyös.

Egyre több helyen kínálnak magyar görögdinnyét

Ha nyár, akkor dinnye. Az idén azonban lassan köszönt ránk a nyári meleg, és a hűvös, csapdékos idő miatt a dinnyeszezon is később indul. A folytatás remélhetően jobb lesz, és úgy tűnik, importnyomásra is kevésbé kell számítaniuk a termelőknek. Horváth Vivientől, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete titkáráról kértünk helyzetjelentést.

Repceméz gyomorpanaszok ellen - Miért egészségesebb a méz a cukornál (3. rész)

A repce- és a gesztenyeméz remek választás gyomorpanaszokra. Az okok teljes kiküszöböléséhez propolisz-kúra és életmódváltás is szükséges.

Meglepetés zöldborsóból, de küzdelmes a betakarítás

Az Agro Marketing ’95. Kft. 1500 hektáron integrál zöldborsótermelést. Ez a 12 ezer hektárra tehető hazai vetésterület 12-13 százaléka, tehát meghatározó része. Évek óta szervezik a zöldborsó és a csemegekukorica előállítását, munkájuk nélkülözhetetlen, a szakma elismeri. Kis József tulajdonos ügyvezetővel a termesztés idei feltételeiről, nehézségeikről és küzdelmeikről beszélgettünk.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.

Gyümölcsöskertbe várják a gyerekeket a Minipoliszban

Gyerekkorban lenne fontos megalapozni az egészséges táplálkozást azzal, hogy friss zöldség és gyümölcs kerül a kicsik elé. Ezt szolgálja az iskolagyümölcs program, most pedig két tész közreműködésével a Minipoliszban nyílt új, gyümölcsös játszóhely, ahol madárcsicsergés mellett követhetik végig a gyümölcs útját az ültetvénytől az árusítóhelyig.

Egyetemisták innovációi is lendíthetnek a magyar mezőgazdaságon

Egyetemi ötletverseny keretében keres megoldásokat a NAK TechLab az agráriumban fellelhető problémákra. A versenyre olyan hallgatói csapatok jelentkezését várják, akik innovatív ötletükkel, hatékony megoldásaikkal segíthetik a hazai mezőgazdaság digitalizációját, egyúttal valós piaci problémákra válaszolnak.