Back to top

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Fotó: Tóth Zsigmond
Napjainkban Földünkön mintegy 37 macskaféle fordul elő, melyek minden kontinensen megvetették lábukat az Antarktisz kivételével. A házimacska nyilván itt is elszaporodott volna a kutatóállomások környékén, de az 1960-as évek végén a kutatók felfigyeltek arra, hogy a bezártságuk enyhítése céljából odaszállított macskák elkóborolva a pingvinkolóniákban igen nagy károkat okoztak. Így mára nemzetközi egyezmények is garantálják, hogy macskák még véletlenül se tegyék be lábukat a legdélibb kontinensre.

A házimacska domesztikációja mintegy 7000 éve kezdődött, Európába mintegy 2000 évvel ezelőtt érkeztek az első példányok. Ekkoriban még feltehetőleg Egyiptomban jelentős mennyiségben tartottak mocsári hiúzokat is, melyek nagyobb testméreteik miatt kevésbé váltak be a ház körüli rágcsálóirtásban, pedig idomíthatóságuk lényegesen jobb, mint a núbiai vadmacskáé vagy éppen a házimacskáé. Így a mocsári hiúz idővel kiszorult a háziasítás folyamatából.

Még néhány száz évvel ezelőtt a gepárd Indiától kezdve a Fokföldig viszonylag elterjedt állatnak számított, s különösen Ázsiában gyakran vadásztak is vele.

Könnyen szelídülő, kiegyensúlyozott állat, mely optimális háziállattá válhatott volna, de sajnos fogságban való tenyésztése csak igen ritkán sikerül.

Úgy tűnik, a XXI. század a macskafélék domesztikációjában is mérföldkövet jelent, mivel az emberek társállattartási kedvének kielégítésére a világ számos pontján karakál- és szerválfarmokat létesítettek. Különösen a szervál tenyésztése virágzik, melynek tartása Magyarországon csak igen szigorú feltételek mellett lehetséges. Ennek ellenére magánszemélyeknél is egyre gyakrabban látják meg a napvilágot szép, életerős kölykök.

Ma már a szerválnak különböző színváltozatai is léteznek, különösen az ezüstszínűek keresettek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Rendkívüli támogatás a mezőgazdasági termékek uniós promóciójára

Az Európai Bizottság két új pályázati felhívást hirdetett meg annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány okozta válságban leginkább sújtott mezőgazdasági termelők promóciós tevékenységét segítse.

Elhalasztják a hannoveri vásárokat

A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) a két rendezvény tanácsadói testületével egyetértésben, ez év novemberéről a jövő február 9–12-re halasztotta a hannoveri EuroTier nemzetközi haszonállattartási és -tenyésztési, valamint a vele párhuzamosan megrendezésre kerülő EnergyDecentral innovatívenergia-szolgáltatási szakvásárt.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Élő nemzeti kincsünk: a pumi

A kutyák bohócaként is emlegetett magyar terelő pásztorkutyát az alkalmazkodás iskolapéldájaként tartják számon. Hosszú út vezetett a pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig, melyet ez a viszonylag kistermetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített.