Back to top

Rovarokból készült ételek: lassan nálunk is terjednek…

A rovarok fogyasztásától hazánkban sokan idegenkednek, ez azonban csak kultúra és hozzáállás kérdése, hiszen más országokban a sertés, vagy a marhahús fogyasztásától irtóznak ennyire. A rovarok fogyasztásának azonban számos előnye lenne, ha elterjedne...

Van, ahol mindennapos piaci street-food a rovar
Fotó: wikipedia

A rovarok elég nagy károkat tudnak okozni azzal, hogy kertészeti kultúrák növényeinek a leveleit fogyasztják. Adja magát a kézenfekvő ötlet, együk meg mi is a rovarokat büntetésből! És ha a méretet nem nézzük: míg egy csirkének csak két combja van, egy tücsöknek hat.

A helyzet sajnos nem ennyire egyszerűen kivitelezhető, ám az tény, hogy a rovarok élelmiszer-célú tenyésztése sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint más húsállatok tartása. Egy rovarokból jól elkészített fogás kimondottan ízletes, és ha valaki irtózik a látványtól, arra jó alternatíva, hogy e falatok úgy is elkészíthetőek, hogy az eredményben már ne látsszon, hogy mi is volt az alapanyag…

Érdekes adatok

A www.beststuff.hu oldalon elérhető adatok szerint több, mint 2000 különböző ehető rovar él a földön.

És anélkül, hogy tudnánk róla évente átlagosan mindenki (az is, aki azt gondolja, hogy nem eszik rovart) körülbelül 500 gramm rovart eszik meg úgy, hogy azok bekerülnek az élelmiszerekbe a feldolgozás során.

Sült hatlábúak, kis ökológiai lábnyommal
Fotó: wikipedia
A tücsök kétszer annyi vasat tartalmaz, mint a spenót, és a rovarok az összes számunkra szükséges aminosavat tartalmazzák.

A húselőállítás egyik lényeges mérőszáma, hogy egy kilogramm protein előállításához mennyi területre van szükség. Rovarok esetén ez 1 hektár, baromfinál 2,5 ha, sertésnél 3, szarvasmarhánál 10 hektár.

Még nagyobb különbséget kapunk, ha ugyancsak egy kilogramm protein előállításához szükséges víz mennyiségét vizsgáljuk. Ha a rovarprotein előállításánál vesszük a vizet egy egységnek, akkor sertés és baromfi esetén négyszer annyi, marhahús előállításához pedig tizenkétszer annyi víz szükséges. Amennyiben valaki meg szeretné kóstolni a rovar alapú élelmiszereket, ezekből már elég nagy választék szerezhető be hazánkban is: az álombogár kukacból készült tészták mellett, tücsök hozzáadásával készült protein szelet, fűszerezett szöcskék, tücskök és lisztbogár lárvák óriási választéka áll a kíváncsi érdeklődők rendelkezésére…

A Bogárétel Alapítvány

A tálalás sokat javít a látványon
Fotó: wikipedia
Az alapítvány nem hivatalos elődje a Rovarevők Magyarországi Közössége nevű facebook csoport volt.

Az alapítónak és a csoportnak a célja, hogy érzékenyítő akciói által meghonosítsa Magyarországon a rovarevést, az entomofágiát.

Az rovarok bolygónk számos országában a hagyományos étrend részét képezik, illetve a modern trendeknek köszönhetően már Amerikában, Nyugat-Európában is a tányérokra kerültek, így a szervezetnél bíznak abban, hogy a magyar emberek gyomráig is eljutnak majd kampányaikkal. A www.bugfood.org weboldalon elérhető alapítvány víziója az, hogy a rovarok fenntartható tenyésztésével, fogyasztásával környezettudatossá neveljék az embereket. A „haszon” rovarokat a városokba költöztessék, ezáltal közelebb hozzuk a természetet a nem vidéken élők számára is.

„Logikus, hogy szarvasmarhát nem tudunk betuszkolni egy panelházba, viszont tücsköket, bogarakat igen”

- írják bemutatkozó soraikban.

A mások számára szemétnek titulált organikus hulladékot a rovarok előszeretettel megeszik, az érdeklődők pedig a rovarokat ehetik meg… Rengetegen élnek mélyszegénységben, akiknek az élelmezését ki lehetne egészíteni rovaralapú ételekkel. De ez már a jövő zenéje…

Valami elindult…

„A világ különböző pontjain több mint 2 milliárd ember rendszeresen fogyaszt rovarokat. A többieknek egy kis bíztatás kellene” – nyilatkozta a Frontiers in Nutrition című lapban Mauro Serafini, a Teramói Egyetem professzora.

A phys.org tudományos portálon pedig a közelmúltban jelent meg egy tanulmány, miszerint a szöcskék és a selyemhernyók körülbelül annyi antioxidánst tartalmaznak, mint a narancslé. És a növényevő rovarok húsa egészségesebb, mint a ragadozó hatlábúaké…

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szabadtartásból származó tojásokkal bővül a Lidl tojásválasztéka

A Lidl Svájc fenntarthatóbbá, állatbarátabbá és regionálisabbá kívánja tenni tojáskínálatát. Mostantól különböző svájci régiók szabadtartásából származó tojásokat, valamint az IP Suisse irányelvei szerint előállított Terra Natura tojásokat forgalmaz.

Több és szebb paprikát!

A paprika a magyar konyha jellemző alapanyaga. A fűszerpaprika mindennapi használata mellett a friss zöldpaprika is megtalálható a legtöbbünk asztalán, különösen tavasztól őszig. Bár a zöldségnövények között a paprika „kényesnek” számít, a konyhakertekben szinte mindig ott a helye.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

Hulladékkezelési útmutatás a SPAR saját márkás csomagolásain

A hulladékgyűjtés egyszerűsítése és hatékonysága érdekében a vállalat idén nyártól jól áttekinthető piktogramokkal látja el saját márkás termékeinek csomagolását annak érdekében, hogy a vásárlók megismerjék, melyeket tehetik a szelektív hulladéktárolókba vagy éppen a kommunális gyűjtőkbe.

Ehető növényekkel élhető város

A városokban több zöldre, több parkra, több fára van szükség, hogy élhetőbbé váljanak. 2010-ben a Németország Rajnavidék-Pfalz tartományában található Andernachban nem csupán megvalósították ezeket a célkitűzéseket, hanem egy rendhagyó és bátor tervvel túl is szárnyalták: ehető várost hoztak létre.

Két éve indult, kirobbanó sikere lett - Husitanya Baranyában

Száz százalékban magyar, kézműves és tanyasi! Így népszerűsítik az ország déli szegletében, Kislippón előállított sertésből készített kistermelői finomságokat, amelyek nemcsak felidézik, hanem vissza is varázsolják asztalunkra a hajdani disznóvágások ételeit.

Etilén-oxid aloldalt indít honlapján a Nébih

A világszintű termékvisszahívásra való tekintettel „Etilén-oxid tematikus aloldalt” alakított ki honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A folyamatosan frissülő felületre azok a Magyarországon forgalomba hozott termékek kerülnek, amelyek bizonyítottan etilén-oxiddal szennyezett adalékanyag felhasználásával készültek.

A méhészeti ágazat megsegítését sürgette a magyar agrárminiszter Brüsszelben

Magyarország konkrét intézkedési javaslatokat fogalmazott meg a méhészeti ágazat megsegítése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén. A beterjesztett dokumentumot Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország és Románia teljes mellszélességgel támogatta.

Funkcionális növény

Vannak, akik zöldtrágyanövényként használják, mások vetőmag-termesztési céllal foglalkoznak vele, ugyanis vetőmagjának tonnája közel egymillió forintba kerül. Emellett hosszan virágzó, remek mézelőként a méhészek körében is kedvelt növénynek számít. Ismerkedjünk meg kicsit mélyebben a facéliával, vagy népi nevén a mézontófűvel.

Természetes ellenségek

Ha kedvezőek a környezeti feltételek, hamar megjelennek és szaporodnak a gyümölcsösökben a kártevők természetes ellenségei. Sajnos a ragadozó rovarok és az élősködők nagy száma ellenére még világviszonylatban is csak kevés természetes ellenséget használtak fel eddig biológiai védekezés céljára.