Back to top

Rovarokból készült ételek: lassan nálunk is terjednek…

A rovarok fogyasztásától hazánkban sokan idegenkednek, ez azonban csak kultúra és hozzáállás kérdése, hiszen más országokban a sertés, vagy a marhahús fogyasztásától irtóznak ennyire. A rovarok fogyasztásának azonban számos előnye lenne, ha elterjedne...

Van, ahol mindennapos piaci street-food a rovar
Fotó: wikipedia

A rovarok elég nagy károkat tudnak okozni azzal, hogy kertészeti kultúrák növényeinek a leveleit fogyasztják. Adja magát a kézenfekvő ötlet, együk meg mi is a rovarokat büntetésből! És ha a méretet nem nézzük: míg egy csirkének csak két combja van, egy tücsöknek hat.

A helyzet sajnos nem ennyire egyszerűen kivitelezhető, ám az tény, hogy a rovarok élelmiszer-célú tenyésztése sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint más húsállatok tartása. Egy rovarokból jól elkészített fogás kimondottan ízletes, és ha valaki irtózik a látványtól, arra jó alternatíva, hogy e falatok úgy is elkészíthetőek, hogy az eredményben már ne látsszon, hogy mi is volt az alapanyag…

Érdekes adatok

A www.beststuff.hu oldalon elérhető adatok szerint több, mint 2000 különböző ehető rovar él a földön.

És anélkül, hogy tudnánk róla évente átlagosan mindenki (az is, aki azt gondolja, hogy nem eszik rovart) körülbelül 500 gramm rovart eszik meg úgy, hogy azok bekerülnek az élelmiszerekbe a feldolgozás során.

Sült hatlábúak, kis ökológiai lábnyommal
Fotó: wikipedia
A tücsök kétszer annyi vasat tartalmaz, mint a spenót, és a rovarok az összes számunkra szükséges aminosavat tartalmazzák.

A húselőállítás egyik lényeges mérőszáma, hogy egy kilogramm protein előállításához mennyi területre van szükség. Rovarok esetén ez 1 hektár, baromfinál 2,5 ha, sertésnél 3, szarvasmarhánál 10 hektár.

Még nagyobb különbséget kapunk, ha ugyancsak egy kilogramm protein előállításához szükséges víz mennyiségét vizsgáljuk. Ha a rovarprotein előállításánál vesszük a vizet egy egységnek, akkor sertés és baromfi esetén négyszer annyi, marhahús előállításához pedig tizenkétszer annyi víz szükséges. Amennyiben valaki meg szeretné kóstolni a rovar alapú élelmiszereket, ezekből már elég nagy választék szerezhető be hazánkban is: az álombogár kukacból készült tészták mellett, tücsök hozzáadásával készült protein szelet, fűszerezett szöcskék, tücskök és lisztbogár lárvák óriási választéka áll a kíváncsi érdeklődők rendelkezésére…

A Bogárétel Alapítvány

A tálalás sokat javít a látványon
Fotó: wikipedia
Az alapítvány nem hivatalos elődje a Rovarevők Magyarországi Közössége nevű facebook csoport volt.

Az alapítónak és a csoportnak a célja, hogy érzékenyítő akciói által meghonosítsa Magyarországon a rovarevést, az entomofágiát.

Az rovarok bolygónk számos országában a hagyományos étrend részét képezik, illetve a modern trendeknek köszönhetően már Amerikában, Nyugat-Európában is a tányérokra kerültek, így a szervezetnél bíznak abban, hogy a magyar emberek gyomráig is eljutnak majd kampányaikkal. A www.bugfood.org weboldalon elérhető alapítvány víziója az, hogy a rovarok fenntartható tenyésztésével, fogyasztásával környezettudatossá neveljék az embereket. A „haszon” rovarokat a városokba költöztessék, ezáltal közelebb hozzuk a természetet a nem vidéken élők számára is.

„Logikus, hogy szarvasmarhát nem tudunk betuszkolni egy panelházba, viszont tücsköket, bogarakat igen”

- írják bemutatkozó soraikban.

A mások számára szemétnek titulált organikus hulladékot a rovarok előszeretettel megeszik, az érdeklődők pedig a rovarokat ehetik meg… Rengetegen élnek mélyszegénységben, akiknek az élelmezését ki lehetne egészíteni rovaralapú ételekkel. De ez már a jövő zenéje…

Valami elindult…

„A világ különböző pontjain több mint 2 milliárd ember rendszeresen fogyaszt rovarokat. A többieknek egy kis bíztatás kellene” – nyilatkozta a Frontiers in Nutrition című lapban Mauro Serafini, a Teramói Egyetem professzora.

A phys.org tudományos portálon pedig a közelmúltban jelent meg egy tanulmány, miszerint a szöcskék és a selyemhernyók körülbelül annyi antioxidánst tartalmaznak, mint a narancslé. És a növényevő rovarok húsa egészségesebb, mint a ragadozó hatlábúaké…

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Így olvasszuk fel a kristályos mézet!

Itt az influenzaszezon és még aktuálisabbá válik a méz használata. A méz kikristályosodása teljesen természetes folyamat és inkább akkor van baj, ha ez nem történik meg. Az azt is jelentheti, hogy nem igazi a méz vagy már túl sokszor felhevítették. Így tudjuk kimélő módon újra folyékonnyá tenni a mézet.

Egy különleges ritkaság az erdőben

Aki nem járatos a gombák világában, biztosan hozzá sem nyúl a bizarr külsejű májgombához. Akik kóstolták, különleges finomságnak tartják.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

A gyönyörű gránátalma

A gránátalma mediterrán növény, de közép-ázsiai őshazájából meghódította Európa déli vidékeit, Dél-Amerikát, Észak-Afrikát és termesztik Indiában, Indonéziában trópusi, szubtrópusi éghajlaton is. Könnyen szaporítható magról vagy gyökérsarjakról, viszonylag ellenálló, gyönyörűen virágzó növény. Ahogy melegszik az idő, hazánkban is mind többfelé lehet termeszteni.

A fenntartható termelést meg kell fizetni

Az Európai Bizottság Termelőtől a fogyasztóig stratégiája megalapozhatja a fenntarthatóbb és zöldebb mezőgazdaságot, de a Közös Agrárpolitika ambiciózus reformja mellett arra is szükség van a sikeréhez, hogy méltányosan megfizessék a gazdákat a fenntartható termelésért - hangzott el a Politico online mezőgazdasági és élelmiszer-csúcstalálkozóján.