Back to top

Túzokmentés - és ami utána következik

Néhány héttel ezelőtt kikeltek az idei esztendő első túzokcsibéi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Túzokvédelmi Állomáson, egészen pontosan azokban az új, modern keltetőgépekben, melyekre az igazgatóság a „Túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE+ projekt révén tehetett szert.

Ennek apropóján kerestük fel Czifrák Gábort, a KMNPI természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét, akivel a túzokmentésről és -nevelésről beszélgettünk. Mindenekelőtt érdemes tudni: az Európa legnagyobb testű röpképes madaraként számon tartott túzok fészkeléskor rendkívül érzékeny a zavarásra, ami az esetek többségében valamilyen mezőgazdasági munka képében „ölt testet”.

Fotó: Czifrák Gábor
Ezt bizonyítják a szakember szavai is: „az általunk idén mentett fészkek körülbelül 80 százalékára a gabonák vegyszerezése jelentett veszélyt, a többi esetben pedig a közlekedéssel együtt járó zavarás, illetve a lucerna kaszálása állt a háttérben. Mindemellett akkor is mentjük a fészkeket, ha úgynevezett predációs nyomásról van szó – azaz például rókakotorék található a közelükben” – magyarázta. Azonban azt is elmondta, az elsődleges céljuk az, hogy lehetőség szerint minél több fészket óvjanak meg attól, hogy menteni kelljen őket, hiszen a leginkább ideális az, ha a csibék természetes életközösségben nőnek fel.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a térségben – a Nagy-Sárrét környezetében – gazdálkodók többsége is szívügyének tekinti a túzokok sorsát, így ha fészekre lelnek, azt mindig azonnal jelzik a természetvédelmi szakembereknek.

A mentett tojások egyébként speciális tojásszállító inkubátorokban érkeznek a KMNPI dévaványai Túzokvédelmi Állomására, hogy aztán a mérések és adatok elemzését követően a megfelelő keltetőgépbe – köztük az igazgatóság idén beszerzett modern gépeibe – kerülhessenek. „Ha beérkezik hozzánk egy tojás, az abban lévő csibe percenkénti szívverésszámát mérve tudjuk, hogy melyik gépbe kell raknunk.

Az idén eddig mentett fészkekből mostanáig kilenc csibét keltettünk ki” – folytatta a természetvédelmi őrszolgálatvezető, akinek elmondása szerint az ezt követő nevelési szakaszban is rendkívüli odafigyelésre van szükség a szakembereik részéről, hiszen e madarak igencsak érzékenyek, már ami a táplálkozásukat illeti. Éppen ezért folyamatosan szemmel kell tartani őket, s a legapróbb jelre, illetve változásra is módosítani kell az adott receptúrán.

Ha a tízhetes nevelési szakasz véget ér, kezdődhet a repatriálás, azaz a visszavadítási folyamat, aminek helyszíne az igazgatóság közel 400 hektáros túzokvédelmi mintaterülete, mely egyfajta „túzokparadicsom”,

Fotó: Czifrák Gábor
ahol minden a madarak igénye szerint van kialakítva, legyen szó dürgő-, költő-, búvó- vagy éppen táplálkozóhelyről. „Az elvadítási szakasz körülbelül két hónapig tart, s folyamatos emberi jelenlétet igényel. Ez idő alatt a többi közt igyekszünk rávezetni a madarakat arra, hogy gyakorolják a repülést, s fedezzék fel egyre nagyobb léptékben a területet. A következő fázisban már külső szemlélődőként, a vadtúzok állományt „segítségül hívva” figyeljük a fejlődésüket” – magyarázta.

Mint mondta, azt, hogy például hova kell menni táplálkozni, vagy hogy mit kell csinálni veszély esetén, a vad madarak képesek megmutatni. Így idővel ezen állományok teljes értékű tagjaivá válnak a korábban a természetvédelmi szakemberek által nevelt csibék. „A túzokvédelmi állomás 1978-as alapítását követően mostanáig körülbelül 700 madarat sikerült ily módon repatriálnunk” – tette hozzá Czifrák Gábor.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Elrajtolt az idei tiszai PET Kupa mezőnye Záhonyból

Elrajtolt a 8. PET Kupa mezőnye hétfőn Záhonyból, a versenyben résztvevő, újrahasznosított anyagokból készült hajók legénysége a következő egy hétben várhatóan több tonna folyami hulladéktól szabadítja meg a Tisza Záhony és Tokaj közötti szakaszát.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Történelmi jelentőségű program indult a Hortobágyon

A 21. századi tudomány is a hortobágyi pásztorok munkáját segíti: történelmi jelentőséggel is bíró programba kezdtek, hogy magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalait megújítsák. Így hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.