Nem megfelelő higiéniai és biztonsági rendszer esetén a húsüzemek valóban terjeszthetik a betegséget, ha bejutott az üzembe. Ennek egyik oka a vendégmunkások széles körű foglalkoztatása, akik gyakran szűkös szállásokon összezsúfolva élnek, ami növeli egymás megfertőzésének az esélyét.
Itthon nincs fertőzött dolgozó
A német kormány 2021 elejétől megtiltja a dolgozók vállalkozói szerződéssel való alkalmazását a húsiparban, miután a német vágóhidakon megjelent a koronavírus.
Az utóbbi hetekben legkevesebb 600 koronavírus-fertőzést mutattak ki a húsipari vállalatok tömegszállásokon elszállásolt vendégmunkásai között Németországban.
– Minden olyan üzem gócponttá válhat, ahol sok ember dolgozik viszonylag kis helyre zsúfolva. A húsüzemek azért kerültek most ebbe a helyzetbe, mert az élelmiszer-előállító üzemek – így a húsüzemek – egy pillanatra sem állhattak le, a járványveszély ellenére sem. A lakosság élelmiszer-ellátásáról gondoskodtak, ezáltal az ágazatban dolgozók fokozott fertőzésveszélynek voltak kitéve – mondja Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Hozzá kell tenni, hogy ahol idejében megtették a megfelelő óvintézkedéseket, és ahol rendszeresen szűrték a vágóhidak dolgozóit, például mérték a testhőmérsékletüket, ott a probléma nem merült fel.
Fontos tudni, hogyha megjelenne a fertőzés egy létesítményben, akkor az érintett vállalkozás köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes hatóságot.
Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára megerősítette, hogy a húsüzemek mellett a termelők is rendkívüli higiéniai előírásokat vezettek be az állománnyal való érintkezés protokolljába. A telepekre kizárólag fertőtlenítő ágyon áthaladva lehet belépni, amellett fertőtlenítő zuhanyok és egyéb higiéniai előírások szolgálják a védekezést. Az óvintézkedéseket eredményesnek tartja: „Nem véletlen, hogy az afrikai sertéspestis ellen is mindeddig sikeresen léptünk fel, ellentétben más országokkal” – fogalmazott a titkár.
Vágás előtt kötelező a hatósági állatorvosi vizsgálat
Csak egészséges állat szállítható vágóhídra. Ezt szolgálja egyebek közt az, hogy a szállítást megelőzően a gazdaság állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvosnak és az állattartónak is nyilatkoznia kell az állatok egészségi állapotáról, továbbá arról, hogy milyen gyógykezeléseket hajtottak végre az állományban, milyen gyógyszerekkel és mikor.
Ekkor vesznek mintákat, hogy megvizsgálják, az állat ehető szövetei tartalmaznak-e bármilyen kémiai maradványanyagot vagy kórokozó mikrobát. Utóbbiak megjelenhetnek a nem megfelelően működtetett állattartó telepeken, ahol olyan körülmények fordulhatnak elő, amelyek hatására legyengül az állatok immunrendszere, esetleg lehetővé teszik a fertőzések terjedését.
– A koronavírusok fertőzése nem újdonság az állatok esetében. Egy-egy típusuk általában csak egy-egy fajt vagy azok közeli rokonait fertőzi meg. Egyedi COVID-19-megbetegedéseket már leírtak macskáknál, de jelenleg nem tudunk olyan esetről, hogy a járvány során állattól fertőződött volna meg egy ember – válaszolta a Nébih az állatokban kimutatott koronavírussal kapcsolatos kérdésünkre. Egyes feltételezések szerint az állattenyésztésben általános antibiotikum-használat, valamint a sok állat kis helyen tartása miatt kialakuló antibiotikum-rezisztencia felerősítheti a fertőzés veszélyét.
tehát csak abban az esetben alkalmazzunk antibiotikumot, amikor feltétlenül szükséges, és minden esetben a kórokozó kitenyésztésén és érzékenységének meghatározásán alapuló célzott kezelést alkalmazzunk a baktériumos fertőzések ellen.
A mostani járványt okozó koronavírus zoonózisként nem terjed
– A koronavírusnak kevés állati hordozója van, terjesztője pedig gyakorlatilag nincs. Az állatok csak „tárgyként” képesek fertőzni vele, ahogy az állati termékek is csak a csomagolás által fertőzhetik meg az embert – nyilatkozta lapunknak Nyerges-Bohák Zsófia állatorvos.
– Azonban az emberben okozott agresszív és súlyos vírusfertőzés esetén előfordulhat, hogy antibiotikumot adnak a betegnek, hogy elkerüljék a másodlagos bakteriális felülfertőződést, ami a vírus által már legyengített szervezetben nagyobb károkat okozhat. Ezen a közvetett úton tehát elképzelhető, hogy az antibiotikum-rezisztencia hatással lehet egy-egy beteg állapotának a kimenetelére olyan esetekben, mikor az elsődleges fertőzés okozója vírus, például COVID-19 volt, ha bakteriális felülfertőződés történt.
A koronavírus-járvány a sertéshús- és baromfihús-ágazatban okozta a legjelentősebb problémát.
Mindkét ágazat nyomás alá került vírusok miatt, hiszen a sertések világpiacát felborította a Kínában is súlyos válságot okozó afrikai sertéspestis, míg a magyar baromfitartóknak a koronavírus piaci hatásai mellett a madárinfluenzával is meg kell küzdeniük.
Húspiaci következmények
A vírushelyzet előtt a magyar állattenyésztők többsége viszonylag jó helyzetben volt. A gazdasági növekedés közepette az ágazat a turizmusnak és vendéglátásnak is nagy mennyiségben tudott különféle húsféléket értékesíteni. Az afrikai sertéspestis Kínában zajló pusztítása jelentősen felbolygatta a sertéshús világpiacát: a kínai termeléskiesés meghatározó részét Németország exportja pótolja, mivel ott vaddisznóban sem mutatták ki az ASP-t. Emiatt a németek által diktált piaci árakhoz idomultak a magyar sertésárak, ami jelentős áremelkedést eredményezett.
Spanyolország Európa egyik legnagyobb sertéstenyésztője, 45 millió sertést bocsát ki évente. – Magyarország 4,6 milliót –, aminek mintegy 40 százalékát a turizmus vette fel. Azonban a vírushelyzet miatt hatalmas lett a túlkínálat, aminek az a hozadéka, hogy az élő sertés piaci ára 10–20 százalékkal csökkent.
A túltermelés természetesen a magyar termelőket is érinti. Hiába van szerződésük a hazai vágóhidakkal, az élő sertés 20 százalékát egyszerűen nem veszik át a feldolgozóüzemek. Emiatt heti 10 ezer élősertés torlódik fel az országban, ennyit nem vágnak le a piac zsugorodása miatt. A probléma megoldása a tudatos fogyasztói magatartás lehet. Az évi 4,6 millió levágott sertés, figyelembe véve a 31–32 kg/fő/éves hazai átlagfogyasztást, elegendő lenne a hazai fogyasztóknak. Tehát ha mindenki magyar húst vásárolna, önfenntartó lehetne az ágazat.
A probléma egyik megoldása az lehet, ha felfüggesztenék a harmadik országokból érkező baromfihús behozatalát. Az Európában értékesített baromfihús 20–25 százaléka ugyanis az unión kívülről, főként Brazíliából, Thaiföldről vagy Ukrajnából érkezik. Ez a mennyiség ilyen túltermelés esetén csak tovább nyomja az árakat.
A koronavírus mellett az ágazat számottevő exportpiacot is veszített, a madárinfluenza-járvány miatt. A víziszárnyasok esetében hatványozottan jelentkezik a probléma, mert ezeknek a termékeknek a többsége exportra került. Egyelőre Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye fertőzött. Vannak olyan országok, amelyek csak ezekből a megyékből tiltották meg a behozatalt, de más országok hazánk teljes területéről. Magyarországon közel 5 millió baromfit kellett eddig levágni a betegség miatt, ami már most jóval nagyobb szám, mint a 2016–17-es járvány vesztesége.
Néhány kisebb hazai vágóhíd kénytelen volt átmenetileg bezárni. A nagyobb cégek visszafogták a termelésüket, csökkentik a vágások számát. A vendéglátás leállása miatt strukturális változás zajlik az ágazaton belül; a kacsa-, liba-, szarvasmarha-, bárány-, kecske- és haltenyésztők vannak nagyobb bajban, mivel ezeknek a hústermékeknek többnyire a vendéglátóipar a felvásárlója.
Egyelőre bizonytalan, hogy meddig tart a húspiac válsága, illetve az ágazaton belüli átrendeződés, ráadásul újabb fejezetet nyitna benne, ha Németországban is megjelenne az afrikai sertéspestis, és a Kínába szánt export az európai piacon szorulna.
