0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Rovarokból készült ételek: lassan nálunk is terjednek…

A rovarok fogyasztásától hazánkban sokan idegenkednek, ez azonban csak kultúra és hozzáállás kérdése, hiszen más országokban a sertés, vagy a marhahús fogyasztásától irtóznak ennyire. A rovarok fogyasztásának azonban számos előnye lenne, ha elterjedne...

A rovarok elég nagy károkat tudnak okozni azzal, hogy kertészeti kultúrák növényeinek a leveleit fogyasztják. Adja magát a kézenfekvő ötlet, együk meg mi is a rovarokat büntetésből! És ha a méretet nem nézzük: míg egy csirkének csak két combja van, egy tücsöknek hat.

A helyzet sajnos nem ennyire egyszerűen kivitelezhető, ám az tény, hogy a rovarok élelmiszer-célú tenyésztése sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint más húsállatok tartása. Egy rovarokból jól elkészített fogás kimondottan ízletes, és ha valaki irtózik a látványtól, arra jó alternatíva, hogy e falatok úgy is elkészíthetőek, hogy az eredményben már ne látsszon, hogy mi is volt az alapanyag…

Érdekes adatok

A www.beststuff.hu oldalon elérhető adatok szerint több, mint 2000 különböző ehető rovar él a földön.

És anélkül, hogy tudnánk róla évente átlagosan mindenki (az is, aki azt gondolja, hogy nem eszik rovart) körülbelül 500 gramm rovart eszik meg úgy, hogy azok bekerülnek az élelmiszerekbe a feldolgozás során.

A tücsök kétszer annyi vasat tartalmaz, mint a spenót, és a rovarok az összes számunkra szükséges aminosavat tartalmazzák.

A húselőállítás egyik lényeges mérőszáma, hogy egy kilogramm protein előállításához mennyi területre van szükség. Rovarok esetén ez 1 hektár, baromfinál 2,5 ha, sertésnél 3, szarvasmarhánál 10 hektár.

Még nagyobb különbséget kapunk, ha ugyancsak egy kilogramm protein előállításához szükséges víz mennyiségét vizsgáljuk. Ha a rovarprotein előállításánál vesszük a vizet egy egységnek, akkor sertés és baromfi esetén négyszer annyi, marhahús előállításához pedig tizenkétszer annyi víz szükséges. Amennyiben valaki meg szeretné kóstolni a rovar alapú élelmiszereket, ezekből már elég nagy választék szerezhető be hazánkban is: az álombogár kukacból készült tészták mellett, tücsök hozzáadásával készült protein szelet, fűszerezett szöcskék, tücskök és lisztbogár lárvák óriási választéka áll a kíváncsi érdeklődők rendelkezésére…

A Bogárétel Alapítvány

Az alapítvány nem hivatalos elődje a Rovarevők Magyarországi Közössége nevű facebook csoport volt.

Az alapítónak és a csoportnak a célja, hogy érzékenyítő akciói által meghonosítsa Magyarországon a rovarevést, az entomofágiát.

Az rovarok bolygónk számos országában a hagyományos étrend részét képezik, illetve a modern trendeknek köszönhetően már Amerikában, Nyugat-Európában is a tányérokra kerültek, így a szervezetnél bíznak abban, hogy a magyar emberek gyomráig is eljutnak majd kampányaikkal. A www.bugfood.org weboldalon elérhető alapítvány víziója az, hogy a rovarok fenntartható tenyésztésével, fogyasztásával környezettudatossá neveljék az embereket. A „haszon” rovarokat a városokba költöztessék, ezáltal közelebb hozzuk a természetet a nem vidéken élők számára is.

„Logikus, hogy szarvasmarhát nem tudunk betuszkolni egy panelházba, viszont tücsköket, bogarakat igen”

– írják bemutatkozó soraikban.

A mások számára szemétnek titulált organikus hulladékot a rovarok előszeretettel megeszik, az érdeklődők pedig a rovarokat ehetik meg… Rengetegen élnek mélyszegénységben, akiknek az élelmezését ki lehetne egészíteni rovaralapú ételekkel. De ez már a jövő zenéje…

Valami elindult…

„A világ különböző pontjain több mint 2 milliárd ember rendszeresen fogyaszt rovarokat. A többieknek egy kis bíztatás kellene” – nyilatkozta a Frontiers in Nutrition című lapban Mauro Serafini, a Teramói Egyetem professzora.

A phys.org tudományos portálon pedig a közelmúltban jelent meg egy tanulmány, miszerint a szöcskék és a selyemhernyók körülbelül annyi antioxidánst tartalmaznak, mint a narancslé. És a növényevő rovarok húsa egészségesebb, mint a ragadozó hatlábúaké…

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu