Back to top

Túzokmentés - és ami utána következik

Néhány héttel ezelőtt kikeltek az idei esztendő első túzokcsibéi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Túzokvédelmi Állomáson, egészen pontosan azokban az új, modern keltetőgépekben, melyekre az igazgatóság a „Túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE+ projekt révén tehetett szert.

Ennek apropóján kerestük fel Czifrák Gábort, a KMNPI természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét, akivel a túzokmentésről és -nevelésről beszélgettünk. Mindenekelőtt érdemes tudni: az Európa legnagyobb testű röpképes madaraként számon tartott túzok fészkeléskor rendkívül érzékeny a zavarásra, ami az esetek többségében valamilyen mezőgazdasági munka képében „ölt testet”.

Fotó: Czifrák Gábor
Ezt bizonyítják a szakember szavai is: „az általunk idén mentett fészkek körülbelül 80 százalékára a gabonák vegyszerezése jelentett veszélyt, a többi esetben pedig a közlekedéssel együtt járó zavarás, illetve a lucerna kaszálása állt a háttérben. Mindemellett akkor is mentjük a fészkeket, ha úgynevezett predációs nyomásról van szó – azaz például rókakotorék található a közelükben” – magyarázta. Azonban azt is elmondta, az elsődleges céljuk az, hogy lehetőség szerint minél több fészket óvjanak meg attól, hogy menteni kelljen őket, hiszen a leginkább ideális az, ha a csibék természetes életközösségben nőnek fel.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a térségben – a Nagy-Sárrét környezetében – gazdálkodók többsége is szívügyének tekinti a túzokok sorsát, így ha fészekre lelnek, azt mindig azonnal jelzik a természetvédelmi szakembereknek.

A mentett tojások egyébként speciális tojásszállító inkubátorokban érkeznek a KMNPI dévaványai Túzokvédelmi Állomására, hogy aztán a mérések és adatok elemzését követően a megfelelő keltetőgépbe – köztük az igazgatóság idén beszerzett modern gépeibe – kerülhessenek. „Ha beérkezik hozzánk egy tojás, az abban lévő csibe percenkénti szívverésszámát mérve tudjuk, hogy melyik gépbe kell raknunk.

Az idén eddig mentett fészkekből mostanáig kilenc csibét keltettünk ki” – folytatta a természetvédelmi őrszolgálatvezető, akinek elmondása szerint az ezt követő nevelési szakaszban is rendkívüli odafigyelésre van szükség a szakembereik részéről, hiszen e madarak igencsak érzékenyek, már ami a táplálkozásukat illeti. Éppen ezért folyamatosan szemmel kell tartani őket, s a legapróbb jelre, illetve változásra is módosítani kell az adott receptúrán.

Ha a tízhetes nevelési szakasz véget ér, kezdődhet a repatriálás, azaz a visszavadítási folyamat, aminek helyszíne az igazgatóság közel 400 hektáros túzokvédelmi mintaterülete, mely egyfajta „túzokparadicsom”,

Fotó: Czifrák Gábor
ahol minden a madarak igénye szerint van kialakítva, legyen szó dürgő-, költő-, búvó- vagy éppen táplálkozóhelyről. „Az elvadítási szakasz körülbelül két hónapig tart, s folyamatos emberi jelenlétet igényel. Ez idő alatt a többi közt igyekszünk rávezetni a madarakat arra, hogy gyakorolják a repülést, s fedezzék fel egyre nagyobb léptékben a területet. A következő fázisban már külső szemlélődőként, a vadtúzok állományt „segítségül hívva” figyeljük a fejlődésüket” – magyarázta.

Mint mondta, azt, hogy például hova kell menni táplálkozni, vagy hogy mit kell csinálni veszély esetén, a vad madarak képesek megmutatni. Így idővel ezen állományok teljes értékű tagjaivá válnak a korábban a természetvédelmi szakemberek által nevelt csibék. „A túzokvédelmi állomás 1978-as alapítását követően mostanáig körülbelül 700 madarat sikerült ily módon repatriálnunk” – tette hozzá Czifrák Gábor.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Magyarországon telelő erdei szalonka

Egy erdei szalonkáról készített fotókat a napokban Farkas Szilárd, a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének fővadásza. Bagamér térségében, egy vadászat közben, a hóban vette észre a madarat, és akkor sikerült lencsevégre kapnia.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.