Ezért az utóbbi két évtizedben gyökeresen megváltozott a termesztési cél. A korábbi érésgyorsítás helyett a klímaváltozás és a szélsőségesebb időjárás következtében az érés lassítása vált kulcsfontosságú feladattá, hiszen egyes évjáratokban a kiugróan magas alkoholtartalmú borok diszharmonikus összbenyomást eredményeznek.
Ezen probléma megoldására a kutatók olyan fitotechnikai beavatkozásokat keresnek, melyekkel kitolják az érési idő kezdetét. Az érés lassítására alkalmas lehet a késői metszés, vagy a zöldmunkák közül az intenzív fotoszintetizáló felület csökkentése a zsendülés kezdetén.
A kísérletben a zöldmunkák közül a rövidre csonkázást és a fürtzóna fölötti aktív lomb lelevelezését választottuk, a beavatkozást a zsendülés kezdetekor végeztük, különböző tőketerhelés mellett. Az eredményeket figyelembe véve 2019-ben a kutatóintézet Pinot noir- és Olasz rizling-ültetvényein újabb kísérletet állítottunk be a fotoszintetizáló felület zsendüléskori csökkentésére (táblázat), melyben a rügyterhelés mértékét egységesen 7 rügy/m2-ben határoztuk meg.
A kezeléseknél 4 ismétlést állítottunk be, ismétlésenként 15 tőkével. Az ültetvényekben a tőkék térállása 2 × 1 méter, az alkalmazott művelésmód középmagas kordon volt, melyen a csercsapos váltómetszést alkalmazva 14 világos rügyet hagytunk a különböző hosszúságú metszési elemeken.
A kezelések összehasonlításának vizsgálatakor fontosak a szüreti paraméterek, hiszen ezekkel az adatokkal fejezzük ki a borszőlőfajták termésének minőségét. Ezért ősszel kísérleti szüret keretében kezelésenként és ismétlésenként meghatároztuk a fürttermés mennyiségét, a mustfokot, a must titrálható savtartalmát, a must pH-értékét és a rothadás arányát százalékban.
Az érés megindulását követően a fürtzóna fölötti lelevelezésnek, illetve a hajtások 60-70 centiméterre történő csonkázásának a hatására csökkent a fürttermés cukortartalma a kontrollhoz képest. A legalacsonyabb mustfokot mindkét fajtánál a fürtzóna fölötti lelevelezés esetében mértük.
A Pinot noir fajtánál 2019-ben a must titrálható savtartalma egyértelműen alacsonyabb értékeket mutatott mindkét kezelés esetében a kontrollhoz képest.
A 2019-es év szüreti paraméterei alapján egyértelműen megállapítható, hogy mind a hajtások csonkázása, mind a fürtzóna fölötti levelezés kedvezően hatott a mustfokra a Pinot noir és az Olasz rizling fajtánál egyaránt. A fotoszintetizáló felület zsendüléskori csökkentése ugyancsak mindkét fajtánál csökkentette a mustfokot a kontrollhoz képest.
A must titrálható savtartalmára már nem ilyen egyértelmű a kezelések hatása a fajtáknál. Míg az Olasz rizlingnél a fürtzóna fölötti lelevelezésnél egyértelműen nőtt a savtartalom, addig a Pinot noirnál mindkét kezelés csökkentette a savtartalmat. Meg kell jegyezni, hogy vörösbort adó fajtáknál ez nem tekinthető annyira kedvezőtlen hatásnak.
A rügyvizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy egyik fajta esetében sem befolyásolták a rügyek termékenységét.