Back to top

MAZARS: ellenőrzési célpont lehet a multik transzferár-nyilvántartása

Kézenfekvő NAV-ellenőrzési célpontot jelenthetnek a multinacionális cégek transzferár-nyilvántartásai – hívja fel az érintettek figyelmét a MAZARS legfrissebb összefoglalója.

A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint nem kizárható, hogy a kieső adóbevételeket – többek között – a koronavírus-járvány által kevésbé érintett vállalatcsoportok transzferár-dokumentációinak revíziójával próbálja meg pótolni az adóhatóság. Ezért a kitolt benyújtási határidők ellenére is nagyon fontos ezek pontos elkészítése.

Az adózási könnyítésekről szóló rendelet szerint a transzferár-nyilvántartást a társasági adóbevallás benyújtásához igazodva, de legkésőbb 2020. szeptember 30-áig kell elkészíteni. A MAZARS szerint – a könnyítés ellenére – a 2019-es transzferár-nyilvántartások pontos elkészítése most még fontosabb, mint korábban.

„Figyelni kell arra, hogy a 2020-as üzleti évben jelentkező esetleges veszteségek megfelelően alátámasztva és összhangban legyenek a 2019-es nyilvántartásokkal.”

– figyelmeztet Nagy Gabriella, a MAZARS nemzetközi transzferár hálózatának vezetője.

Hozzátette: a multik azért is az ellenőrzések fókuszába kerülhetnek, mert a NAV számára is erőforrás-hatékonyabb kevesebb adózót potenciálisan nagyobb találati eséllyel vizsgálni.

Nagy Gabriella szerint a 2019-2020-as adóéveket lefedő transzferár-nyilvántartások megalapozott és pontos elkészítése sok fejfájást okozhat, két témakör különösen alapos mérlegelést igényel:

1. Alacsony kockázatú társaságoknak jár-e termelésleállás esetén is a rutinszintű profit?

Számos vállalatcsoportnak vannak Magyarországon korlátozott kockázattal működő vállalatai. A transzferár-alapelveknek megfelelően, ezeknek a társaságoknak jellemzően alacsony, de stabil nyereséget indokolt biztosítani, az ezen felüli profit vagy veszteség pedig a vállalatcsoport magas kockázatú társaságainál jelentkezik. A stabil gazdasági körülmények között jól működő alapelvet azonban újra kell gondolni a világjárvány okozta gazdasági változások miatt.

Egyelőre nincsenek nyilvános adatbázisokban rendelkezésre álló adatok, amelyek alapján meg lehetne ítélni, hogy független felek, hasonló körülmények között, hogyan osztják meg egymás között a leállások és a termeléskiesések miatt felmerült veszteségeket.

2020-ban mindenképpen felül kell vizsgálni az alacsony kockázatú társaságok nyereségét meghatározó egyoldalú transzferár-módszerek alkalmazását és így az összehasonlító elemzéseket is. Felmerülhet lehetőségként a nyereségmegosztásos módszer alapelvein nyugvó veszteségallokáció, de ha például 2019-ig azt állítottuk, hogy egy társaságnak nincs piaci kockázata, akkor a kereslet visszaesésből eredő veszteséget mégis mi alapján lehetne elszámolni Magyarországon 2020-ban?

„Fontos, hogy nagyon pontos legyen a funkcionális elemzés már 2019-ben is, hogy a karakterizálás ne mondjon ellent az alkalmazott árazásnak. Ha pedig egy adózónak kapcsolt ügyleteire adóhatósági határozata van (APA – szokásos piaci ármegállapítás), akkor érdemes újra olvasni a feltételeket, hiszen elképzelhető, hogy a gazdasági változások miatt az hatályát veszti.” – hangsúlyozza Nagy Gabriella, a MAZARS nemzetközi transzferár hálózatának vezetője.

2. Biztosan elég-e egy kölcsönügylet esetén csak a kamat mértékét vizsgálni?

2019-re vonatkozó nyilvántartásokkal kapcsolatban nem csak arra kell figyelni, hogy az milyen összhangot teremt majd a 2020-as történésekkel, hanem arra is, hogy a már megjelent OECD Transzferár Irányelvek pénzügyi ügyletekre vonatkozó útmutatója mit tartalmaz. A legtöbb cégcsoportnál a belső finanszírozás, a kapcsolt hitelek jelenléte teljesen hétköznapi ügylet.

„Pontos útmutató hiányában eddig jellemzően a transzferár-nyilvántartások csak a kölcsön kamatának szokásos piaci mértékével foglalkoztak. Az új, kibővült irányelvek most már nagyobb hangsúly fektetnek az ügylet azonosítására, azaz annak megítélésére, hogy valójában tőke vagy kölcsönjuttatásról van-e szó a kapcsolt ügyletben.” – emeli ki a MAZARS szakértője.

A besorolásnál például a következőkre is figyelni kell:

  • van-e fix hitellejárati időpont;
  • reális-e a hitellejárati időpont vagy folyamatos hosszabbításra lesz szükség;
  • van-e kamatfizetési kötelezettség;
  • vannak-e biztosítékok, garanciák;
  • van-e bármilyen ráhatása a hitelezőnek az adósra, hogy visszafizesse a tőkeösszeget és a kamatot követelje;
  • milyen erőpozícióban van a hitelező független hitelezőkhöz képest;
  • milyen forrásból történik a kamatfizetés;
  • mit finanszíroz az összeg;
  • függetlentől tudna-e forráshoz jutni az adós.

Egy teljes körű, alapos 2019-es nyilvántartás már ezeket a szempontokat is figyelembe véve készül el.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Megnyílt az első narancsbor bár Londonban

Az Egyesült Királyság első narancsbort felszolgáló bárja a Silver Lining megnyílt Londonban. A narancsbor elnevezés talán úgy hangzik, mint egy új kifejezés vagy trend, de valójában az egyik legrégebb óta készített bortípus a világon.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

Bevetik az anyatejet a Covid-19 ellen

A koronavírusfertőzésen átesett szoptatós édesanyák teje olyan antitesteket tartalmaz, amelyek alkalmasak lehetnek a fertőzés elleni védekezésben. Ezt holland orvosok jégkrém formájában képzelik el. Az amszterdami Emma Kinderziekenhuis kórház orvosai arra a következtetésre jutottak, hogy az értékes összetevőkből álló anyatej fogyasztása segít a koronavírus megelőzésében, legyőzésében.

Az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek

Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgáljuk. A sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.