Back to top

Az európaiak nem akarnak sem rovarokat, sem műhúst enni

Egy nemzetközi felmérés szerint a fogyasztóknak Európa-szerte szándékukban áll megváltoztatni az étkezési szokásaikat, de nem rajonganak a műhúsért és nem akarnak rovarokat enni.

Az Európai Fogyasztói Szervezet (BEUC) a közelmúltban tette közzé annak a felmérésének az eredményét, amelyet 2019. októberben és novemberben készített.  Az átfogó kutatás során 11 európai ország (Ausztria, Belgium, Németország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország) 11 ezer fogyasztóját kérdezték meg, amely során  az európaiak fogyasztói tudatosságának szintjét mérték fel.

Az interjúkban megkérdezték például, hogy mennyire tartja fontosnak az élelmiszer választást a környezetre gyakorolt ​​hatás vonatkozásában? Kíváncsiak voltak arra is, hogy szándékoznak-e korlátozni a vörös hús fogyasztását, vagy hogy a kormány mindent megtesz-e a fenntartható módon előállítható élelmiszerek érdekében?

Kiderült, hogy bár a fogyasztók nem látnak közvetlen összefüggést a saját étkezési szokásaik és a környezet állapota között, de

a legtöbb ember tisztában van az étkezési szokásoknak a környezetre gyakorolt ​​közvetett hatásával, és a fogyasztók kétharmada nyitott az étkezés megváltoztatására, ha az a környezetre pozitív hatással van.

A tanulmány készítői rámutattak arra, hogy a fenntarthatóbb étrend kialakítását megakadályozó tényezők például az ár, az ismeretek hiánya, a nem egyértelmű információk és a korlátozott választék.

A megkérdezettek több, mint 40 százaléka a környezeti aggályok miatt hagyott fel eddigi étkezési szokásaival vagy csökkentette a vörös hús fogyasztását. Ugyanakkor a válaszadók beismerték, hogy nem nagyon érdekli őket a laboratóriumban készített hús, azaz a műhús, és az ehető rovarok fogyasztása sem. Ehelyett inkább elfogadják a növényi "hamburgereket" és a vegetáriánus étrendet.

Azt is megállapították, hogy a fogyasztóknak csak 16% -a gondolja úgy, hogy kormánya minden

Vega burger
segítséget megad a fenntartható módon előállítható élelmiszerek gyártásához és hozzáférhetőségéhez.

- Tanulmányunk azt mutatja, hogy a legtöbb fogyasztó meg akarja változtatni étkezési szokásait, de ez nem könnyű feladat.

Több szinten kell változtatni, hogy a fenntartható választás elérhető legyen

- mondta Monique Goyens, a BEUC vezérigazgatója. Szerinte a szabályozóknak, az élelmiszer-termelőknek és a kiskereskedőknek kulcsszerepet kell játszaniuk az árak, a marketing és az összes többi tényező összehangolásában annak érdekében, hogy az európaiak fenntarthatóbb táplálkozást élvezhessenek.

Forrás: 
portalspozywczy.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Több mint harmadával nőtt az online vásárlások összértéke egy felmérés szerint

A tavalyi azonos időszakhoz képest a második negyedévben 34 százalékkal nőtt, és elérte a 188 milliárd forintot az online vásárlások összege Magyarországon - derül ki a Jófogás internetes kereskedelmi portál, és a GKI Digital tanácsadó cég csütörtökön közölt összesítéséből.