Back to top

Az átalakuló agrárfelsőoktatás

A Magyar Közlöny május 28-i számában megjelent törvénymódosítás értelmében ez év augusztus 1-jétől az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a Szent István Egyetem szervezetébe. Ezt követően az egész Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem egy szervezetben működik tovább, így létrejöhet a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye.

A döntést a jelenlegi rendszer hiányosságai indokolják: Magyarországon jelenleg 11 egyetemen és 17 képzési helyen folyik agrároktatás. Átlagosan ezer hallgató jut egy hazai agrár-felsőoktatási intézményre. Ugyanakkor Ausztriában két egyetemen oktatnak, és ezek tömörítik a hallgatók 90 százalékát, Hollandiában egy agrárprofilú kutatóegyetem létezik. Így a rendelkezésre álló forrásokat, valamint az oktatói kapacitást hatékonyabban tudják kihasználni, a hazai agrárképzést és agrárkutatást viszont visszafogja a szétaprózódott infrastruktúra.

A modern, központosított, hatékonyan kiépített infrastruktúra javíthatja a rohamléptekkel fejlődő mezőgazdaságba kikerülő fiatal szakemberek tudását, így könnyebben megfelelnek majd a munkaerőpiaci kihívásoknak is.

Az agrár-felsőoktatási koncentrációról Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovácós Központ főigazgatója beszélt:

MMG - Az átalakuló agrárfelsőoktatás

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

II. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron

A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.

A műanyagok új élete

Az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása vitathatatlanul a fenntartható termesztés és kereskedelem megvalósítása lesz a kertészetben is. Miközben a környezetvédelmi szervezetek nyomást gyakorolnak a termesztőkre és a kereskedőkre a műanyaghulladék csökkentése érdekében, az ökotudatos fogyasztók egyre szélesebb rétege is a korábbi gyakorlat változtatására sarkallja a kertészeket.

Büszkén lépett elődei nyomdokába a fiatal gazda

Második részéhez közeledik az ambiciózus fiatal gazdákat bemutató cikksorozatunk. Következő írásunkban Vidók Zoltánról olvashatnak majd, aki Dunaszentbenedeken gazdálkodik családjával - a környéken egyre többen ismerik őket, köszönhetően a kiváló minőségű tejtermékeiknek, köztük a sajtjaiknak. Ízelítőnk - sajnos "csak" a cikkből - következik.

Agrárszakmákba kóstolhat bele több száz diák a nyáron

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élményszerűen ismertet meg több száz diákkal agrárszakmákat a nyáron. Az országos „Szakmakóstoló Hetek” keretében általános iskolai tanulók egy-egy hétig gazdálkodók mellett, szakképző iskolák segítségével nyerhetnek betekintést tucatnyi szakmába.

NAIK: 12,4 milliárd forint volt a dísznövénytermesztők tavalyi árbevétele

Magyarországon a dísznövénytermesztésre használt összes terület 1518 hektár volt tavaly, az ágazat nettó árbevétele 12,4 milliárd forintot tett ki - derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) egyik legfrissebb elemzéséből.

Természetes édes borok kockázat nélkül

Az utóbbi években nemzetközi és hazai viszonylatban is megnőtt a kereslet a természetes maradék cukrot tartalmazó borkülönlegességek iránt. Ilyen típusú borokat régebben magas tőszámú ültetvények terméséből készítettek, ezek a nagy munkaerő-igényű ültetvények azonban a mai viszonyok között nem üzemeltethetők gazdaságosan.

Árutőzsde: emelkedő tejárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Nemzetközileg is elismert magyar halgenetikai eredmény

A New York Times mellett számos nemzetközi sajtóorgánum is felfigyelt a Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének új halgenetikai eredményeire. A magyar kutatócsoport a tokféléket vizsgálva létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.