Back to top

„Álarcosbál” Martonvásáron

Maszk, kesztyű és némi alkoholos fertőtlenítő folyadék: az ilyenkor szokásos hőség elleni szalmakalap helyett most ezekkel az eszközökkel fogadtak Martonvásáron, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében június 9-én. A hivatalos idei búzafajtaszemlét június 10-12. között tartották az intézet munkatársai, egyszerre maximum 20 fő számára.

Kérésemet akceptálták, így egy nappal a hivatalos program előtt fogadott Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, Veisz Ottó akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének igazgatója és Vida Gyula, az intézet kalászosgabona-­nemesítési osztályának tudományos osztályvezetője. Ők szolgáltak rövid tájékoztatással, majd kettesben megtekintettük az idei kalászos-fajtakísérletet az erdőháti út mellett.

Mv Nádor: 17 százalékos vetésterületi arányával ez viszi a pálmát
Mv Nádor: 17 százalékos vetésterületi arányával ez viszi a pálmát

Az idei tenyészidőszak a kalászos gabonák számára kísértetiesen hasonlít az előző évire, és ez most nem túl kedvező hír. Ahhoz képest, hogy tavaly őszön gyönyörű állományok mentek a télbe, majd szinte fagy nélkül átvészeltük a telet, mostanra számottevően megváltozott a helyzet.

Közben az történt, hogy elfogadható mennyiségű csapadék március 6-án esett utoljára Martonvásáron, ezt követően pedig csak május 20. után kezdett el újra cseperegni az eső.

Mv Kolo: sikértartalma 33-37 százalék, tehát prémium búza
Mv Kolo: sikértartalma 33-37 százalék, tehát prémium búza

A közben eltelt 10 hét alatt időnként talán tizedmilliméternyi eső mutatta magát, de ennek a hatása elenyésző volt, mert következetesen erős szél kísérte, ami előbb a talajt, később a növényzetet szárította. Ez a 10 hét, amíg a szakemberek egyre csak az eget kémlelték, kritikus volt, mert a szárba indulástól kezdve egészen a szemtelítődésig eltartott, mondhatni, a legfontosabb fejlődési szakaszok igen komoly aszályban múltak el.

Mv Nemere: nagyméretű, acélos szemek, sikértartalom 29–32 százalék
Mv Nemere: nagyméretű, acélos szemek, sikértartalom 29–32 százalék

Ez nemcsak afféle „alig esett eső-hangulat”, hanem az adatok is bizonyítják. A bemutatóra kitettek egy táblát, amin az olvasható, hogy április 2-án a kísérleti téren a növények számára még felvehető víz megszűnt létezni. Ilyen helyzetben más növény csak akkor marad életben, ha öntözik.

Ebben az időpontban, az áttelelés után mintegy 10-12 napos fenológiai előnyt mutattak a kalászos gabonák, de ez a bemutató napjára eltűnt, megszűnt.

Közrejátszott az eredmények alakulásában, hogy Martonvásáron emberemlékezet óta nem volt olyan hűvös május, mint a mostani, ami tovább lassította a növények fejlődését. Utólag nézve az is kiderül, hogy ebben a szárazságban, ebben az aszályban a hideg mentette meg a búzát attól, hogy 2020 tavaszán fejre álljon, sőt, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a többségükben május 10–15. között virágzó búzák a csapadékhiány miatt elkerülték a máskor rettegett fuzáriumot.

Már most nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ebben az évben gombafertőzés miatt nem kell újabb lépéseken gondolkodnunk.

Kívülről és messziről nézve még elfogadhatót mutattak a parcellák, közelről vizitálva viszont korántsem vidám a képük. A búza most is olyan, mint tavaly – ám akkor is aszály gyötörte, úgyhogy ezen nincs mit csodálkoznunk. Viszont ha az egyes fajták átlagmagasságát nézzük, általában 10-15 centiméterrel rövidebbek a szálak a megszokottnál. A szakember ebből menten azt a következtetést vonta le, hogy 2020 nyarán kalászos gabonánál senki ne számítson rekordra. Ha még közelebb férkőzünk a kalászhoz, újabb szomorú és meglepő dolgok derültek ki. Az alsó padkák, fajtától függetlenül, sterilek maradtak, viszont a fölöttük lévő padkákban nincs gond a szemek számával. Ezáltal értelmet nyer az az állítás, hogy ha az aratásig hátralévő idő végig kedvező lesz és elegendő csapadékot hoz, akkor még elfogadható termés alakulhat ki a búzánál. Ami, ismerve az elmúlt 10 hét gyötrelmeit, valóságos csodaként fogható fel. A kalászokban lévő szemek száma most már nem változik, viszont még nagyon sok múlik azon, hogy a kialakult szemek mennyire telítődnek ki. Ismeretes az a szám, hogy a közel 40 gramm ezermagtömegű búza minden egyes növekedési vagy csökkenési értékkel 2,5 százalékkal növeli vagy csökkenti a hozamot.

Mv Pelsodur: őszi durum búza kiváló tésztaipari minőséggel
Mv Pelsodur: őszi durum búza kiváló tésztaipari minőséggel

Vida Gyula, miközben a saját kísérleteit figyeli, azért néha kitekint, hogy mi a helyzet az ország többi részében.

Úgy látja, hogy a nyugati és a délnyugati megyékben talán nem annyira kritikus a helyzet, mint az ország középső részén, viszont személyes tapasztalatai alapján határozottan állította, hogy a Dél-Alföldön az őszi kalászos gabonák félsivatagos körülmények között küszködték át az idei tavaszt.

Korábbi esztendőkben ilyenkor már arról is beszámoltak a martonvásári kutatók, hogy hány meleg napot regisztráltak a bemutatóig. A meleg napok 30 Celsius-fokos maximális hőmérsékletet jelentenek, és ebben az évben eddig még nem fordult elő ilyen. Ez szerencsés fejlemény, mert így a csapadékhiányos viszonyok legalább nem estek egybe a hő­stresszel, a hűvösben ugyanis kevesebbet párologtattak a növények.

Mv Initium: extra korai, 6 soros őszi árpa, a posztregisztrációs kísérletben a korai éréscsoport legjobban termő fajtája
Mv Initium: extra korai, 6 soros őszi árpa, a posztregisztrációs kísérletben a korai éréscsoport legjobban termő fajtája

A koronavírus miatt az idei martonvásári bemutató megtartása hosszú ideig kétséges volt, de a vezetők végül úgy döntöttek, hogy vállalják a betegség jelentette rizikót. A meghívóra érkezett visszajelzésekből arra lehet következtetni, hogy jó döntést hoztak. Igaz, így kénytelenek „álarcosbált” játszani a résztvevők, de nem lehet őket cserbenhagyni: az első bemutató napjáig több mint 220-an jelezték, hogy elmennek Martonvásárra az idei kalászosgabona-bemutatóra.

Itt készített felvételeink alapján lehetne hümmögni, hogy valóban, ma az aszály jelenti a nagyobb gondot, nem a koronavírus, mert az azzal való együttélés technikáját már sikerült kialakítanunk.

Mv Ménrót: A2-es minőséget adó, kemény szemű, középkorai búza
Mv Ménrót: A2-es minőséget adó, kemény szemű, középkorai búza
Martonvásárról Budapest irányába indulva aztán láthattuk, hogy a 2020-as tavaszi aszály mindent felülmúlt a szomszédos táblákon. Az ott található kukorica- és napraforgóvetésekről elmondható, hogy még az árvakelés minimumfeltételeinek sem felelnek meg.

- avar -

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl bíztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Nagygépek a földeken - nem csak hasznot hoznak

Az egyre nagyobb méretű traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépeknek a súlya is tekintélyes. A leghatalmasabbak magasabbak, mint egy afrikai elefánt, és egy terménnyel teli kombájn akár 36 tonnát is nyomhat - ami egy kisebb elefántcsorda súlyának felel meg.

Génbankot semmisítettek meg az oroszok

Világviszonylatban is jelentős méretű volt Ukrajna egyetlen génbankja, melynek pusztulását Szergej Avramenko, az intézet vezető kutatója jelentett be a Youtube csatornáján.

Kukoricából bankkártya

Az OTP Bank elsők között vezeti be új, növényi alapanyagú bankkártyáját a privát banki ügyfelei számára Magyarországon. Az új kártya gyártása lényegesen környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyagból készült kártyáké, tartóssága viszont semmiben nem különbözik ezektől.