Back to top

Tanüzem piaci viszonyok között

„Gyakorlatokat kellene tartani, márpedig a koronavírus ideje alatt a létszám korlátozás gondot okozott. A bizonytalanság elsősorban a felnőttképzésre vonatkozik. Ugyanakkor az érettségit, a szakmai vizsgák lebonyolítását meg lehetett oldani” – adott rövid helyzetelemzést Földesi Gyula, a budafoki Soós István Borászati Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója.

Földes Gyula: Életképes tangazdaságokra van szükség
Fotó: viniczai
Nagy változás előtt áll az iskola szakmai munkája, hiszen majd három évtized elteltével visszakerült hozzájuk a technikusi képzés. Eddig a két év élelmiszeripari alapozást követően egy éven át lehetett borász ismereteket szerezni. Erre viszont nehezen szánták rá magukat a fiatalok, hiszen három év alatt akár főiskolát is végezhettek.

Végre sikerült elérni, hogy a szakmai képzésüket visszaállították érettségi után bor- és pezsgőgyártó szaktechnikusra.

Amit 1994-ben megszüntettek, most ismét helyreáll, az iskola szakmai képzésében újra felmenő rendszert tudnak biztosítani. „Ami gondot jelentett, hogy minderre nagyon rövid idő alatt kell felkészülnünk”- magyarázta a szakember, hogy a technikusi képzést októberben kellett meghirdetni, miközben már novemberben sokan eldöntötték, merre tanulnak tovább. Az ötéves technikusi képzés struktúrája jó, hiszen a negyedik évben érettségiznek magyarból, matematikából és történelemből – azaz nem öt, hanem csak három tárgyból -, ami megkönnyíti a felkészülést. Az ötödik évben szakmai érettségit tesznek és egy nyelvből vizsgáznak. A szakmai érettségi emelt szintűnek számít, tehát magasabb pontszámot ér a felvételinél.

Budafok: tangazdaság a városban
Fotó: viniczai
Az országos képzési jegyzék helyére képzési és kimeneti követelményrendszer lép, amelyben az iskolák jobban megtalálják a kereteket Az igazgató véleménye szerint, a borászatot, mint szakmát majdnem sikerült megszüntetni, betették volna az italgyártás keretébe. Most viszont borász szakmunkást és borász szaktechnikust is képezhetnek, és jelentősen megnövekedett a gyakorlati oktatás aránya. A kormányzat ezt elsősorban a vállalatokhoz „kihelyezve” szeretné megvalósítani.

Ugyanakkor látni kell, hogy a borász szakmában szüret idején van a legnagyobb igény a kézimunkára. Abban az időszakban háromszor annyi tanulót lehetne kihelyezni az üzemekbe, ám amikor vége a szüretnek, zajlik az erjedés, a bor végzi a maga munkáját, vissza kell térni az iskolába, s megkezdeni a felkészülést a vizsgákra.

„Jó válaszokat adtunk a 90-es évek közepén a gyakorlati kihívásokra, elkezdtük fejleszteni a saját tangazdaságunkat, s a 2010-es években Szigetcsépet is bevontuk az oktatásba” - hívta fel a figyelmet, hogy az elhanyagolt tangazdaságból életképes üzemet hoztak létre. Szigetcsépen az agrár- és élelmiszeripari képzésnek kiváló gyakorlati helyet sikerült kialakítani, ahol a tanuló valós gyakorlati képzést kap. Ezzel megszületett egy új agrárszakképzési központ. Ehhez viszont komoly anyagi forrásokat kellett találni.

Az iskola Budafoki Tangazdasága egyre inkább szűk keresztmetszetet jelentett a hagyományos gyakorlatorientált szakmai képzésükhöz. 2007-ben a Fővárosi Önkormányzat „fura ura” be akarta záratni a több mint 100 éves tradícióval rendelkező iskolát. Ekkor került napirendre, hogy - az akkor éppen Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó - kertészeti kar Szigetcsépen jelentős területtel rendelkezik, ahol 15 ha szőlőültetvény is bevonható az oktatásba. Ezt figyelembe véve Földesi Gyula 2010-ben reorganizációs, fejlesztési programot állított össze. Ebben első feladatként visszavételre került a bérbe adott szőlőterület és a szőlészethez tartozó 120 ha szántóföldi rész. A fejlesztésre az iskola 100 millió forintot fordított saját szakképzési hozzájárulási keretéből. Ezt egészítette ki a BCE 20 millió forinttal. A teljes területet - 255 ha - 2014. április elsejétől az NFA kezelésre átadta az iskolának. Eközben az iskola fenntartását átvette az Agrátminisztérium.

Az új elképzelés Szigetcsépen már komplex agrárszakképzési modellt vizionált, amely széles alapú, gyakorlatorientált, de termelést folytató tanüzemben teljesedik ki.

A helyi tanüzem, már nem csak a Soós gyakorló területeként működik, hanem a budapesti kertész és élelmiszeripari, az örkényi, a ceglédi, a nagykőrösi iskolák tanulói is itt tudnak gyakorlatozni, ami évente 1500-1600 diákot jelent.

A budafoki tangazdaságban télen-nyáron találni szakmai feladatot, a szigorúan vett szőlészkedés - borászkodás mellett ott van a környezetápolás, a vendéglátás, azaz komplex képzést lehet biztosítani. Szigetcsép 255 hektárjával  jóval nagyobb lehetőségek tárháza, ahol szántóterület, gyümölcsös, szőlő, energiaerdő egyaránt megtalálható. „Három tucatnyi diáknak, plusz a tanároknak szállást is kialakítottunk”- mutatott rá a szakember, hogy így lehet hatékony munkát végezni.

Kormányzati támogatásból Szigetcsépen sikerült működő infrastruktúrát létrehozni – víz, fűtés, úthálózat, épületek -, s beszerezni a szükséges gépek, eszközök nagyobbik részét.

Ma még csak a szőlő feldolgozásánál tartanak, de újabb 150 milliós pályázatot nyújtottak be egy saválló tartályos és fahordós tanpince megépítésére.

Így Szigetcsépet még a SzIE Szőlészeti és Borászati Tanszéke is mintagazdaságnak tekinti, oda viszik a hallgatóit. Az egyetemmel való kapcsolatuk jó, úgy tartják a szakmai gyakorlati képzés a Soós nélkül nem valósulna meg. „Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, kicsi iskola vagyunk, így mindig ott lebeg felettünk a Damoklész kardja, bármikor beintegrálhatják egy nagyobb intézménybe”- magyarázta az igazgató.

Felébredt a szakma, egyre szorítóbb a munkaerő hiány, szükség van a hiányzó középvezetői rétegre. Budafokon olyan élelmiszert technikusok végeznek, akik minden nehézség nélkül el tudnak középvezetői szinten helyezkedni. Nem csak borászként, hanem egy üdítőital üzemben, a hűtőiparban vagy akár pékségben, hiszen az ehhez szükséges alapokat megszerzik.

Időközben a borászok is kezdenek ráébredni, hogy nem csak közvetlenül a végzés előtt kell érdeklődni pincemunkás iránt, hanem akár évek alatt is megismerhetnék egymást.

Ma az országban hét helyen képeznek borászokat, a realitásokat figyelembe véve, az ott végzettek fele tud a szakmájában elhelyezkedni. „Szeretném elérni, hogy minden borvidékről, minden évben küldjenek két szakmunkás tanuló egy technikus fiatalt” - hangsúlyozta, helyben jobban ismerik az igényeket, tudják, hány főre van szükségük. Az elméleti és a labor ismereteket szerezze meg Budafokon, a szakmai gyakorlatot pedig a lakóhelyén. A duális képzés ma még akadozik, az üzemek – sokszor adminisztratív okokra visszavezethetően – ódzkodnak a tanulók befogadásától. Ezért is van szükség az iskolai tangazdaságra, tanüzemre. A jól működő tanüzemnek három ismérve van: megfelelő infrastruktúra, korszerű géppark és piacra termelés, azaz legyen életszerű az ott folyó munka. Az agrárszakkképző intézmények többségében nincsen meg ez a piaci szemlélet. Pedig a fenntartó joggal várja el, ha rendelkezésre bocsájtott 200 hektár földet, azon gazdálkodjon.

Szigetcsép elmúlt hat éve a bizonyíték, hogy ekkora területen – ha még csak a borászatot vesszük is figyelembe – nyereségesen lehet dolgozni.

A szakember úgy tartja, nem hatalmas üzemeket kell elképzelni, hanem olyan családi méretű feldolgozókat, ahol a diák átlátja a teljes folyamatot. Földesi Gyula véleménye szerint a tanulókat ki kell vinni terepre, nem lehet mindent a tanteremben, videón megmutatni.

Amit a 73 milliós bevételű tangazdaságban kigazdálkodnak, az bekerül az iskola költségvetésébe, ami Szigetcsép esetében évente 8 millió forintot jelent.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elhunyt Koncz Rózsa, főszerkesztő, producer

Életének 72. évében méltósággal viselt betegség után 2021. január 18-án elhunyt mezőgazdasági újságíró kollégánk, Koncz Rózsa, egykori televíziós főszerkesztő, producer.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Tizenhárom elektromos autóval gazdagodott a Szent István Egyetem járműparkja

Tisztán elektromos üzemű gépjárműveket és a töltésükre szolgáló töltőállomásokat szerzett be a Szent István Egyetem (SZIE) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával, segítve ezzel az intézményi feladatok, ügyintézés ellátását.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Új rektor a Soproni Egyetem élén

Dr. Fábián Attila egyetemi tanárt nevezte ki a Soproni Egyetem rektorává a köztársasági elnök. Áder János államfő 2021. január 13-án Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében adta át az új rektor 2025. december 31-ig szóló megbízólevelét. Az unikális képzéseknek helyt adó egyetem 2020 őszétől alapítványi fenntartásban működik.