Back to top

Haszonállat-embriológiai laboratóriumot és kísérleti takarmánykeverőt adtak át Herceghalmon

Az állattenyésztésben a génállományok megőrzése, illetve a tartalékok képzése nemzetstratégiai, sőt nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta Prof., Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, a herceghalmi haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán.

Prof. Dr Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója és Csizmadia Zsuzsanna, Herceghalom polgármestere
Fotó: Csatlós Norbert

A több mint 100 millió forintos beruházás az Állattenyésztés, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet gyakorlatorientált kutatásait segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy hátteret biztosítson a géntartalékok képzéséhez, vagy például ahhoz a génmentő munkához, amire az ASP által fenyegetett hazai mangalica és magyar nagyfehér sertés génállomány megőrzése érdekében szükség van. Az ASP-vel fertőzött állományok leölése ugyanis a magyar fajták génállományának szűküléséhez, vagy nagyarányú fertőzés esetén akár a fajták eltűnéséhez vezethetne.

A Haszonállat Embriológiai és Génmegőrzési Kutatócsoport az új laboratóriumban
Fotó: Csatlós Norbert

Az embriológiai labor emellett folytatja a 80 években létrehozott, hasonló célú laboratórium munkáját a haszonállat embriók in vitro előállításában, vagyis lombikcsikók, lombikborjak, -malacok és -kiskérődzők világrahozatalában, illetve megvalósítható lesz a genom alapú szelekció is. Mindezekre – különösen a lótenyésztők körében – komoly tenyésztői igény is mutatkozik.

A megnyitón a NAIK vezetője beszélt arról is, hogy a mind a laboratórium, mind a takarmánykeverő üzem átadása a legkorszerűbb technológiákhoz, a klímaváltozás okozta kihívásokhoz történő alkalmazkodást, illetve a precíziós állattartás elterjedését is segíti.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Tréningtippek - Carl Hestertől

Carl Hester nevét minden lovas ismeri, öt olimpián vett részt, olimpiai, világbajnoki, Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérem büszke tulajdonosa, kiváló edző, és nem utolsósorban igazi „horseman”. Az alábbiakban néhány megszívlelendő tanácsot olvashattok, mely mindenkinek szól.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.