Back to top

Tanüzem piaci viszonyok között

„Gyakorlatokat kellene tartani, márpedig a koronavírus ideje alatt a létszám korlátozás gondot okozott. A bizonytalanság elsősorban a felnőttképzésre vonatkozik. Ugyanakkor az érettségit, a szakmai vizsgák lebonyolítását meg lehetett oldani” – adott rövid helyzetelemzést Földesi Gyula, a budafoki Soós István Borászati Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója.

Földes Gyula: Életképes tangazdaságokra van szükség
Fotó: viniczai
Nagy változás előtt áll az iskola szakmai munkája, hiszen majd három évtized elteltével visszakerült hozzájuk a technikusi képzés. Eddig a két év élelmiszeripari alapozást követően egy éven át lehetett borász ismereteket szerezni. Erre viszont nehezen szánták rá magukat a fiatalok, hiszen három év alatt akár főiskolát is végezhettek.

Végre sikerült elérni, hogy a szakmai képzésüket visszaállították érettségi után bor- és pezsgőgyártó szaktechnikusra.

Amit 1994-ben megszüntettek, most ismét helyreáll, az iskola szakmai képzésében újra felmenő rendszert tudnak biztosítani. „Ami gondot jelentett, hogy minderre nagyon rövid idő alatt kell felkészülnünk”- magyarázta a szakember, hogy a technikusi képzést októberben kellett meghirdetni, miközben már novemberben sokan eldöntötték, merre tanulnak tovább. Az ötéves technikusi képzés struktúrája jó, hiszen a negyedik évben érettségiznek magyarból, matematikából és történelemből – azaz nem öt, hanem csak három tárgyból -, ami megkönnyíti a felkészülést. Az ötödik évben szakmai érettségit tesznek és egy nyelvből vizsgáznak. A szakmai érettségi emelt szintűnek számít, tehát magasabb pontszámot ér a felvételinél.

Budafok: tangazdaság a városban
Fotó: viniczai
Az országos képzési jegyzék helyére képzési és kimeneti követelményrendszer lép, amelyben az iskolák jobban megtalálják a kereteket Az igazgató véleménye szerint, a borászatot, mint szakmát majdnem sikerült megszüntetni, betették volna az italgyártás keretébe. Most viszont borász szakmunkást és borász szaktechnikust is képezhetnek, és jelentősen megnövekedett a gyakorlati oktatás aránya. A kormányzat ezt elsősorban a vállalatokhoz „kihelyezve” szeretné megvalósítani.

Ugyanakkor látni kell, hogy a borász szakmában szüret idején van a legnagyobb igény a kézimunkára. Abban az időszakban háromszor annyi tanulót lehetne kihelyezni az üzemekbe, ám amikor vége a szüretnek, zajlik az erjedés, a bor végzi a maga munkáját, vissza kell térni az iskolába, s megkezdeni a felkészülést a vizsgákra.

„Jó válaszokat adtunk a 90-es évek közepén a gyakorlati kihívásokra, elkezdtük fejleszteni a saját tangazdaságunkat, s a 2010-es években Szigetcsépet is bevontuk az oktatásba” - hívta fel a figyelmet, hogy az elhanyagolt tangazdaságból életképes üzemet hoztak létre. Szigetcsépen az agrár- és élelmiszeripari képzésnek kiváló gyakorlati helyet sikerült kialakítani, ahol a tanuló valós gyakorlati képzést kap. Ezzel megszületett egy új agrárszakképzési központ. Ehhez viszont komoly anyagi forrásokat kellett találni.

Az iskola Budafoki Tangazdasága egyre inkább szűk keresztmetszetet jelentett a hagyományos gyakorlatorientált szakmai képzésükhöz. 2007-ben a Fővárosi Önkormányzat „fura ura” be akarta záratni a több mint 100 éves tradícióval rendelkező iskolát. Ekkor került napirendre, hogy - az akkor éppen Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó - kertészeti kar Szigetcsépen jelentős területtel rendelkezik, ahol 15 ha szőlőültetvény is bevonható az oktatásba. Ezt figyelembe véve Földesi Gyula 2010-ben reorganizációs, fejlesztési programot állított össze. Ebben első feladatként visszavételre került a bérbe adott szőlőterület és a szőlészethez tartozó 120 ha szántóföldi rész. A fejlesztésre az iskola 100 millió forintot fordított saját szakképzési hozzájárulási keretéből. Ezt egészítette ki a BCE 20 millió forinttal. A teljes területet - 255 ha - 2014. április elsejétől az NFA kezelésre átadta az iskolának. Eközben az iskola fenntartását átvette az Agrátminisztérium.

Az új elképzelés Szigetcsépen már komplex agrárszakképzési modellt vizionált, amely széles alapú, gyakorlatorientált, de termelést folytató tanüzemben teljesedik ki.

A helyi tanüzem, már nem csak a Soós gyakorló területeként működik, hanem a budapesti kertész és élelmiszeripari, az örkényi, a ceglédi, a nagykőrösi iskolák tanulói is itt tudnak gyakorlatozni, ami évente 1500-1600 diákot jelent.

A budafoki tangazdaságban télen-nyáron találni szakmai feladatot, a szigorúan vett szőlészkedés - borászkodás mellett ott van a környezetápolás, a vendéglátás, azaz komplex képzést lehet biztosítani. Szigetcsép 255 hektárjával  jóval nagyobb lehetőségek tárháza, ahol szántóterület, gyümölcsös, szőlő, energiaerdő egyaránt megtalálható. „Három tucatnyi diáknak, plusz a tanároknak szállást is kialakítottunk”- mutatott rá a szakember, hogy így lehet hatékony munkát végezni.

Kormányzati támogatásból Szigetcsépen sikerült működő infrastruktúrát létrehozni – víz, fűtés, úthálózat, épületek -, s beszerezni a szükséges gépek, eszközök nagyobbik részét.

Ma még csak a szőlő feldolgozásánál tartanak, de újabb 150 milliós pályázatot nyújtottak be egy saválló tartályos és fahordós tanpince megépítésére.

Így Szigetcsépet még a SzIE Szőlészeti és Borászati Tanszéke is mintagazdaságnak tekinti, oda viszik a hallgatóit. Az egyetemmel való kapcsolatuk jó, úgy tartják a szakmai gyakorlati képzés a Soós nélkül nem valósulna meg. „Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, kicsi iskola vagyunk, így mindig ott lebeg felettünk a Damoklész kardja, bármikor beintegrálhatják egy nagyobb intézménybe”- magyarázta az igazgató.

Felébredt a szakma, egyre szorítóbb a munkaerő hiány, szükség van a hiányzó középvezetői rétegre. Budafokon olyan élelmiszert technikusok végeznek, akik minden nehézség nélkül el tudnak középvezetői szinten helyezkedni. Nem csak borászként, hanem egy üdítőital üzemben, a hűtőiparban vagy akár pékségben, hiszen az ehhez szükséges alapokat megszerzik.

Időközben a borászok is kezdenek ráébredni, hogy nem csak közvetlenül a végzés előtt kell érdeklődni pincemunkás iránt, hanem akár évek alatt is megismerhetnék egymást.

Ma az országban hét helyen képeznek borászokat, a realitásokat figyelembe véve, az ott végzettek fele tud a szakmájában elhelyezkedni. „Szeretném elérni, hogy minden borvidékről, minden évben küldjenek két szakmunkás tanuló egy technikus fiatalt” - hangsúlyozta, helyben jobban ismerik az igényeket, tudják, hány főre van szükségük. Az elméleti és a labor ismereteket szerezze meg Budafokon, a szakmai gyakorlatot pedig a lakóhelyén. A duális képzés ma még akadozik, az üzemek – sokszor adminisztratív okokra visszavezethetően – ódzkodnak a tanulók befogadásától. Ezért is van szükség az iskolai tangazdaságra, tanüzemre. A jól működő tanüzemnek három ismérve van: megfelelő infrastruktúra, korszerű géppark és piacra termelés, azaz legyen életszerű az ott folyó munka. Az agrárszakkképző intézmények többségében nincsen meg ez a piaci szemlélet. Pedig a fenntartó joggal várja el, ha rendelkezésre bocsájtott 200 hektár földet, azon gazdálkodjon.

Szigetcsép elmúlt hat éve a bizonyíték, hogy ekkora területen – ha még csak a borászatot vesszük is figyelembe – nyereségesen lehet dolgozni.

A szakember úgy tartja, nem hatalmas üzemeket kell elképzelni, hanem olyan családi méretű feldolgozókat, ahol a diák átlátja a teljes folyamatot. Földesi Gyula véleménye szerint a tanulókat ki kell vinni terepre, nem lehet mindent a tanteremben, videón megmutatni.

Amit a 73 milliós bevételű tangazdaságban kigazdálkodnak, az bekerül az iskola költségvetésébe, ami Szigetcsép esetében évente 8 millió forintot jelent.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

A nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintra pályázhatnak

Jelentős érdeklődésre számít a borászatok részéről az agrártárca a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott átmeneti támogatási programja. Az első pályázatokat augusztus 10-étől lehet benyújtani, az igénylésekhez szükséges igazolásokat azonban már most érdemes beszerezniük az érintetteknek - ismerteti a csütörtöki Magyar Nemzet.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.