Back to top

Miért egészségesebb a méz a cukornál? Kettős cukrok és egyszerű cukrok (1. rész)

Ha mértékkel fogyasztjuk, természetesen a finomított cukor sem egészségtelen. A mézben lévő cukrok azonban érdekes módon másként szívódnak fel a szervezetünkben, mint a finomított cukrok. Ebben a sorozatban ennek miértjét fogjuk megvizsgálni.

A méz háromféle szénhidrátot tartalmaz, egyszerű cukrokat (monoszacharidokat), kettős cukrokat (diszacharidokat) és úgynevezett poliszacharidokat vagyis összetett „cukrokat” - az utóbbit nem tekintjük cukroknak.

Ezért a táplálkozási szakértők azt szokták mondani, hogy a méz hasonlóan hasznos vagy káros, mint a finomított cukor.

Csakhogy a mézben lévő cukrok másként szívódnak fel a szervezetünkben. Nézzük meg közelebbről, hogy ez miért lehet így.

Először is a méz háromféle szénhidrátot (cukrot) tartalmaz, a finomított cukor csak egyfélét.

A finomított fehér cukorban és a mézben tulajdonképpen egyetlen közös cukorféle van, nevezetesen a szacharóz. Míg a finomított cukor tisztán szacharózból azaz szinte 100%-ban ebből a cukorból áll, addig a méznek pusztán 0,5-5%-a szacharóz.

A szacharóz egy összetett két komponensű cukorféle és csak akkor tudja felvenni a szervezetünk, ha az „elemeire” bomlik, glükózra és fruktózra. Ez a lebomlási folyamat a vékonybélben történik meg.

A mézben már eleve lebontották nekünk a méhek a szacharózt erre a két cukorra, vagyis szőlőcukorra és gyümölcscukorra, és mihelyt a méz a szervezetünkbe jut, máris képesek vagyunk „energiává” alakítani.

Fotó: FM: Pelsőczy Csaba
Ezekből az egyszerű  cukrokból áll a méz mintegy 70%-a.

Érdekes módon a méz nem okoz akkora inzulin terhelést a szervezetünkben, mint a különálló glükóz és fruktóz. Erre nem nagyon találnak választ a kutatók és azt feltételezik, hogy a mézben lévő számtalan más nagyjából mintegy 180 összetevőnek (enzímnek, anitoxidánsnak, ásványi elemnek, vitaminoknak stb.) köszönhető ez, bár ezek csekély mértékben fordulnak elő a mézben.

Méhészként fontos tehát a mézet éretten pörgetni, hiszen ez azt is jelenti, hogy nektárban lévő szacharózt a méhek enzimjeikkel lebontották egyszerű cukrokra és hozzáadták azokat az anyagokat, melyek nagy valószínüséggel a legmegfelelőbb felszívódást biztosítja. 

A méz szárítása azért nem helyes, mert főleg szaharóz marad a mézben. Szerencsére hazánkban nem jellemző a méz szárítása.

A cikksorozatot hamarosan folytatjuk!

Készült a _A Bees Help Fight Viruses c. könyv és a M Abdulrhman, Et Al, “Effects Of Honey, Sucrose And Glucose On Blood Glucose And C-Peptide In Patients With Type 1 Diabetes Mellitus.” Complement Ther Clin Pract 2013 Feb; 19(1): 15-9 alapján

Ajánljuk még: Propolisz, méhméreg és egy antibiotikum a koronavírus ellen?

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

A kertészkedők tovább élnek - egy kis növényalkímia...

A hosszú élet „ritka”, de sokan, sokszor kutatták a hosszú élet titkát. És ebben a növények gyakran szerepet kaptak, ami nem véletlen: sok közülük gyógyhatású, másrészt a táplálkozás milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot. A szanatóriumoknak általában nagy kertje van, a műtősök ruhája pedig zöld: mindnek köze van a növényekhez, és az egészséghez...

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

"Gyűrött rózsával" influenza ellen - Cistus incanus

Az influenza, és a felsőlégúti megbetegedések ellen ismét szolgálatra jelentkezik egy régi szövetségesünk a Cistus incanus. Mivel a hétköznapi kórokozók ellen éppoly sikeresen veszi fel az harcot, mint a komplikáltabb esetekkel szemben, ezért a közelmúltban szintén hozzá fordultak a kutatók a jelenlegi járványhelyzetre megoldást keresve.

Erdőfürdő

Erdőfürdőzés hallatán joggal kérdezhetik: hát az meg mi fán terem? – mert bizony fák között „terem”, és nincs köze kádhoz, medencéhez. Valójában tudatos megmerítkezést jelent az erdő, a természet élményében, egy avatott kísérő vezetésével.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.