Egyebek mellett egy ilyen hatóanyag kisparcellás kísérleti eredményeit is megismerhették Kétsopronyban, a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezetnél rendezett kalászos bemutató résztvevői.
youtube://v/sE_OF6V0QI4
Az eseményen készült fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.
„Mintegy 2-3 hét van hátra az őszi búza éréséig, de a Medárdkor kezdődött csapadékos időjárás miatt elképzelhető, hogy szükség lesz még egy gombaölőszeres kezelésre ahhoz, hogy elkerülhető legyen a rozsdabetegségek okozta, akár 1 tonnát is elérő termésveszteség” – mondta Füzi István, a BASF fejlesztőmérnöke.
A kisparcellás kísérletben egyébként Berstein fajtájú őszi búzát vetettek. A kezeletlen kontrollon ebben a „nem igazán gombás évben” mintegy 10 százalékos lisztharmat- és 6-7 százalék vörösrozsda-fertőzést találtak, míg azokban a parcellában, ahol a BASF 2021-től kapható Revycare® nevű szerével április 9-én védekeztek, a lisztharmat, illetve a vörösrozsda is mindössze 1-2 százalékos fertőzést mutatott. A szakember azonban rámutatott, hogy ez a minimális fertőzöttség védekezés hiányában a gomba szaporodásának kedvező körülmények esetén 15-20 nap alatt többszörösére is nőhet, amely rögtön a minőségromlás mellett a termésmennyiséget is érinti.
Ez az elsődleges, de nagyon jól alkalmazható még például a fölső levelek védelmére is, a zászlóslevél kiterülése kalászhányás közötti időszakban is, és most tartanak a kísérletek a fuzárium elleni védekezés terén is” – hangoztatta Füzi István.
Az új készítménnyel kezelt parcellákon a gombák minimális jelenléte mellett az is megmutatkozott, hogy a szernek zöldítő hatása is van: a búza egy zöld levéllel többet hozott a kezelt parcellákon, illetve a növényekben a klorofillszint is szemmel láthatóan magasabb volt.
A kemikáliák hatásainak bemutatása után a résztvevő gazdák megismerhették azokat az őszi búza és -árpa fajtákat, amelyekkel a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet partnereként találkozhatnak. Miközben egyik helyszínről a másikra tartottunk, Vecseri Csabával, a szentesi Terra-Coop Kft. növényvédelmi szakirányítójával arról beszéltünk, hogy az eredményes gazdálkodáshoz ma már évről évre újra körültekintően megválasztott fajtaszortimentre, az aktuális évnek és termőterületnek megfelelő, sokszor csak egészen apró dolgokban eltérő termesztéstechnológiára, növényvédelemre van szükség. Mint mondta
„A modern fajták magas termésmennyiségre képesek – mondta Vecseri Csaba –, ám ezzel együtt sajnos, jellemzően érzékenyebbek a betegségekre, így komoly vegyszerhasználat nélkül nem lehet őket sikeresen termeszteni. És ugyan szép az EU törekvése az ökológiai gazdálkodás kiszélesítésére, ám ezzel együtt valószínűleg számítani lehet a megtermelt minőségi élelmiszer árának emelkedésére.”
A bemutatón a vendéglátó szövetkezetről
Petrovszki Attila István elnök a köszöntőjében elmondta: „Alapvetően két ága van a gazdálkodásunknak, állattenyésztés és növénytermesztés. Az állattenyésztés is két részre bomlik: szarvasmarhatelepünk egy 500 tehénből álló holstein-fríz állományú tenyészet, sertéstelepünk, egy 400 kocás Topigs állomány, ahol a végterméket meghizlaljuk. Éves szinten 8500 hízót bocsájtunk ki, tejtermelésben pedig 4 millió kilogrammot állítunk elő.
Kalászos vetőmag a fő profilunk: 700 hektáron állítunk elő 3500-4000 tonna kalászos vetőmagot. Ennek mintegy 20 százaléka őszi árpa és a többi őszi búza. Fajtaszortiment tekintetében 3-4 fajta őszi árpa, és 10-15 fajta őszi búza adja a választékot, hogy minél szélesebb termelői igényeket tudjunk kielégíteni.”
Revysol®, az új azolA hatóanyagok újraengedélyezésének köszönhetően várhatóan 2022–2023-ra a kalászos gombaölő szerek mintegy 75 százalékát kivonják a forgalomból, ami elsősorban az azol típusú hatóanyagokat érinti. Tudni kell, hogy a mai modern kalászosok érzékenyek a gombafertőzésre, legyen szó a lisztharmatról, rozsdafertőzésekről vagy fuzáriumról, és azt is, hogy ma az azolok adják a gomba elleni védekezés gerincét. Az azolok hatékonysága abból adódik, hogy képesek blokkolni az úgynevezett CYP-51-es enzimet, ami a gomba sejtfalképződésében játszik nagyon fontos szerepet. „Az elmúlt években kiderült – hangsúlyozza Hajnal Gábor, a BASF Hungária Agrodivízió marketingvezetője – hogy lehet az azoloknak a CYP-19-es enzimre is hatásuk. Ez az enzim pedig az emlősök endokrinrendszerében játszik fontos szerepet. Mi azt mondtuk a BASF-nél, hogy látjuk a problémát, és hiszünk abban, hogy új módszerekkel lehet olyan azolt fejleszteni, ami célzottan a CYP-51-re hat, és minimalizálni lehet hatását a CYP-19-re. Bevezettünk egy új, in-vitro szűrési rendszert, aminek köszönhetően hosszas kutatások után eljutottunk egy új azolhoz, a szabadalmi oltalom alatt álló Revysolhoz. Ez a molekula, hatóanyag megőrizte hatékonyságát a CYP-51 gátlásában, sőt, még egy új szintet is sikerült lépni, viszont meg lehetett szüntetni a mellékhatást.” |
A fajtabemutatón Faragó Attila Géza, a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője minden búzafajtához elmondta saját technológiai tapasztalatait, kiemelve, hogy sajnos a malmi és takarmánybúza közötti árkülönbség miatt – több év távlatából nézve – tulajdonképpen nem is igazán éri meg malmi búzát termelni, mert mindenképpen növelni kell a termésátlagokat, ha azt szeretnénk, hogy a termelés kifizetődő maradjon. A fajtasort végigjárva azonban a francia és német nemesítésű, bőtermő búzák mellett a szakember kiemelt három magyar – szegedi, illetve martonvásári nemesítésű fajtát, a GK Csillagot, a
GK Szilárdot és az Mv Nádort – amelyek szerinte egyrészt a hazai viszonyok között jól termeszthetők, nagy termésátlagokra képesek és emellett nagy biztonsággal teremnek malmi minőségű búzát
Nyilvánvalóan ezért is maradtak ezek a magyar búzafajták a vetőmagtermelési és -értékesítési palettánkon, viszont a külföldi fajták is elterjedtek az utóbbi években, mert sokszor nagyobb termésekre voltak képesek azonos körülmények között.
Vannak hát teendőink, nekünk magyaroknak a nemesítés és fajtafenntartás folyamán, ha továbbra is versenyképesek szeretnénk maradni a világ gabonapiacain. A nálunk található magyar búzafajtákkal a mi viszonyaink között a minőségi malmi búzákat meg lehet termelni, a piacnak ezt értékelni kellene, mert olyan lisztet lehet belőlük őrölni, amely alkalmas az elvárásainknak megfelelő pékáruk elkészítésére. Nem véletlenül világhírű minden szempontból a magyar búza minősége, ezt kellene megőrizni, ehhez olyan felvásárlási árakat kellene kialakítani, hogy a gazdálkodóknak megérje termelni.”
