Back to top

Rovarokból készült ételek: lassan nálunk is terjednek…

A rovarok fogyasztásától hazánkban sokan idegenkednek, ez azonban csak kultúra és hozzáállás kérdése, hiszen más országokban a sertés, vagy a marhahús fogyasztásától irtóznak ennyire. A rovarok fogyasztásának azonban számos előnye lenne, ha elterjedne...

Van, ahol mindennapos piaci street-food a rovar
Fotó: wikipedia

A rovarok elég nagy károkat tudnak okozni azzal, hogy kertészeti kultúrák növényeinek a leveleit fogyasztják. Adja magát a kézenfekvő ötlet, együk meg mi is a rovarokat büntetésből! És ha a méretet nem nézzük: míg egy csirkének csak két combja van, egy tücsöknek hat.

A helyzet sajnos nem ennyire egyszerűen kivitelezhető, ám az tény, hogy a rovarok élelmiszer-célú tenyésztése sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint más húsállatok tartása. Egy rovarokból jól elkészített fogás kimondottan ízletes, és ha valaki irtózik a látványtól, arra jó alternatíva, hogy e falatok úgy is elkészíthetőek, hogy az eredményben már ne látsszon, hogy mi is volt az alapanyag…

Érdekes adatok

A www.beststuff.hu oldalon elérhető adatok szerint több, mint 2000 különböző ehető rovar él a földön.

És anélkül, hogy tudnánk róla évente átlagosan mindenki (az is, aki azt gondolja, hogy nem eszik rovart) körülbelül 500 gramm rovart eszik meg úgy, hogy azok bekerülnek az élelmiszerekbe a feldolgozás során.

Sült hatlábúak, kis ökológiai lábnyommal
Fotó: wikipedia
A tücsök kétszer annyi vasat tartalmaz, mint a spenót, és a rovarok az összes számunkra szükséges aminosavat tartalmazzák.

A húselőállítás egyik lényeges mérőszáma, hogy egy kilogramm protein előállításához mennyi területre van szükség. Rovarok esetén ez 1 hektár, baromfinál 2,5 ha, sertésnél 3, szarvasmarhánál 10 hektár.

Még nagyobb különbséget kapunk, ha ugyancsak egy kilogramm protein előállításához szükséges víz mennyiségét vizsgáljuk. Ha a rovarprotein előállításánál vesszük a vizet egy egységnek, akkor sertés és baromfi esetén négyszer annyi, marhahús előállításához pedig tizenkétszer annyi víz szükséges. Amennyiben valaki meg szeretné kóstolni a rovar alapú élelmiszereket, ezekből már elég nagy választék szerezhető be hazánkban is: az álombogár kukacból készült tészták mellett, tücsök hozzáadásával készült protein szelet, fűszerezett szöcskék, tücskök és lisztbogár lárvák óriási választéka áll a kíváncsi érdeklődők rendelkezésére…

A Bogárétel Alapítvány

A tálalás sokat javít a látványon
Fotó: wikipedia
Az alapítvány nem hivatalos elődje a Rovarevők Magyarországi Közössége nevű facebook csoport volt.

Az alapítónak és a csoportnak a célja, hogy érzékenyítő akciói által meghonosítsa Magyarországon a rovarevést, az entomofágiát.

Az rovarok bolygónk számos országában a hagyományos étrend részét képezik, illetve a modern trendeknek köszönhetően már Amerikában, Nyugat-Európában is a tányérokra kerültek, így a szervezetnél bíznak abban, hogy a magyar emberek gyomráig is eljutnak majd kampányaikkal. A www.bugfood.org weboldalon elérhető alapítvány víziója az, hogy a rovarok fenntartható tenyésztésével, fogyasztásával környezettudatossá neveljék az embereket. A „haszon” rovarokat a városokba költöztessék, ezáltal közelebb hozzuk a természetet a nem vidéken élők számára is.

„Logikus, hogy szarvasmarhát nem tudunk betuszkolni egy panelházba, viszont tücsköket, bogarakat igen”

- írják bemutatkozó soraikban.

A mások számára szemétnek titulált organikus hulladékot a rovarok előszeretettel megeszik, az érdeklődők pedig a rovarokat ehetik meg… Rengetegen élnek mélyszegénységben, akiknek az élelmezését ki lehetne egészíteni rovaralapú ételekkel. De ez már a jövő zenéje…

Valami elindult…

„A világ különböző pontjain több mint 2 milliárd ember rendszeresen fogyaszt rovarokat. A többieknek egy kis bíztatás kellene” – nyilatkozta a Frontiers in Nutrition című lapban Mauro Serafini, a Teramói Egyetem professzora.

A phys.org tudományos portálon pedig a közelmúltban jelent meg egy tanulmány, miszerint a szöcskék és a selyemhernyók körülbelül annyi antioxidánst tartalmaznak, mint a narancslé. És a növényevő rovarok húsa egészségesebb, mint a ragadozó hatlábúaké…

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óbiródi vadászházak

A Balatontól mindössze 50 kilométerre található a Tolna megyei Óbiród. A legendákkal övezett festői erdőrengeteg legmélyén várja visszajáró és új, étkező és megszálló vendégeit a Gyulaj Zrt. két egymás szomszédságában álló patinás vadászháza.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Készül a poloskatérkép

A címeres poloskák neve egyáltalán nem csengett ismerősen egyik gazdának sem évtizedeken keresztül, mostanra azonban Magyarországot úgyszólván ellepte ez az invazív rovar. Ennek feltérképezésére a Bábolna Bio Kft. „Sokk a rovar” facebook oldalán kéri az emberek segítségét a poloskatérkép elkészítéséhez, hogy átláthatóbb legyen mely helyeken és mekkora mennyiségben észlelték a poloskákat.

A dió gyógyhatása és különleges felhasználása

A diónak leginkább a magjával találkozunk a konyhában, ennek ellenére számos más gyógyhatású része is van a növénynek. A népi gyógyászat sok mindenre használta ám napjainkban inkább külsőleg érdemes kipróbálni. A konyhában sok rendhagyó étel is készülhet belőle: diótej, diófasírt, diósült. Darálva, főzve almalekvárral házasítva még diólekvár is készíthető...

A Nébih hamburgerezőt zárt be Budapesten

Egy fővárosi reggeliző és hamburgerező egység tevékenységét függesztették fel azonnali hatállyal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei szeptemberben a helyszínen tapasztalt, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságok miatt. A nem megfelelő higiéniai körülményeken túl nyomonkövethetetlen, valamint tisztítatlanul felszolgált zöldségek is akadtak az üzletben.

Csírazöldség, mikrozöldség: hamarosan indul a szezon...

Viszonylag új divatnak tűnik, ám már az 1980-as években létezett a módszer: az igen hasznos a mikrozöldségek termesztése és fogyasztása. Leginkább a csírazöldségekhez hasonlíthatók, csak azoknál nagyobb, továbbnevelt növényekről van szó, melyeket egyszerűen otthon is létrehozhatunk. A szabadföldi zöldségek szezonjának elmúltával sokan kezdenek otthoni csíráztatásba...

Szibériában épít gigaüzemet az amerikai PepsiCo

A járványhelyzet okozta krízis dacára nagy fába vágta fejszéjét az amerikai élelmiszeripari cégóriás, a PepsiCo: mintegy 50 milliárd forintnak megfelelő amerikai dollárból építik meg legújabb üzemüket, méghozzá a szibériai Novoszibirszkben. A beruházás a tervek szerint nagy lendületet ad majd a térség burgonyatermesztő ágazatának.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Katedráról az almásba

Jó almát, szép almát termelni nem könnyű feladat, erre az utóbbi 20 évben rájöttem” – mondta tudósítónknak Györkös Dezső, aki két évtizeddel ezelőtt, nyugdíjba vonulása után telepített gyümölcsöst. Azóta is, immár 82 esztendősen, nagy szeretettel gondozza Tekenyén lévő almását.

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.