Back to top

Alpesi legelők követei a Zemplénben

Épp’ mint a család régi autója… Semmi luxus, de mindenre használható, amire kell. Nem a legnagyobb teljesítményű, de biztosan hozza, amit elvárunk tőle. Nem csillog-villog, de a szemünknek mégis a legkedvesebb.

Béri Béla: nem korszerű szarvasmarha fajta, de húsa is, teje is kiváló
A kárpáti borzderestől ugyanezt kaphatjuk. Nem korszerű szarvasmarha fajta, de húsa is, teje is kiváló. Nem termel ugyan sokat, de azt mostoha körülmények között is biztosan hozza. Nem a kiállítások tonnás, impozáns reklámállata, de gyönyörű színének, szép fejformájának látványa örömmel tölti el a szívet.

A kárpáti borzderesről dr. Béri Bélát, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszékének docensét kérdeztük.

• Az alpesi legelők svájci borzderesét képekről biztosan sokan ismerik. De a kárpáti borzderesről manapság kevesebbet hallani…

– A fajta kialakulása nem túl régre, a 19. század második felére nyúlik vissza. A Zemplén, Kárpátalja, Erdély és Bánság dombos-hegyes vidékein ekkoriban több kis testű, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott szarvasmarha fajtát tartottak, ilyen volt a mokány, a riska, a busa, vagy a verchovinai. Egy 1879-ben indult kormányprogram keretében ezen állomány javítását tűzték ki célul, ám a keleti vidékek lakossága ragaszkodott ehhez a viszonylag kisebb testű, hármashasznú (tej, hús, igavonás) típushoz.

Ezért aztán ebben a tenyész­körzetben nem azt a szimentálit használták fajtajavításra, amit az ország nagyobb részén a magyar szürkemarha állomány átkeresztezésében alkalmaztak, hanem a svájci borzderest. 2500 alpesi üszőt és 3300 bikát osztottak ki a köztenyésztés céljára.

Az átkeresztezés sikeres volt, hiszen egységes külsőt adott az addig igen változatos küllemű, színes hegyi-szarvasmarha állománynak, amelyet innentől kezdve nevezhetünk közös néven kárpáti borzderesnek. A 20. század első évtizedéig Nagy-Magyarország keleti részén, nagyjából 50 ezres állományával ez lett a meghatározó fajta, az ország más részein azonban egyáltalán nem terjed el. Ez lett aztán a fajta tragédiája is, hiszen a trianoni döntés után az állomány csaknem egésze az országhatáron kívül rekedt. Megmaradt, néhány ezres állományával a szocialista nagyüzemi gazdálkodás nem számolt, tenyésztése fokozatosan háttérbe szorult.

• Kárpátalján, Erdélyben magmaradt a fajta?

– Nagyobb mennyiségben nem. Kárpátalján koncepció nélküli tenyésztés folyt. Romániában a Ceaușescu-érában előírták, hogy a szarvasmarha állományt kizárólag mesterséges termékenyítés útján lehet szaporítani és elsősorban holstein fríz, svájci borzderes, később brown swiss spermával lehet termékenyíteni. Így aztán szinte teljesen kiveszett a kárpáti borzderes.

Eldugott, kis magyar falvakban, ahová nem mindig ért el hatalom keze, néhány egyed megmaradt és a helyi gazdák – legyünk őszinték – zugtenyésztést folytattak, zugbikákkal.

• Gondolom, ezeket kellett megtalálni, amikor a fajta egyedeinek felkutatásába fogtak.

– Így van. Itt kell megemlítenem Miklós Rudolf nevét, aki barátaival útnak indult, hogy megtalálja a kárpáti borzderes fajta 21. századi túlélőit. Kárpátalján és Erdélyben is találtak néhány egyedet, ezeket szerették volna behozni Magyarországra, de komoly akadályba ütköztek. Uniós tagságunk révén ugyanis Ukrajna harmadik országnak számít, onnan pedig sem tenyészállatot, sem szaporítóanyagot nem lehet behozni, még kutatási célra sem. Odakint, a helyszínen sem lehetett tenyészetet létrehozni, részben emberi, részben szakmai nehézségek miatt. Maradt tehát Románia.

Volt is belőle csodálkozás, amikor „a magyarok” kimentek vásárolni és nem az 500 kilós, jó tőgyformájú, jól tejelő marhát választották ki, hanem a mellé bekötött, csak kb. 350 kilós, gyengén tejelő tehénkét!

De hát ugye az előző az átkeresztezett, az utóbbi a talán eredetei kárpáti borzderes volt… Magyarországra 2008-ban került be újból a kárpáti borzderes fajta néhány egyede a Polyán Egyesület révén. Mikóházára előbb 9, majd további 10, Romániából származó egyed került.

• Nem tűnik nagy létszámnak, sőt, egy fajta fenntartásához biztosan kevés!

– Létszáma alapján a kárpáti borzderes veszélyeztetettnek tekinthető volt, 2011-ben a fajta külön engedély alapján tenyészthető lett, azóta végezzük a törzskönyvezést is. Sajnos az eredeti célként választott génmegőrzést újra kellett gondolni, a tenyésztési hatóság felé inkább fajtarekonstrukcióra irányuló tenyésztési programot adtunk be. Itt lényegében véget is ért a Debreceni Egyetem munkája, mert ha elfogadják a programot, a Kárpáti Borzderes Tenyésztők Egyesületének dolga lesz a tenyésztésszervezés.

Mára az állomány egyébként már 500 egyedet számlál, van miből dolgozni.

Az állomány küllemében még nem egységes; de jellemző a kis test, 110-135 cm közötti marmagasság. Színe változatos, jellegzetesen barnás, vagy deres. Feje szép ívű, szarva rövid, világos, fekete véggel.

• A genetikai vizsgálatok is igazolják a munkájukat?

– Már folyik a fajta genetikai vizsgálata, amely reményeink szerint igazolja majd, hogy az állományunk nem csak küllemében, de genetikai összetételében is elüt minden más fajtától. Amennyiben esetleg a mai fajtában már nem lesz lelhető fel a régi típusú kárpáti borzderes, a fajtakör egy helyi változataként akkor is érdemes fenntartani, mivel számos előnyös tulajdonsága ismert, amelyek napjainkban is jól hasznosíthatók.

• Ez lesz a lényeg! Mire is használható a kárpáti borzderes?

– Hangsúlyozni szeretném, hogy e pillanatban elsődleges az őshonosság bizonyítása, a munka ezen fázisában tehát még háttérbe szorulnak a termelési tulajdonságok. Szerencsés azonban a mostani helyzet annyiban, hogy a jelenlegi állománynak van mérhető termelése. Nem is akármilyen! Olyan termelési tulajdonságai vannak, amit más, jelenleg köztenyésztésben lévő fajták nem tudnak.

A kis testű kárpáti borzderes extenzíven tartható, gyenge minőségű legelőn is 5-6 liter, minimális plusz takarmánnyal akár 10 liternél is több tejet ad naponta.

Úgy is mondhatnánk, hogy mindegy hogy tartjuk, valamennyi tejet biztosan ad. Ha meggondoljuk, ilyen fajta nincs Magyarországon, hiszen a magyar szürke extenzív ugyan, de nem fejik, a magyar tarka pedig már közelebb álla az intenzív tejelő fajtákhoz. A kárpáti borzderes teje egyébként értékes, hiszen a kevés tej mindig sűrűbb is.

Zsírtartalma 4-5%, zsírsav összetétele a legelőn tartás miatt kedvező, sok benne a telítetlen zsírsav.

Tejtermékek készítésére kiválóan alkalmas, sajtkihozatala jó. Az extenzív tartás következtében húsa márványozott. Növekedési erélyére jellemző, hogy a tavaszi születésű bikaborjak a legelőn tartva 8 hónapos korukra 230-250 kilogrammos súlyt érnek el. A hús is kifejezetten ízletes, vakkóstolások alkalmával a legjobbnak találták a szekértők. A kárpáti borzderes szaporodó képessége egyenletes és biztonságos, ugyanakkor könnyen ellő, jó borjúnevelő, és hosszú élettartamú.

• Milyen gazdaságtípusban találhatja meg majd a helyét?

– Ma száznál többen tartanak kárpáti borzderest, ezek több mint a fele egy-két tehenes gazda. Ezek az emberek persze nem ebből élnek, de a marha teje ellátja a családot, a felesleg pedig a piacra kerülhet. A kárpáti borzderesnek így fontos szerepe lehet a háztáji gazdálkodás újraélesztésének ideájában. Van néhány nagyobb tenyésztő is, de ők nem fejnek, hanem a borjút adják el vágóra, vagy az üszőket tenyésztésre. Érdekes hasznosítási lehetőség az ökológiai gazdálkodás keretei közötti termelés. A fajta kiválóan alkalmas ugyanis mezsgyék, árokpartok, elvadult gyümölcsösök rendben tartására, köves, sásos, cserjés, vagy akár meredek legelők hasznosítására.

Kis testsúlyából következő alacsony taposási kárából, viszonylag magas rágási szintjéből, távolságtartó és egyenletes legeléséből eredőleg akár természetvédelmi területek kezelésére, gyepfenntartásra, táj-rehabilitációra is használható, rendszeres legeltetése nyomán pedig megnő a gyepek fajgazdagsága.

A Bükki Nemzeti Park területén is legel egy jelentősebb állomány.

• Milyen jövőt képzelnek el rövid- vagy középtávon?

– Szeretnénk megőrizni a kárpáti borzderest olyannak, amilyen. Nem szeretnék sem küllemében sem termelésében átalakítani. Ennek elérést garantálja a tenyésztési programunk, de ennek betartását eddig nehéz volt elvárni a kistenyésztőktől. Tavaly óta azonban már némi támogatás is jár mindazoknak, akik együttműködnek a fajtafenntartásban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével most új, mesterséges termékenyítésre is használható bikákat is szeretnénk behozni az országba.

A kamara támogatja ezen egyedek felkutatását, behozatalát, karanténozását és később majd a szaporítóanyag nyerését is. Ez is segíti, hogy hogy néhány év múlva már a hosszú távú fenntartáshoz megfelelő tenyészanyag álljon majd rendelkezésünkre és a fajta visszakerülhessen eredeti helyére, a falvak kisgazdaságainak istállóiba.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

A DeLaval megvásárolja a milkrite | InterPuls vállalatot

A DeLaval bejelentette, hogy megvásárolja a milkrite | InterPuls vállalatot az Avon Rubber-től. A befektetés ezúttal is a tejtermelő megoldások és szolgáltatások piacának jövőjét szolgálja. Az ügylet engedélyezése folyamatban van az illetékes monopóliumellenes hatóságoknál.

Elhalasztják a hannoveri vásárokat

A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) a két rendezvény tanácsadói testületével egyetértésben, ez év novemberéről a jövő február 9–12-re halasztotta a hannoveri EuroTier nemzetközi haszonállattartási és -tenyésztési, valamint a vele párhuzamosan megrendezésre kerülő EnergyDecentral innovatívenergia-szolgáltatási szakvásárt.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Élő nemzeti kincsünk: a pumi

A kutyák bohócaként is emlegetett magyar terelő pásztorkutyát az alkalmazkodás iskolapéldájaként tartják számon. Hosszú út vezetett a pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig, melyet ez a viszonylag kistermetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített.

Csak tiszta tejből lehet minőségi sajt

A Balaton mellett hagyományos paraszti életmód szerint él a mindig mosolygó, vidám Török Gergő, a Felsőörsi Tekergő Sajtműhely sajt­mestere. Korán kel, hogy megfejje, ellássa az állatokat, emellett sajtot készít, kezel, csomagol, majd ismét az állatokkal foglalkozik, és csak este indul haza. A sajtmestert életútjáról, állattartásról, valamint a sajtkészítés fortélyairól kérdeztük.

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Nagyító alatt az állatok szállítása

Az Európai Parlament vizsgálóbizottságot állít fel, amely az állatok szállításának hiányosságait vizsgálja, ennek során arra lesznek kíváncsiak, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az uniós jogszabályokat.