Back to top

Tanüzem piaci viszonyok között

„Gyakorlatokat kellene tartani, márpedig a koronavírus ideje alatt a létszám korlátozás gondot okozott. A bizonytalanság elsősorban a felnőttképzésre vonatkozik. Ugyanakkor az érettségit, a szakmai vizsgák lebonyolítását meg lehetett oldani” – adott rövid helyzetelemzést Földesi Gyula, a budafoki Soós István Borászati Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója.

Földes Gyula: Életképes tangazdaságokra van szükség
Fotó: viniczai
Nagy változás előtt áll az iskola szakmai munkája, hiszen majd három évtized elteltével visszakerült hozzájuk a technikusi képzés. Eddig a két év élelmiszeripari alapozást követően egy éven át lehetett borász ismereteket szerezni. Erre viszont nehezen szánták rá magukat a fiatalok, hiszen három év alatt akár főiskolát is végezhettek.

Végre sikerült elérni, hogy a szakmai képzésüket visszaállították érettségi után bor- és pezsgőgyártó szaktechnikusra.

Amit 1994-ben megszüntettek, most ismét helyreáll, az iskola szakmai képzésében újra felmenő rendszert tudnak biztosítani. „Ami gondot jelentett, hogy minderre nagyon rövid idő alatt kell felkészülnünk”- magyarázta a szakember, hogy a technikusi képzést októberben kellett meghirdetni, miközben már novemberben sokan eldöntötték, merre tanulnak tovább. Az ötéves technikusi képzés struktúrája jó, hiszen a negyedik évben érettségiznek magyarból, matematikából és történelemből – azaz nem öt, hanem csak három tárgyból -, ami megkönnyíti a felkészülést. Az ötödik évben szakmai érettségit tesznek és egy nyelvből vizsgáznak. A szakmai érettségi emelt szintűnek számít, tehát magasabb pontszámot ér a felvételinél.

Budafok: tangazdaság a városban
Fotó: viniczai
Az országos képzési jegyzék helyére képzési és kimeneti követelményrendszer lép, amelyben az iskolák jobban megtalálják a kereteket Az igazgató véleménye szerint, a borászatot, mint szakmát majdnem sikerült megszüntetni, betették volna az italgyártás keretébe. Most viszont borász szakmunkást és borász szaktechnikust is képezhetnek, és jelentősen megnövekedett a gyakorlati oktatás aránya. A kormányzat ezt elsősorban a vállalatokhoz „kihelyezve” szeretné megvalósítani.

Ugyanakkor látni kell, hogy a borász szakmában szüret idején van a legnagyobb igény a kézimunkára. Abban az időszakban háromszor annyi tanulót lehetne kihelyezni az üzemekbe, ám amikor vége a szüretnek, zajlik az erjedés, a bor végzi a maga munkáját, vissza kell térni az iskolába, s megkezdeni a felkészülést a vizsgákra.

„Jó válaszokat adtunk a 90-es évek közepén a gyakorlati kihívásokra, elkezdtük fejleszteni a saját tangazdaságunkat, s a 2010-es években Szigetcsépet is bevontuk az oktatásba” - hívta fel a figyelmet, hogy az elhanyagolt tangazdaságból életképes üzemet hoztak létre. Szigetcsépen az agrár- és élelmiszeripari képzésnek kiváló gyakorlati helyet sikerült kialakítani, ahol a tanuló valós gyakorlati képzést kap. Ezzel megszületett egy új agrárszakképzési központ. Ehhez viszont komoly anyagi forrásokat kellett találni.

Az iskola Budafoki Tangazdasága egyre inkább szűk keresztmetszetet jelentett a hagyományos gyakorlatorientált szakmai képzésükhöz. 2007-ben a Fővárosi Önkormányzat „fura ura” be akarta záratni a több mint 100 éves tradícióval rendelkező iskolát. Ekkor került napirendre, hogy - az akkor éppen Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó - kertészeti kar Szigetcsépen jelentős területtel rendelkezik, ahol 15 ha szőlőültetvény is bevonható az oktatásba. Ezt figyelembe véve Földesi Gyula 2010-ben reorganizációs, fejlesztési programot állított össze. Ebben első feladatként visszavételre került a bérbe adott szőlőterület és a szőlészethez tartozó 120 ha szántóföldi rész. A fejlesztésre az iskola 100 millió forintot fordított saját szakképzési hozzájárulási keretéből. Ezt egészítette ki a BCE 20 millió forinttal. A teljes területet - 255 ha - 2014. április elsejétől az NFA kezelésre átadta az iskolának. Eközben az iskola fenntartását átvette az Agrátminisztérium.

Az új elképzelés Szigetcsépen már komplex agrárszakképzési modellt vizionált, amely széles alapú, gyakorlatorientált, de termelést folytató tanüzemben teljesedik ki.

A helyi tanüzem, már nem csak a Soós gyakorló területeként működik, hanem a budapesti kertész és élelmiszeripari, az örkényi, a ceglédi, a nagykőrösi iskolák tanulói is itt tudnak gyakorlatozni, ami évente 1500-1600 diákot jelent.

A budafoki tangazdaságban télen-nyáron találni szakmai feladatot, a szigorúan vett szőlészkedés - borászkodás mellett ott van a környezetápolás, a vendéglátás, azaz komplex képzést lehet biztosítani. Szigetcsép 255 hektárjával  jóval nagyobb lehetőségek tárháza, ahol szántóterület, gyümölcsös, szőlő, energiaerdő egyaránt megtalálható. „Három tucatnyi diáknak, plusz a tanároknak szállást is kialakítottunk”- mutatott rá a szakember, hogy így lehet hatékony munkát végezni.

Kormányzati támogatásból Szigetcsépen sikerült működő infrastruktúrát létrehozni – víz, fűtés, úthálózat, épületek -, s beszerezni a szükséges gépek, eszközök nagyobbik részét.

Ma még csak a szőlő feldolgozásánál tartanak, de újabb 150 milliós pályázatot nyújtottak be egy saválló tartályos és fahordós tanpince megépítésére.

Így Szigetcsépet még a SzIE Szőlészeti és Borászati Tanszéke is mintagazdaságnak tekinti, oda viszik a hallgatóit. Az egyetemmel való kapcsolatuk jó, úgy tartják a szakmai gyakorlati képzés a Soós nélkül nem valósulna meg. „Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, kicsi iskola vagyunk, így mindig ott lebeg felettünk a Damoklész kardja, bármikor beintegrálhatják egy nagyobb intézménybe”- magyarázta az igazgató.

Felébredt a szakma, egyre szorítóbb a munkaerő hiány, szükség van a hiányzó középvezetői rétegre. Budafokon olyan élelmiszert technikusok végeznek, akik minden nehézség nélkül el tudnak középvezetői szinten helyezkedni. Nem csak borászként, hanem egy üdítőital üzemben, a hűtőiparban vagy akár pékségben, hiszen az ehhez szükséges alapokat megszerzik.

Időközben a borászok is kezdenek ráébredni, hogy nem csak közvetlenül a végzés előtt kell érdeklődni pincemunkás iránt, hanem akár évek alatt is megismerhetnék egymást.

Ma az országban hét helyen képeznek borászokat, a realitásokat figyelembe véve, az ott végzettek fele tud a szakmájában elhelyezkedni. „Szeretném elérni, hogy minden borvidékről, minden évben küldjenek két szakmunkás tanuló egy technikus fiatalt” - hangsúlyozta, helyben jobban ismerik az igényeket, tudják, hány főre van szükségük. Az elméleti és a labor ismereteket szerezze meg Budafokon, a szakmai gyakorlatot pedig a lakóhelyén. A duális képzés ma még akadozik, az üzemek – sokszor adminisztratív okokra visszavezethetően – ódzkodnak a tanulók befogadásától. Ezért is van szükség az iskolai tangazdaságra, tanüzemre. A jól működő tanüzemnek három ismérve van: megfelelő infrastruktúra, korszerű géppark és piacra termelés, azaz legyen életszerű az ott folyó munka. Az agrárszakkképző intézmények többségében nincsen meg ez a piaci szemlélet. Pedig a fenntartó joggal várja el, ha rendelkezésre bocsájtott 200 hektár földet, azon gazdálkodjon.

Szigetcsép elmúlt hat éve a bizonyíték, hogy ekkora területen – ha még csak a borászatot vesszük is figyelembe – nyereségesen lehet dolgozni.

A szakember úgy tartja, nem hatalmas üzemeket kell elképzelni, hanem olyan családi méretű feldolgozókat, ahol a diák átlátja a teljes folyamatot. Földesi Gyula véleménye szerint a tanulókat ki kell vinni terepre, nem lehet mindent a tanteremben, videón megmutatni.

Amit a 73 milliós bevételű tangazdaságban kigazdálkodnak, az bekerül az iskola költségvetésébe, ami Szigetcsép esetében évente 8 millió forintot jelent.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

Fejlesztés, munkahelyvédelem - Támogatás a kertészeteknek

Október közepén indul az az új fejlesztési támogatás, amely 30 milliárd forintot biztosít a kertészeti ágazat versenyképességet és hatékonyságot szolgáló beruházásaihoz.

202 érem: prémium borok és élelmiszerek Magyarországról

Éremesővel és komoly elismeréssel indult a hét a magyar agrár-élelmiszeripari termékek számára Londonban. A járványhelyzet miatt jelentős késéssel, de kihirdették a Great Taste Awards és Decanter World Wine Awards díjakat is.

Új felsőoktatási tananyagok révén fejlődhet a social farming koncepciója

A vidéki közösségek és gazdaságok Európa-szerte történő megerősítését tűzte ki célul a Szent István Egyetem részvételével zajlott Szociális farm képzés a felsőoktatásban (SoFarEDU) elnevezésű Erasmus+ projekt. A szakmai partnerek a különböző célcsoportok igényeihez igazodva interdiszciplináris felsőoktatási tananyagokat dolgoztak ki, valamint meghatározták az oktatás minőségi normáit is.

Ingyenes borismereti képzéssorozatot indít a Magyar Turisztikai Ügynökség

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2020 őszén Bor a vendéglátásban címmel ingyenes borismereti képzéssorozatot indít, melynek célja a hazai vendéglátásban dolgozók borral kapcsolatos tudásanyagának bővítése.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

Löszön termett bor, bemutatkozott a Vida Borbirtok új bora

Szekszárd maga a zegzugos sokszínűség. Ez adja borainak jellegzetes, megfejthetetlen varázsát. Rejtőzködő borvidék, messziről csak egy dombsor, közelebb kell jönni, hogy feltáruljanak a szurdokokban megbújó pincék, a dombokra felfutó szőlősorok.