Back to top

Miért nem megy be a ló a féltető alá? - A télen-nyáron ideális beálló

Sokszor hangzik el a lótulajdonosoktól a kérdés; ott van a beálló a karámban vagy a legelőn, miért nem megy be a lovuk ítéletidőben vagy nyári hőségben sem?

A lovak elég sok időjárásbeli szélsőségre fel vannak készülve, nincs bajuk a hideggel, a csapadékot, szelet is sokáig jól tolerálják önmagukban, azonban ha ezek együttes erővel érik őket, vagy pedig nyáron hőség és rovarok hada gyötri őket, szívesen behúzódnak egy száraz, védett helyre, ha van rá lehetőségük. Ha nincs, kivárják az ítéletidő elvonultát farral a szélnek állva is.

Teljes ridegtartásban, illetve a vadlóménesek élőhelyein sem feltétlenül van hová behúzódni ilyenkor, de lótartóként arra törekszünk, hogy a komfortérzetük a természetes élettani szükségleteik figyelembe vételével megőrizhető legyen.

Istállóba zárni e szemlélet szerint tehát nem kell őket rossz időben sem, viszont jó, ha van választási lehetőségük, hogy behúzódnak-e valahová. Az igazi “kemény legények” sokszor még akkor sem élnek a lehetőséggel, ha az tényleg ideális, de ha azt látjuk, hogy a lovunk, lovaink nem igazán használják a beállót, érdemes megvizsgálni, hogy ideális-e az építmény számukra?

A tágas bejáratok vagy teljesen nyitva hagyott negyedik oldal komfortosabb, biztonságosabb érzetet ad a lónak: kilát, könnyen kijut a beállóból, nincs benne „csapda” lehetőség számára

Talaj és szabad hozzáférés

Nemcsak komfortérzeti, de egészségügyi szempontból is nagyon fontos, hogy a beálló talaja mindig száraz legyen. Se esővíz és se sár ne tudjon befolyni, sem pedig a trágya és a vizelet ne álljon ott takarítatlanul. Ha nincs bealmolva, az sem olyan nagy baj, például egy téglával lerakott felület nem hűl át annyira, és könnyen takarítható, szárazon tartható, így jóval alkalmasabb a pihenésre (ebben az esetben persze a fekve pihenéshez más helyet fognak keresni a lovak), mint egy sáros, szennyes, nedves alom. Ha nem tudjuk az almot mindig tisztán, szárazon tartani, lovaink jobban járnak, ha keményebb, de száraz felületen tudnak állni – sőt, legtöbbjük ezt kifejezetten kedveli is, amikor kint minden sáros.

A vizes, cuppogós talajra sok ló nem szívesen áll be, előfordulhat, hogy ezért nem használja a beállót. A cél pedig az lenne, hogy amikor rossz idő esetén kint sárban, vízben kellene ácsorognia, akkor behúzódva a tető alá szárazon pihenhessen. Ez a patát, illetve a láb bőrfelületét érintő betegségek elkerülése miatt is lényeges.

Fontos, hogy a lovak eldönthessék, mikor szeretnék használni a beállót. Más szokásokat alakítanak ki télen – ilyenkor általában nappal és éjjel is felkeresik pihenőidőszakokban, amennyiben kint nedves, szeles az idő, és nyáron – ilyenkor a déli hőséget igyekeznek átvészelni leginkább a tető árnyékában.

Bejárat, méret, kialakítás

Sokszor a zártabbra épített, egy bejárattal rendelkező beállókba a lovak nem szívesen mennek be. Az emberrel ellentétben, aki „barlanglakó” lévén akkor érzi magát biztonságban, ha „bekuckózhat”, a ló az ilyen helyeket éppen, hogy nem kedveli, hiszen nincs menekülőútvonal, sarokba szorulhat odabent, megsérülhet. Célszerű tehát a bejáratot igen szélesre építeni, vagy több bejáratot kialakítani. De nem is feltétlenül kell bejáratokkal foglalkozni, a lovak teljesen jól érzik magukat 3 oldalról zárt helyen is, amelynek az egyik teljes hosszú oldala nyitott, így aztán abszolút kizárható számukra a „csapdába esés” veszélye.

A beállónak akkorának kell lennie, hogy minden ló kényelmesen elférjen, legyen elegendő tere a zavartalan pihenésre. Egy magát jobban féltő, rangsor alján lévő ló hamar dönthet úgy, hogy inkább lemond a tető alá jutásról, hogy kerülje a konfliktust, amennyiben nincs elég hely odabent.

Lovanként minimum egy boksznyi hellyel érdemes kalkulálni, és elég egy „túlmértezett aurával” rendelkező egyed a csapatba, hogy bizonyos alkalmakkor még ez se legyen elég – úgyhogy inkább tágasabb legyen, mint túl szűkös. Ha van bőven hely, legalább tervezhetünk egy vész esetére elkülönítő boksszá alakítható részt is bele, illetve a mindennapokban biztosak lehetünk benne, hogy minden állat kényelmesen megfér a tető alatt akkor is, ha a rossz időre tekintettel a szálastakarmányt is ott kapják meg valamilyen formában.

Fontos, hogy a beálló stabil és erős szerkezetű legyen. Nemcsak az időjárás próbáit kell kiállnia, hanem a lovakét is; esetleges ütközéseknek, rúgásoknak vagy éppen vakarózás során kifejtett erőhatásoknak is ellen kell állnia a biztonság érdekében.

Az építménynek, bármilyen anyagból is legyen, strapabírónak kell lennie, nem csak az időjárásnak, de a lovak erejének is ki van téve, például ha valami viszket...

Az elhelyezés is körültekintést igényel; fontos, hogy víz ne folyhasson be és lehetőleg ne is álljon meg túlságosan előtte sem (tehát ne mondjuk egy lejtő aljába helyezzük el), az uralkodó széliránytól védjen, és a nap is minél kevesebbet tűzzön be a tető alá, hogy a nyári melegtől is hatékony védelmet nyújtson. A rovaroktól való megszabadulást pedig elősegíthetjük valamilyen függönyféleség, esetleg párakapu felszerelésével.

A tűző naptól, erős széltől, csapadéktól védő féltető, beálló kérdését túlgondolás nélkül a lovak szükségleteihez mérten érdemes átgondolni, ha így teszünk, biztosan értékelik és használják majd, amikor tényleg szükségük van rá.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. Most az amerikai költésrothadás következik a sorban.

Most van az antibiotikum tudatos használatának világhete

Ezen a héten zajlanak a globális antibiotikum tudatosság hetének eseményei, amit néhány évvel ezelőtt azért indított el az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy felhívja a figyelmet az antibiotikumok felelősségteljes használatára.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre

Korábban már hírt adtunk arról a pályázatról, mely keretében a természetvédelmi szakemberek Pest megye több pontján végeznek gyep- és erdőhelyreállító munkákat, melyek alapját az özönnövények elleni küzdelem jelenti. Következzenek most a részletek, melyekről Schneider Zoltánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzserét kérdeztük.

Online apiterápiás konferencia: propolisz a fogászatban, méhtermékek és a koronavírus

A konferencia témái között szerepel a koronavírus méhtermékekkel való megelőzése és az ehhez kapcsolódó apiterápiás kutatás, illetve a propolisz fogászatban való sikeres alkalmazásának bemutatása is.

Fontos kutatások zajlanak a Batyki-lápréten

Cikkünkben arról a kutatásról számolunk be, melyet idén indítottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi szakemberei a Batyki-lépréten. Céljuk, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, mely a leginkább segítheti az értékes láprét és a rajta előforduló ritka fajok fennmaradását.

Izoflavonok a vírusfertőzések ellen

Az Illinoisi egyetemen zajló kutatás szerint a napi rendszerességgel szójával táplált sertések feltehetően jobban védettek a vírusok ellen. A kutatók ezt a hatást a szójában természetes körülmények között megtalálható izoflavonoknak tulajdonítják.

Minőségi hibákat tárt fel a Szupermenta száraz macskaeledel tesztje

Ismét egy különleges termékkör, a száraz macskaeledelek vizsgálatát végezte el Szupermenta programjában a Nébih. A 42 tesztelt termékből 18 nem felelt meg az előírásoknak. Minőségi kifogás miatt 17, jelölési hiányosság miatt 1 terméknél indult hatósági eljárás. Megnyugtató azonban, hogy biztonsági szempontból mindegyik száraz macskaeledel termék megfelelő volt.

Automatikus fejés DeLaval fejőrobotokkal

Egy közelmúltban megjelent, robotok, drónok és mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozó kutatás szerint az állattenyésztésben is egyre elterjedtebb a robotizálás: az automatikus fejés 25 éve létezik. A technológia világszerte megtalálható és bizonyított a tejtermelő gazdaságokban.

Kizárólag laborhúst szolgálnak fel egy izraeli étteremben

Tel-Avivban megnyílt az első olyan étterem a világon, ahol laboratóriumban előállított csirkehúst szolgálnak fel. A vendégek étkezhetnek, és megnézhetik, hogyan készül a fő összetevő.