Back to top

Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét

Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével. A tülkölés a kolóniában mozgó királynő hangja, amely jelzi jelenlétét a dolgozóknak. A hápogás azon királynők jeladása, amelyek készen állnak arra, hogy előbújjanak, de még lépsejtjük fogságában vannak.

A dolgozó méhek úgy segítenek a világra újabb királynőket, hogy viasszal speciális lépsejtekbe zárják és méhpempővel táplálják őket. A királynő "hápogó" hangot hallat, amikor készen áll arra, hogy kikeljen a kamrájából. Ha azonban egyszerre kettő kel ki, elkezdődik köztük a harc - írja a BBC.

Ha egy királynő kikel a lépsejtből, "hápogása" tülkölésszerű hangra vált, amellyel azt jelzi a dolgozóknak, hogy a többi - még hápogó - királynőt tartsák fogságban.

Martin Bencsik, a nottinghami Trent Egyetem kutatója, a Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás vezetője szerint igazán "különleges ezeknek a csodálatos állatoknak a hápogása és tülkölése".

"Hallható, ahogy a királynők válaszolnak egymásnak. Azt feltételezték, hogy az egyik királynő beszél a másikhoz, valószínűleg azért, hogy kölcsönösen felmérjék, melyikük erősebb. Most azonban bizonyítékunk van egy másik magyarázatra" - mondta Bencsik.

A tülkölés a kolóniában mozgó királynő hangja, amely jelzi jelenlétét a dolgozóknak. A hápogás azon királynők jeladása, amelyek készen állnak arra, hogy előbújjanak, de még lépsejtjük fogságában vannak.

A királynők tehát nem egymásnak üzennek, "kommunikációjuk a királynő és a dolgozók között zajlik. A több ezernyi méhből álló társadalom igyekszik egyszerre csak egy királynőt kiengedni".

A szakértő kifejtette: a hápogó királynőket a dolgozók szándékosan tartják fogságban - addig nem engedik szabadon a hápogó méhkirálynőt, amíg hallják a tülkölést. Ha a tülkölés abbamarad, az azt jelenti, hogy a királynő valószínűleg kirajzott, azaz elhagyta a kolóniát, hogy új közösséget hozzon létre. Ez a kolóniát arra sarkallja, hogy kiengedjen egy új királynőt.

"Minden döntés a csoport döntése. A dolgozó méhek döntik el, akarnak-e új királynőt vagy sem" - mondta Bencsik.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Objektív okai is vannak az élelmiszerek kettős minőségének

Több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018 és 2021. között. Az Európai Unió által támogatott projekt célja az élelmiszerek eltérő minőségének kutatása volt.

Baktériumok bontják a mikotoxinokat

Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen termeszthetők az étkezési gombák a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével zárult kutatás-fejlesztési program eredményeinek alkalmazásával. A konzorcium vezetője a Bio-Fungi Kft. volt, partnerei pedig a MATE és az ELTE.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Gyenge-közepes mézszezon

A napraforgó elvirágzása után lassan mindenhol befejeződik a méhek legeltetése. Az ország különböző területein gazdálkodó méhészek gyenge-közepes szezonról számoltak be.

Rajzásgátlás az utolsó pillanatban

A rajzás mindig kihívás a méhész számára, akár „hobbisokról”, akár főállású méhészekről van szó. Általános vélemény, hogy szinte sosem jön jókor, a nagy méztermelőknek egyértelmű kiesést (plusz munkát), a műkedvelőknek fölösleges izgalmat okoz. Ezért szinte általános a törekvés a rajzás gátlására vagy megelőzésére, aminek a rákfenéje az, hogy a természet törvényei ellen nehéz hadakoznunk.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.