Back to top

Rovarokból készült ételek: lassan nálunk is terjednek…

A rovarok fogyasztásától hazánkban sokan idegenkednek, ez azonban csak kultúra és hozzáállás kérdése, hiszen más országokban a sertés, vagy a marhahús fogyasztásától irtóznak ennyire. A rovarok fogyasztásának azonban számos előnye lenne, ha elterjedne...

Van, ahol mindennapos piaci street-food a rovar
Fotó: wikipedia

A rovarok elég nagy károkat tudnak okozni azzal, hogy kertészeti kultúrák növényeinek a leveleit fogyasztják. Adja magát a kézenfekvő ötlet, együk meg mi is a rovarokat büntetésből! És ha a méretet nem nézzük: míg egy csirkének csak két combja van, egy tücsöknek hat.

A helyzet sajnos nem ennyire egyszerűen kivitelezhető, ám az tény, hogy a rovarok élelmiszer-célú tenyésztése sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint más húsállatok tartása. Egy rovarokból jól elkészített fogás kimondottan ízletes, és ha valaki irtózik a látványtól, arra jó alternatíva, hogy e falatok úgy is elkészíthetőek, hogy az eredményben már ne látsszon, hogy mi is volt az alapanyag…

Érdekes adatok

A www.beststuff.hu oldalon elérhető adatok szerint több, mint 2000 különböző ehető rovar él a földön.

És anélkül, hogy tudnánk róla évente átlagosan mindenki (az is, aki azt gondolja, hogy nem eszik rovart) körülbelül 500 gramm rovart eszik meg úgy, hogy azok bekerülnek az élelmiszerekbe a feldolgozás során.

Sült hatlábúak, kis ökológiai lábnyommal
Fotó: wikipedia
A tücsök kétszer annyi vasat tartalmaz, mint a spenót, és a rovarok az összes számunkra szükséges aminosavat tartalmazzák.

A húselőállítás egyik lényeges mérőszáma, hogy egy kilogramm protein előállításához mennyi területre van szükség. Rovarok esetén ez 1 hektár, baromfinál 2,5 ha, sertésnél 3, szarvasmarhánál 10 hektár.

Még nagyobb különbséget kapunk, ha ugyancsak egy kilogramm protein előállításához szükséges víz mennyiségét vizsgáljuk. Ha a rovarprotein előállításánál vesszük a vizet egy egységnek, akkor sertés és baromfi esetén négyszer annyi, marhahús előállításához pedig tizenkétszer annyi víz szükséges. Amennyiben valaki meg szeretné kóstolni a rovar alapú élelmiszereket, ezekből már elég nagy választék szerezhető be hazánkban is: az álombogár kukacból készült tészták mellett, tücsök hozzáadásával készült protein szelet, fűszerezett szöcskék, tücskök és lisztbogár lárvák óriási választéka áll a kíváncsi érdeklődők rendelkezésére…

A Bogárétel Alapítvány

A tálalás sokat javít a látványon
Fotó: wikipedia
Az alapítvány nem hivatalos elődje a Rovarevők Magyarországi Közössége nevű facebook csoport volt.

Az alapítónak és a csoportnak a célja, hogy érzékenyítő akciói által meghonosítsa Magyarországon a rovarevést, az entomofágiát.

Az rovarok bolygónk számos országában a hagyományos étrend részét képezik, illetve a modern trendeknek köszönhetően már Amerikában, Nyugat-Európában is a tányérokra kerültek, így a szervezetnél bíznak abban, hogy a magyar emberek gyomráig is eljutnak majd kampányaikkal. A www.bugfood.org weboldalon elérhető alapítvány víziója az, hogy a rovarok fenntartható tenyésztésével, fogyasztásával környezettudatossá neveljék az embereket. A „haszon” rovarokat a városokba költöztessék, ezáltal közelebb hozzuk a természetet a nem vidéken élők számára is.

„Logikus, hogy szarvasmarhát nem tudunk betuszkolni egy panelházba, viszont tücsköket, bogarakat igen”

- írják bemutatkozó soraikban.

A mások számára szemétnek titulált organikus hulladékot a rovarok előszeretettel megeszik, az érdeklődők pedig a rovarokat ehetik meg… Rengetegen élnek mélyszegénységben, akiknek az élelmezését ki lehetne egészíteni rovaralapú ételekkel. De ez már a jövő zenéje…

Valami elindult…

„A világ különböző pontjain több mint 2 milliárd ember rendszeresen fogyaszt rovarokat. A többieknek egy kis bíztatás kellene” – nyilatkozta a Frontiers in Nutrition című lapban Mauro Serafini, a Teramói Egyetem professzora.

A phys.org tudományos portálon pedig a közelmúltban jelent meg egy tanulmány, miszerint a szöcskék és a selyemhernyók körülbelül annyi antioxidánst tartalmaznak, mint a narancslé. És a növényevő rovarok húsa egészségesebb, mint a ragadozó hatlábúaké…

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötmilliárd forintos pályázat indul élelmiszeripari cégeknek

Ötmilliárd forintos pályázat indul hazai élelmiszeripari vállalkozások beruházásainak támogatására - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett videójában hétfőn.

Az Aldi 4-8 százalék között emelte a béreket idén

Idén is az inflációt meghaladó mértékben emelte az Aldi az áruházi és a logisztikai munkavállalói bérét, a legtöbb pozícióban legalább 4 százalékkal nőttek a bérek január 1-jétől, de egyes munkakörökben az emelés a 8 százalékot is elérte - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. hétfőn az MTI-vel.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

A kertészkedők tovább élnek - egy kis növényalkímia...

A hosszú élet „ritka”, de sokan, sokszor kutatták a hosszú élet titkát. És ebben a növények gyakran szerepet kaptak, ami nem véletlen: sok közülük gyógyhatású, másrészt a táplálkozás milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot. A szanatóriumoknak általában nagy kertje van, a műtősök ruhája pedig zöld: mindnek köze van a növényekhez, és az egészséghez...

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

"Gyűrött rózsával" influenza ellen - Cistus incanus

Az influenza, és a felsőlégúti megbetegedések ellen ismét szolgálatra jelentkezik egy régi szövetségesünk a Cistus incanus. Mivel a hétköznapi kórokozók ellen éppoly sikeresen veszi fel az harcot, mint a komplikáltabb esetekkel szemben, ezért a közelmúltban szintén hozzá fordultak a kutatók a jelenlegi járványhelyzetre megoldást keresve.

Erdőfürdő

Erdőfürdőzés hallatán joggal kérdezhetik: hát az meg mi fán terem? – mert bizony fák között „terem”, és nincs köze kádhoz, medencéhez. Valójában tudatos megmerítkezést jelent az erdő, a természet élményében, egy avatott kísérő vezetésével.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.