Back to top

A húsüzemek működése sem maradhatott változatlanul

Epidemiológiai szakemberek szerint a húsüzemek jelentős kockázatot jelentenek a koronavírus-járvány szempontjából. Az Egyesült Államokban és néhány nyugat-európai országban, például Németországban és Spanyolországban egyes vágóhidak és húsüzemek valóban gócponttá váltak. A járvány a húspiacot is a feje tetejére állította, gazdaságilag a sertéshús és a baromfihús piacára volt a legnagyobb hatással.

Nem megfelelő higiéniai és biztonsági rendszer esetén a húsüzemek valóban terjeszthetik a betegséget, ha bejutott az üzembe. Ennek egyik oka a vendégmunkások széles körű foglalkoztatása, akik gyakran szűkös szállásokon összezsúfolva élnek, ami növeli egymás megfertőzésének az esélyét.

Itthon nincs fertőzött dolgozó

A hazai vágóhidak és húsüzemek mindent megtettek a fertőzésveszély elkerülése érdekében
A hazai vágóhidak és húsüzemek mindent megtettek a fertőzésveszély elkerülése érdekében
A német kormány 2021 elejétől megtiltja a dolgozók vállalkozói szerződéssel való alkalmazását a húsiparban, miután a német vágóhidakon megjelent a koronavírus.

Az új szabályozás szerint csak a cégek saját alkalmazottai vághatnak és dolgozhatnak fel állatokat.

Az utóbbi hetekben legkevesebb 600 koronavírus-fertőzést mutattak ki a húsipari vállalatok tömegszállásokon elszállásolt vendégmunkásai között Németországban.

– Minden olyan üzem gócponttá válhat, ahol sok ember dolgozik viszonylag kis helyre zsúfolva. A húsüzemek azért kerültek most ebbe a helyzetbe, mert az élelmiszer-előállító üzemek – így a húsüzemek – egy pillanatra sem állhattak le, a járványveszély ellenére sem. A lakosság élelmiszer-ellátásáról gondoskodtak, ezáltal az ágazatban dolgozók fokozott fertőzésveszélynek voltak kitéve – mondja Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Hozzá kell tenni, hogy ahol idejében megtették a megfelelő óvintézkedéseket, és ahol rendszeresen szűrték a vágóhidak dolgozóit, például mérték a testhőmérsékletüket, ott a probléma nem merült fel.

A hazai vágóhidak és húsüzemek is mindent megtettek a fertőzésveszély elkerülése érdekében, emiatt jelenleg nincs tudomás arról, hogy Magyarországon bármely vágóhídon fertőzött dolgozó volna.

Fontos tudni, hogyha megjelenne a fertőzés egy létesítményben, akkor az érintett vállalkozás köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes hatóságot.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára megerősítette, hogy a hús­üzemek mellett a termelők is rendkívüli higiéniai előírásokat vezettek be az állománnyal való érintkezés protokolljába. A telepekre kizárólag fertőtlenítő ágyon áthaladva lehet belépni, amellett fertőtlenítő zuhanyok és egyéb higiéniai előírások szolgálják a védekezést. Az óvintézkedéseket eredményesnek tartja: „Nem véletlen, hogy az afrikai sertéspestis ellen is mindeddig sikeresen léptünk fel, ellentétben más országokkal” – fogalmazott a titkár.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Vágás előtt kötelező a hatósági állatorvosi vizsgálat

Csak egészséges állat szállítható vágóhídra. Ezt szolgálja egyebek közt az, hogy a szállítást megelőzően a gazdaság állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvosnak és az állattartónak is nyilatkoznia kell az állatok egészségi állapotáról, továbbá arról, hogy milyen gyógykezeléseket hajtottak végre az állományban, milyen gyógyszerekkel és mikor.

A vágóhídra érkezést követően úgynevezett vágás előtti hatósági állatorvosi vizsgálaton esnek át az élőállatok, a vágás után pedig megvizsgálják a húsukat, ami alapján eldől, hogy emberi fogyasztásra alkalmas-e.

Ekkor vesznek mintákat, hogy megvizsgálják, az állat ehető szövetei tartalmaznak-e bármilyen kémiai maradványanyagot vagy kórokozó mikrobát. Utóbbiak megjelenhetnek a nem megfelelően működtetett állattartó telepeken, ahol olyan körülmények fordulhatnak elő, amelyek hatására legyengül az állatok immunrendszere, esetleg lehetővé teszik a fertőzések terjedését.

– A koronavírusok fertőzése nem újdonság az állatok esetében. Egy-egy típusuk általában csak egy-egy fajt vagy azok közeli rokonait fertőzi meg. Egyedi COVID-19-megbetegedéseket már leírtak macskáknál, de jelenleg nem tudunk olyan esetről, hogy a járvány során állattól fertőződött volna meg egy ember – válaszolta a Nébih az állatokban kimutatott koronavírussal kapcsolatos kérdésünkre. Egyes feltételezések szerint az állattenyésztésben általános antibiotikum-használat, valamint a sok állat kis helyen tartása miatt kialakuló antibiotikum-rezisztencia felerősítheti a fertőzés veszélyét.

Ellenben leszögezendő, hogy az antibiotikum-rezisztencia nincs összefüggésben a koronavírus megjelenésével vagy terjedésével. De fontos volna, hogy minél tovább megőrizzük az antibiotikumok hatásosságát,

tehát csak abban az esetben alkalmazzunk antibiotikumot, amikor feltétlenül szükséges, és minden esetben a kórokozó kitenyésztésén és érzékenységének meghatározásán alapuló célzott kezelést alkalmazzunk a baktériumos fertőzések ellen.

A mostani járványt okozó koronavírus zoonózisként nem terjed

– A koronavírusnak kevés állati hordozója van, terjesztője pedig gyakorlatilag nincs. Az állatok csak „tárgyként” képesek fertőzni vele, ahogy az állati termékek is csak a csomagolás által fertőzhetik meg az embert – nyilatkozta lapunknak Nyerges-Bohák Zsófia állatorvos.

– Azonban az emberben okozott agresszív és súlyos vírusfertőzés esetén előfordulhat, hogy antibiotikumot adnak a betegnek, hogy elkerüljék a másodlagos bakteriális felülfertőződést, ami a vírus által már legyengített szervezetben nagyobb károkat okozhat. Ezen a közvetett úton tehát elképzelhető, hogy az antibiotikum-rezisztencia hatással lehet egy-egy beteg állapotának a kimenetelére olyan esetekben, mikor az elsődleges fertőzés okozója vírus, például COVID-19 volt, ha bakteriális felülfertőződés történt.

A nem megfelelő higiéniai szempontok alapján működtetett állattartó telepeken előfordulhat az állatok immunrendszerének gyengülése, esetlegesen a fertőzések terjedése
A nem megfelelő higiéniai szempontok alapján működtetett állattartó telepeken előfordulhat az állatok immunrendszerének gyengülése, esetlegesen a fertőzések terjedése
Fotó: pixabay.com
A koronavírus-járvány a sertéshús- és baromfihús-ágazatban okozta a legjelentősebb problémát.

Mindkét ágazat nyomás alá került vírusok miatt, hiszen a sertések világpiacát felborította a Kínában is súlyos válságot okozó afrikai sertéspestis, míg a magyar baromfitartóknak a koronavírus piaci hatásai mellett a madárinfluenzával is meg kell küzdeniük.

Húspiaci következmények

A vírushelyzet előtt a magyar állattenyésztők többsége viszonylag jó helyzetben volt. A gazdasági növekedés közepette az ágazat a turizmusnak és vendéglátásnak is nagy mennyiségben tudott különféle húsféléket értékesíteni. Az afrikai sertéspestis Kínában zajló pusztítása jelentősen felbolygatta a sertéshús világpiacát: a kínai termeléskiesés meghatározó részét Németország exportja pótolja, mivel ott vaddisznóban sem mutatták ki az ASP-t. Emiatt a németek által diktált piaci árakhoz idomultak a magyar sertésárak, ami jelentős áremelkedést eredményezett.

A kijárási korlátozások miatt a HORECA-szektorral mint az egyik legnagyobb felvevőpiaccal nem számolhattak a termelők, így Európában óriási felesleg keletkezett sertéshúsból.

Spanyolország Európa egyik legnagyobb sertéstenyésztője, 45 millió sertést bocsát ki évente. – Magyarország 4,6 milliót –, aminek mintegy 40 százalékát a turizmus vette fel. Azonban a vírushelyzet miatt hatalmas lett a túlkínálat, aminek az a hozadéka, hogy az élő sertés piaci ára 10–20 százalékkal csökkent.

A vírushelyzet miatt hatalmas túlkínálat jelentkezett a sertéspiacon, aminek az lett az eredménye, hogy az élősertés piaci ára 10-20 százalékkal csökkent
A vírushelyzet miatt hatalmas túlkínálat jelentkezett a sertéspiacon, aminek az lett az eredménye, hogy az élősertés piaci ára 10-20 százalékkal csökkent

A túltermelés természetesen a magyar termelőket is érinti. Hiába van szerződésük a hazai vágóhidakkal, az élő sertés 20 százalékát egyszerűen nem veszik át a feldolgozóüzemek. Emiatt heti 10 ezer élősertés torlódik fel az országban, ennyit nem vágnak le a piac zsugorodása miatt. A probléma megoldása a tudatos fogyasztói magatartás lehet. Az évi 4,6 millió levágott sertés, figyelembe véve a 31–32 kg/fő/éves hazai átlagfogyasztást, elegendő lenne a hazai fogyasztóknak. Tehát ha mindenki magyar húst vásárolna, önfenntartó lehetne az ágazat.

A HORECA-szektor leállása miatt a baromfipiacon is túltermelés jelentkezett, az unióban mintegy 20 százalékkal csökkentek emiatt az árak.

A probléma egyik megoldása az lehet, ha felfüggesztenék a harmadik országokból érkező baromfihús behozatalát. Az Európában értékesített baromfihús 20–25 százaléka ugyanis az unión kívülről, főként Brazíliából, Thaiföldről vagy Ukrajnából érkezik. Ez a mennyiség ilyen túltermelés esetén csak tovább nyomja az árakat.

A koronavírus mellett az ágazat számottevő exportpiacot is veszített, a madárinfluenza-járvány miatt. A víziszárnyasok esetében hatványozottan jelentkezik a probléma, mert ezeknek a termékeknek a többsége exportra került. Egyelőre Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye fertőzött. Vannak olyan országok, amelyek csak ezekből a megyékből tiltották meg a behozatalt, de más országok hazánk teljes területéről. Magyarországon közel 5 millió baromfit kellett eddig levágni a betegség miatt, ami már most jóval nagyobb szám, mint a 2016–17-es járvány vesztesége.

Néhány kisebb hazai vágóhíd kénytelen volt átmenetileg bezárni. A nagyobb cégek visszafogták a termelésüket, csökkentik a vágások számát. A vendéglátás leállása miatt strukturális változás zajlik az ágazaton belül; a kacsa-, liba-, szarvasmarha-, bárány-, kecske- és haltenyésztők vannak nagyobb bajban, mivel ezeknek a hústermékeknek többnyire a vendéglátóipar a felvásárlója.

Egyelőre bizonytalan, hogy meddig tart a húspiac válsága, illetve az ágazaton belüli átrendeződés, ráadásul újabb fejezetet nyitna benne, ha Németországban is megjelenne az afrikai sertéspestis, és a Kínába szánt export az európai piacon szorulna.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

Intelligens permetezés Európában

Az idei SIMA kiállításon mutatta be Európában a John Deere a növényvédő permetezőgépeihez kifejlesztett See & Spray funkciót. A gépeket az amerikai vállalat hollandiai gyárában, Horstban gyártják.

Csökkent a kukorica ára Lengyelországban

Végéhez közeledik a szemes kukorica betakarítása Lengyelországban, mégsem felhőtlen a lengyel gazdák öröme, mert továbbra is nagy mennyiségű import kerül az országba Ukrajnából, ami a belföldi termés árát lenyomja.

Tovább száguld az áremelkedések üteme is

Októberben a belföldi értékesítés árai 67,7, az exportértékesítéséi 28,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az ipari termelői árak átlagosan 41,7 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8, az exportéi 2,1, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Újabb lúdtelepen mutatták ki a madárinfluenzát Magyarországon

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme, újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek.

A magas infláció hatására nőtt a bolti lopások száma

Több mint 22 százalékkal emelkedett a bolti lopások száma éves összehasonlításban, tájékoztatta a HVG-t az Országos Rendőr-főkapitányság. A legtöbb ilyen bűncselekményt kisboltokban, dohányboltokban, vagy üzemanyag-töltőállomásokon követik el.