Back to top

Hírösszefoglaló Szerbiából

Szerbiába júniusban megérkezett végre a hónapok óta várt csapadék, és ennek köszönhetően most nagyon jó állapotban vannak a tavaszi vetések. Jó termésre számítanak a málnatermesztők. Magyar-szerb gyümölcs-feldolgozó üzem épül Ariljén. Őszre halasztották az újvidéki mezőgazdasági vásárt.

A kalászos gabonák a téli és tavaszi csapadékhiány miatt átlagon aluli termést ígérnek. Jól termett és kitűnő minőségű a földi eper, a szedése a végéhez közeledik. Hamarosan a málnaszüret is megkezdődik. Délkelet-Szerbiában egy magyar-szerb összefogás eredményeként nagy kapacitású feldolgozóüzem épült, ami jelentősen javíthatja a szerbiai gyümölcstermesztők helyzetét.

Júniusban végre megérkeztek az esőfelhők Szerbia fölé is
Júniusban végre megérkeztek az esőfelhők Szerbia fölé is

Ha nincs vagy kevés a májusi eső, akkor a júniusi csapadék is aranyat ér – csak ne jégverés formájában érkezzen. Ezt mondják a növénytermesztők a Vajdaságban, miután a száraz telet követően a tavasz folyamán is kevesebb csapadékot mértek az átlagosnál. A gazdászok szerint még mindig mintegy 50 liter csapadék hiányzik a talajból, így a kalászos gabonákon már nem segített a júniusban változékonyra forduló, esőt is hozó időjárás. A tavaszi vetésű növények azonban intenzív növekedésnek indultak, ami jó.

Szerbiában idén 2 millió hektáron került vetőmag a földbe a tavasz folyamán. A vetésszerkezetben tovább növekedett a kukorica és a szója területi aránya, és tovább csökkent a cukorrépa vetéstervben betöltött szerepe. A szántóföldeknek majdnem felén kukoricát termesztenek a gazdálkodók, ami egyrészt annak tudható be, hogy a szójánál jobban tűri a szárazságot, másrészt Szerbiában még ma is dívik az az évtizedeken át bevált gyakorlat, hogy a termelők többsége csöves állapotban begórézza a termést, és akkor morzsolja le, amikor a legjobb ára van, vagy amikor a legnagyobb szükség mutatkozik pénzre. Jelenleg Szerbia-szerte a gyomirtás és a sorközművelés zajlik.

Napokon belül megkezdődik az árpa cséplése és az olajrepce betakarítása. A repce vetésterülete évről évre növekszik, a búzáé viszont csökken. A termelők a váltást azzal magyarázzák, hogy a repce jobban hasznosítja azt a kevés csapadékot, ami az utóbbi években a tél folyamán felhalmozódik a talajban.

A kalászosok aratása előtt rossz jel, hogy az újvidéki terménytőzsdén csökkent a búza kereslete, ami árcsökkenésben jutott kifejezésre. Jelenleg 18,8 dinárt fizetnek a tavalyi kenyérnekvaló kilójáért (100 RSD = 292,43 HUF).

Lecsengőben a földieper-szüret

Amiből hiány volt…
Amiből hiány volt…
Szerbiában végéhez közeledik a földi eper szedése. Május közepéig a 400 dinárt
(3,4 euró) is elérte a gyümölcs ára, de miután a szedés intenzíven beindult és a kínálat megnőtt, 2 nap leforgása alatt 150–200 dinárra (1,3–1,7 euró) esett a földi eper ára. Ennek ellenére a termelők többsége elégedett volt, ugyanis a kiváló minőségű termés iránt nagy volt az érdeklődés. Rég főztek ennyi eperlekvárt Szerbiában a háziasszonyok, mint az idén. Szerencse, hogy mire a szedés intenzíven beindult, addigra feloldották Szerbiában a mozgás koronavírus-járvány miatti korlátozását, így az értékesítés nem ütközött akadályba.

Jó termésre számítanak a málnatermesztők

Szerbiában éveken át növekedett a málnával betelepített terület, de tavaly a túlkínálat miatt botrányosan alacsony árat kínáltak a gyümölcsért a feldolgozók és a hűtőházak. Emiatt a tél folyamán nagyon sok termelő felszámolta a málnaültetvényt.

Akik kitartottak, azok most kiadós termésre számítanak, a többi részlet meg majd a következő hetekben derül ki. A legnagyobb gondot jelenleg az okozza, hogy a málnát kézzel kell leszedni, és hiányzik hozzá a munkaerő.

Az idénymunkások többsége a koronavírus-járvány elmúltával arra törekszik, hogy kijusson Németországba, Ausztriába vagy Nagy-Britanniába, ahol hasonló munkával jóval többet keresnek a jelenleg általános szerbiai napszámnál (2500–3000 RSD). Ráadásul Szerbiában ezért a pénzért egy hónapon át napi 10-11 órát kell dolgozni a tűző napon, míg a nyugati országokban a túlórát külön megfizetik. Ehhez képest Szerbiában annyi kedvezményben van részük, hogy szállást és élelmet biztosítanak a vidékről érkező vendégmunkásoknak. Ők ennek ellenére inkább a külföldi munkalehetőséget részesítik előnyben. A szerbiai málnatermesztők nem rejtik véka alá: nekik olyan szedők kellenek, akik napjában 60 kilogramm termést leszednek.

Szerbiában az idén mintegy 120 ezer tonna málnatermésre számítanak. A termelők kalkulációja szerint a málna önköltségi ára 140 dinár (1,19 euró) körül alakul.

Magyar-szerb gyümölcs-feldolgozó üzem épül Ariljén

Ana Brnabić szerb miniszterelnök az ariljei üzemben
Ana Brnabić szerb miniszterelnök az ariljei üzemben
A délnyugat-szerbiai Arilje és környéke a málnatermesztés egyik központjának számít a nyugat-balkáni országban. A magyar és a szerb kormány által 2018-ban, Budapesten aláírt megállapodás értelmében egy kecskeméti cég és az ariljeiek közös beruházásba fogtak, és a tavaly márciusi ünnepélyes alapkőletételt követően az elmúlt hónapokban felépült a H&S Fruits gyümölcsfeldolgozó üzem. A gyárat nemrégiben meglátogató Ana Brnabić szerb miniszterelnök elmondta, hogy a vállalat célja kiváló minőségű gyümölcslevek és dzsemek gyártása. Az együttműködésben pedig a magyar partner gondoskodik a szerbiai nyersanyagból készülő termékek piacáról. A vállalat az EU-tagországok, Oroszország és Japán piacára szánja termékeit.

Miloš Nedeljković, Arilje polgármestere elmondta, arra számít, hogy a gyár októberben megkezdi a munkát. Ennek eredetileg már tavasszal meg kellett volna történnie, de a koronavírus-járvány miatt késnek az Olaszországban gyárott feldolgozóberendezések, ennek tudható be a néhány hónapos csúszás.

A cégnek 25–30 alkalmazottja lesz, és óránként 12 tonna gyümölcs feldolgozására képes. Gyümölcslevek mellett körülbelül heti 120 ezer üveg dzsem gyártásával számolnak. A málna mellett szederből, szilvából és őszibarackból készítenek különböző termékeket.

Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági miniszter a beruházás kapcsán elmondta, hogy a gyümölcsfeldolgozás és -kivitel mentheti meg a szerb mezőgazdaságot. Véleménye szerint a nyersanyagok piaca mindig bizonytalan, hiszen nem lehet előre tudni, mennyi friss gyümölcsöt tud felvenni a hazai vagy a külföldi piac, ám a feldolgozott árut mindig lehet értékesíteni, és a rájuk vonatkozó szerződések is biztosabbak.

A kormányfő és a miniszter megismételte, hogy Belgrád és Budapest együttműködése kiváló, és hogy a jó viszonyt tovább kell építeni.

Az üzem megépítésének legfontosabb célja, hogy stabilizálja a szerbiai málnatermesztők helyzetét, hogy minél kevésbé legyenek kitéve a viszonteladók és a hűtőház-tulajdonosok kényének-kedvének.

Őszre halasztották az újvidéki mezőgazdasági vásárt

A nagy hagyományokra visszatekintő újvidéki mezőgazdasági kiállítást
87 éve rendre májusban tartják meg, amikorra a termelők befejezik a vetést, így ilyenkor már jut idejük arra, hogy ellátogassanak a térség egyik legnagyobb agrárinnovációs rendezvényére. A koronavírus-járvány miatt azonban idén elhalasztották ezt a nemzetközi eseményt. A szervezők közölték, hogy a több tucat ország mezőgépgyártóinak, vetőmag-előállítóinak, növényvédőszer-készítőinek és falufejlesztőinek találkozóját idén szeptember 19–25. között tartják meg a vajdasági székvárosban. A rendezvényre idén is mintegy hatvan ország több mint
1500 kiállítójára számítanak. Az újvidéki kiállítás idei társszervezője Csehország lesz, jelentették be a szervezők.

Slágernövények

Szerbiában évtizedek óta folyamatosan megismétlődik az úgynevezett „slágernövények” története, csak éppen újabb lemezek felrakásával. Általában az történik, hogy miután valakinek sikerült nagyot kaszálnia az éticsiga-, a hal- vagy például a nutriatenyésztésen, esetleg a kamilla- vagy szedertermesztésen, akkor jön néhány újságíró, akik szenzációhajhász módon megpróbálják elhitetni az itteniekkel, hogy az egész világ csak arra vár, hogy Szerbiában termeljenek nekik valamilyen különleges élelmiszert. Most is ez történt, amikor a szerbiai köztelevízió adásában arról szólt a hír, hogy 1 hektárnyi termőföld fehér mályvával való betelepítése 1200 euróba kerül, ugyanakkor 9 ezer eurós haszon érhető el ezzel a területtel.

A körömvirágról azt állították, hogy az 1 hektáros ültetvénybe való beruházás 800 euró, a bevétele viszont meghaladhatja az 5 ezer eurót.

Elmondták azt is, hogy a 7 éven át hasznosítható citromfűültetvényhez 1200 eurós befektetésre van szükség, a bevétele viszont évente 6 ezer euróra rúg, ami összesen 36 ezer eurót jelent, és így tovább. Ezek a sajtó által felkapott féligazságok az elmúlt évtizedekben sok embert vittek gazdaságilag a padlóra, mivel sok volt a hiszékeny ember, aki szakszerűen, annak rendje-módja szerint megalapozta a termelést. Csak éppen azzal nem számoltak, hogy sokan olvasnak újságot és vágnak bele valamelyik „slágernövény” termesztésébe. Ez pedig rendre túlkínálatot és – jobb esetben – árcsökkenést eredményez. De még az is jobb, mint ha a termelő nyakán marad a termés

 

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bejrúti robbanás megsemmisítette az ország gabonatartalékát

Bejrút kikötőjében történt keddi robbanás többek között megsemmisítette a libanoni központi gabonaraktárat is és az ott tárolt összes gabonafélét. A jelenlegi készletek kevesebb, mint egy hónapra elegendők, a biztonságos élelmiszerellátáshoz legalább három hónapnyi mennyiségnek kellene rendelkezésre állni.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is - tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

Védekezési módszerek a pöttyösszárnyú muslica ellen az USA-ban

Körülbelül tíz éve jelent meg az USA-ban a pöttyösszárnyú muslica, és mára az áfonya egyik, vagy inkább legfőbb kártevője lett. Termesztők és szaktanácsadó-kutatók közösen fejlesztettek ki különféle védekezési módszereket, de mindegyikkel gyakoribb rovarölőszer-használat jár, mint a kártevő megjelenése előtt. Ezek kiváltására alternatív módszerekkel próbálkoznak.

Mérsékelt piaci ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

A mínuszok szüretelték a somogyi szilvát

Feleannyi szilva termett idén. A tavaszi fagyok és az aszály miatt csak kevesebb gyümölcsöt tudnak szedni. A szélsőséges időjárás az almának sem kedvezett, nem várható egy kifejezetten jó termés ebből sem.

Győztes kenyerek az új kenyér ünnepére

A Magyar Pékszövetség idén kilencedik alkalommal hirdette meg szakmai versenyét Szent István-napi kenyér és Innovatív kenyér kategóriában. A kétkörös versenyben július elején tartották meg a döntőt, amelynek eredményét az augusztus 20-ai események tájékoztatóján jelentettek be.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Befejezték az aratást Békés megyében

A vártnál jobban alakult Békés megyében az őszi árpa termés a nagyon kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére, ám az őszi káposztarepce az utóbbi évek leggyengébb termését produkálta - mondta a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége titkára az MTI-nek hétfőn.

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.