Back to top

Kincsünk a termőföld - ökogazdálkodási szakmai nap

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet idei szántóföldi szakmai napján online konferenciát rendeztek a talajművelésről és talajminőségről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy különféle talaj- és környezeti adottságok mellett különböző művelési módok lehetnek alkalmasak az eredményes növénytermesztéshez.

Birkás Márta professzor online előadása
Fotó: mmg

Az ökológiai gazdálkodás során hatványozottabban fontos a talajművelés, a talajminőség megóvása, hisz ebben a gazdálkodási formában nem a haszonnövényeket táplálják külön műtrágyával, vagyis minden tápanyagnak a talajból kell származnia – értettek egyet a résztvevők. Bevezető előadásában Birkás Márta, az MTA doktora, egyetemi tanár, a SZIE tanszékvezetője kiemelte:

„muszáj elővenni az ásót és megnézni a saját és a szomszéd talaját ahhoz, hogy eldöntsük, mit is kell tennünk a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának javítására”.

A professzorasszony kiemelte, hogy idő kell ahhoz, hogy a talaj állapotában kedvező változások menjenek végbe, és azt, hogy a talaj javítása lehetséges a szalma mulcsolásával is, de ha azt a termelők elviszik a földekről, akkor mindenképp szükséges az istállótrágya visszajuttatása.

Ezután három ökogazdálkodó mutatta be saját talajművelési gyakorlatát. A zselízi Palík László kiemelte, hogy a szerinte az ökológiai gazdálkodást folytató növénytermesztő vállalkozásban is kell, hogy legyenek állatok, mert szükség van az istállótrágyára. Ő egyébként a Felvidéken – főként azért, hogy a kinnmaradt tarlón ne szaporodjanak el a rágcsálók – forgatásos talajművelést alkalmaz, és minden esetben lezárja a talajt.

Észak-Békésben Földi Mihály forgatással és anélkül is műveli a talajt. Célja, hogy minél kevesebb menetben végezze a talajművelést ezért saját „hibrid” munkagépeket is épített.

A homokhátságon, a bugaci Gál László forgatás nélküli talajművelést folytat, 2006 óta nem szánt és ő is a menteszámcsökkentésre esküszik. Legnagyobb gondot nála a gyomosodás jelent, mint mondta 3-4 évente muszáj a tarackot kultivátorral eltávolítani – ami ismerve a növényt, nem meglepő.

Best4Soil
Fotó: magyarmezogazdasag.hu

A gyakorló gazdák beszámolói után az ÖMKi munkatársa, dr. Berényi Üveges Judit bemutatta a Best4Soil projektet, amelynek a talajegészség megőrzése érdekében létrejött tudásbázisa a hazai termelőknek rendelkezésére áll.

Az elősdások erre a linkre kattintva megtekinthetők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Csúcskombájnok a John Deere-től

A John Deere Európában a múlt év őszén, az Agritechnica kiállításon mutatta be a 100 t/h feletti teljesítményekre tervezett betakarítógépeit, amelyek kombájnflottájának a zászlóshajói lesznek.

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

VP AKG/ÖKO pályázatok: kedvező változtatás

Megoldódni látszik az egyes egybeművelésekből adódó problémakör a VP AKG/ÖKO támogatásoknál.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

Az eső után meleg időben zajlik a szem- és magképződés

A hét első felében hazánk döntő részén kiadós öntözést kaptak a nyári növényeink. A nedvességgel feltöltődött talaj és a folytatásban várható stabilan meleg, száraz idő sok napsütéssel optimális körülményeket teremt a fő szántóföldi növényünknek számító kukorica és a napraforgó szem- és magképződésére.

Sáskából műtrágyát

Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei "szezon" már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Folytatódik a száraz idő

Jelenleg hazánk döntő részén megfelelő a talajnedvesség, a kapás növények szépen fejlődhetnek, a meleg és jobbára száraz időben pedig jól lehet haladni a még kint lévő kalászosok aratásával is. A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban nem ilyen ideális a helyzet, arrafelé nem esett elég eső, így még mindig a kritikus szint alatt van a talajnedvesség.