0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Faiskola magyarországi háttérrel

Évi 500 ezer gyümölcsfaoltvány előállításával a Kárpátalján, az Ungvárhoz közeli Tarnóc község határában tevékenykedő Holland Plant Ukrajna az elmúlt másfél évtized alatt az ország egyik piacvezető faiskolájává nőtte ki magát.

Kevés magyarországi cég működik az ukrajnai agráriumban, a most bemutatott vállalkozás emiatt is üde kivételnek számít. A 15 esztendővel ezelőtt alapított faiskola anyacége a Magyarországon komoly szakmai múlttal rendelkező, igen elismert Holland Alma Kft.

• Mai modern világunkban voltaképpen mi a sikeres gyümölcstermesztés alapja? – kérdeztük Szűcs István igazgatótól.

– A gazdaságos gyümölcstermesztéshez elsősorban jó minőségű oltványok, versenyképes, új fajták, megfelelő technológia és egy nagy adag elkötelezettség kell. Mindennek az alapja egy jól működő faiskola – vallja a fiatal és agilis kárpátaljai vezető. – A jó faiskolához pedig kiváló minőségű talaj és optimális ökológiai környezet, elit minőségű alapanyagok, rengeteg tudás, megfelelő gépesítettség, az újdonságokra való nyitottság szükséges. No és kísérletező hajlam, valamint az újdonságok tesztelésére fordított idő. Az utóbbi években számos, a miénkhez hasonló profilú cégnél megfordultam, és azt tapasztaltam, hogy nagyon kevés az olyan faiskolai vállalkozás, ahol mindez együtt van. A Holland Plant Ukrajna szerencsére ilyen faiskola.

A kiváló minőség és a nagy volumen önmagában még nem minden, sőt a sikeres és hosszú távú működéshez immáron kevés is. Ennél jóval többre: folyamatos fejlesztésre van szükség.

• Elsősorban miből állnak ezek a fejlesztések?

– Egy élenjáró faiskolának állandóan tökéletesítenie kell oltványnevelési technológiáját, gépesítettségét, munkatársai tudásszintjét, valamint alany- és fajtahasználatát. A magyarországi Holland Alma Kft. megteszi ezt, sőt továbblépett ezen a téren. A vezetők haladó gondolkodásmódja meglátszik a faiskola alany- és fajtahasználatán, de még a partnerek kezelésében is. Itt Kárpátalján mi is erre törekszünk. Filozófiánk lényege, hogy a termelő és a faiskola közötti kapcsolat jóval az oltványok értékesítése előtt kezdődik képzések, tanfolyamok, tájékoztatók, bemutatók formájában, és az oltványok értékesítése után tovább folytatódik a közös marketing, tanácsadás, piacszervezés, illetve az inputanyag együttes beszerzése révén.

• Mi jellemzi leginkább gyakorlati tevékenységüket?

– Legfontosabb célkitűzésünk, hogy partnereink a különböző almafajták mellett olyan más gyümölcsfaoltványokhoz jussanak hozzá, ezáltal olyan gyümölcsféléket termesszenek, amelyek nagy élvezeti értékűek, gazdag az íz- és aromaviláguk.

Továbbá, hogy minimális mennyiségű vegyszerrel előállíthatók legyenek, és ne tartalmazzanak szermaradványokat, hogy aki ilyen gyümölcsöt fogyaszt, az valóban egészségesen táplálkozzék. Tevékenységünk arra irányul továbbá, hogy hatékony termesztési technológiákat ismertessünk meg partereinkkel, amelyek alkalmazásával a késztermék árujellege kiváló lesz, nagy hozzáadott értéket képvisel, mert így jelentősen nő az ágazat jövedelmezősége.

• Mennyire segít önöknek az anyavállalat az európai trendek érvényesítésében?

– Maximálisan. Alma-fajtainnovációban igazán egyedülállót alkot faiskolai cégcsoportunk. Ugyanis nem a nagy nemzetközi kiállításokon látott új fajták licencét és szaporítási jogát vásároljuk meg, hanem mindig egy lépéssel előrébb járunk. Megállapodást kötöttünk több európai kutatóintézettel és nemesítőműhellyel. Ezek a kutatóhelyek egy kísérleti együttműködés keretében tesztelés céljára átadják legújabb fajtajelöltjeiket a faiskola kutatási részlegének, és párhuzamosan több, egymástól jelentősen eltérő ökológiai környezetben tesztelik a fajtajelölteket.

Mire a fajtajelöltből védett fajta lesz, és bejelentik uniós fajtaoltalomra, a kutatókkal együtt már legalább 4–5 éves termelői tapasztalatra tesz szert a faiskola a fajtaújdonságokkal kapcsolatban.

Ennek függvényében dönti el a vezetőségünk, hogy elkezdi-e egyáltalán szaporítani az adott fajtát. Az a termelő tehát, aki tőlünk szerzi be az oltványokat, biztos lehet benne, hogy a világ nemesítő munkájának élvonalából származó termékhez jutott. A faiskola tovább vizsgálja, folyamatosan nyomon követi a fajták termékenységét, termékenyülési viszonyait, betegségekkel szembeni rezisztenciáját, virágzási és termésképzési sajátosságait, növekedési jellegzetességeit, a metszésre adott reakcióit, és még sok-sok paramétert. Jelenleg is közel száz almafajta és nemesítői kóddal rendelkező alma és szilva fajtajelöltet vizsgálunk.

• Naturalma program – erről melyek a legfontosabb tudnivalók?

– Új fejezet kezdődött cégünk életében, amikor 2012-ben útjára indítottuk Naturalma programunkat. Azóta öt olyan új, betegségeknek ellenálló, illetve toleráns almafaoltványt kínálunk a gyümölcskertészeknek, amelyek mind az intenzív, mind az integrált, mind a biotermesztésben alkalmazhatóak. Gyümölcseik ízvilága gazdag, továbbá – ahogy errefelé mondják – piacosak, hosszan tárolhatók. A Luna, a Sirius, az Orion, a Red Topaz és a Rozela fajtákat Európa elismert mezőgazdasági kutatóintézeteiben kísérletezték ki.

• Legyen egészséges, ami finom.

– Ezúttal szerencsére nemcsak erről van szó. Partnereink jelentős piaci előnyhöz jutnak azáltal, hogy segítségünkkel olyan rezisztens almafajtákat telepíthetnek, melyeket néhány idejében elvégzett permetezéssel meg tudnak védeni a legfőbb kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

Érthető módon, a csökkentett szerköltséggel előállított, egészségre káros szermaradványt nem tartalmazó gyümölcs jobb áron értékesíthető, mint a hagyományos, így telepítésük költségei is hamarabb megtérülnek.

• Évente félmillió oltványt állítanak elő. Ez a szám önmagáért beszél.

– Elismertségünket jelzi, hogy a mögöttünk hagyott másfél évtized alatt Ukrajna 22 megyéjének hat régiójában gyümölcsfacsemetéinkből több mint százezres nagyságrendben telepítettek. Valamennyi helyről pozitív visszajelzéseket kaptunk. Alapelvünk, hogy minél alaposabban meg­ismerjük a vásárlási céllal hozzánk forduló gyümölcskertészek igényeit.

• A magyar kormány által felkarolt Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programban részt vevő gyümölcskertészeket valóban teljes dokumentumcsomaggal tudják ellátni?

– Így van! Hivatalosan bejegyzett faiskoláról lévén szó, cégünk minden évben átesik az állami minősítési (attesztációs) és szertifikációs folyamaton, aminek ered­ményeként rendelkezésünkre állnak a megfelelő okiratok, amelyek alátámasztják a szaporítóanyag fajta- és termékminőségét.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

• Milyen célok megvalósítását tervezik a közeljövőben?

– Az élet természetesen a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére sem állt le. Folyamatosan fejlesztünk és perspektivikus új fajták meghonosítására, elterjesztésére törekszünk. Ilyen a német szelekciójú Topend Plus szilvafajta, amely Európa nyugati felében már igen népszerű a vásárlók körében, és egyre ismertebbé válik Ukrajnában is. Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor nemrég elindítottuk új Bio Naturalma projektünket.

Célunk, hogy olyan oltványokat kínáljunk a termelőknek, amelyek segítségével bio minőségű ipari alma állítható elő.

Már ebben az évben befejeződik saját 6 hektáros gyümölcsösünkben a 3 éves átállási időszak, így az idei termésünk már az Organic Standard által bevizsgált és minősített organikus alma lesz. Minden olyan partnerünket, aki ebben az irányban szeretne elindulni, vagy aki esetleg a már meglévő gyümölcsösét szeretné átállítani organikus gazdálkodásra, saját és magyarországi szaktanácsadók tapasztalataira épülő tanácsokkal, technológiával tudjuk segíteni.

Borértékesítés újszerűen

A régi szőlősgazdák úgy tartották, hogy az a jó, ha a 2 évvel ezelőtti termésből származó bevétel a bankban kamatozik, a tavalyi pedig a hordóban áll, és folyamatosan értékesítik. Ha a korábbi évek során némelyik kárpátaljai családi pincészetben nagyon szerencsés esetben kialakult is ilyen ideális menetrend, a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt most minden felborult.

A megyét 1 esztendőben átlagosan 1 millió turista keresi fel, ám ebben az évben március közepétől egy csapásra a nullára csökkent a számuk. Zárva tartanak a forgalmasabb utak mentén kialakított borászati szaküzletek, ahol borkóstolásra is lehetőség volt. Természetesen nem fogadnak vendégeket a kóstolóteremmel rendelkező családi pincészetek sem.

Mi ilyenkor a megoldás? – kérdeztük Varga István fiatal benei szőlész-borászt, a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesületének alelnökét.

– Szerencsére ez év március 6–8. között az utolsó pillanatban még megtarthattuk a XVII. Beregszászi Nemzetközi Borfesztivált, ahol jelentős mennyiségű tétel gazdára talált. Ilyen alkalmakkor nagyon sok ismeretség köttetik, így újdonsült vásárlóinknak, amikor hazautaznak, lehetősége nyílik arra, hogy az alternatív postai szolgáltatók segítségével újabb tételeket rendeljenek azokból a borokból, amelyek a népünnepélyen leginkább elnyerték tetszésüket. A megrendeléses rendszer nálunk 6–8 éve működik, és ez a tendencia szerencsére erősödni látszik. Ám a forgalom így is csupán a töredékét képezi a korábbiaknak. Hosszú évek során úgy alakult, hogy vidékünk városaiban április–májusban rendezik meg a borfieszták többségét. Ilyenkor akár az éves készletünk fele is elfogy. Beszéltem borásztársaimmal. Legtöbbjüknél a tavalyi év termésének 75–80 százaléka még a hordókban áll.

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzetben a borértékesítés újszerű módjait kell mindinkább előtérbe helyezni.

– Ezzel kapcsolatban már megtettük az első lépéseket. A családi borászatokat egyesítő kárpátaljai szervezetünk nemrég tíz kisfilmet készíttetett a legsikeresebbnek, legismertebbnek tartott itteni termelőkről, akikkel – miközben bemutatják az illető családi szőlészeteket és borászatokat – a legnépszerűbb közösségi oldalon egy nyilvános fórum keretében beszélgettek a szakma jeles képviselői. A műsor interaktív jellegéből adódóan a fogyasztók is feltehették kérdéseiket. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált. Ezen felbátorodva most – Ukrajnában talán elsőként – online borkóstoló megszervezését tervezzük.

 

 

Forrás: Agrárminisztérium