Back to top

Hírösszefoglaló Szerbiából

Szerbiába júniusban megérkezett végre a hónapok óta várt csapadék, és ennek köszönhetően most nagyon jó állapotban vannak a tavaszi vetések. Jó termésre számítanak a málnatermesztők. Magyar-szerb gyümölcs-feldolgozó üzem épül Ariljén. Őszre halasztották az újvidéki mezőgazdasági vásárt.

A kalászos gabonák a téli és tavaszi csapadékhiány miatt átlagon aluli termést ígérnek. Jól termett és kitűnő minőségű a földi eper, a szedése a végéhez közeledik. Hamarosan a málnaszüret is megkezdődik. Délkelet-Szerbiában egy magyar-szerb összefogás eredményeként nagy kapacitású feldolgozóüzem épült, ami jelentősen javíthatja a szerbiai gyümölcstermesztők helyzetét.

Júniusban végre megérkeztek az esőfelhők Szerbia fölé is
Júniusban végre megérkeztek az esőfelhők Szerbia fölé is

Ha nincs vagy kevés a májusi eső, akkor a júniusi csapadék is aranyat ér – csak ne jégverés formájában érkezzen. Ezt mondják a növénytermesztők a Vajdaságban, miután a száraz telet követően a tavasz folyamán is kevesebb csapadékot mértek az átlagosnál. A gazdászok szerint még mindig mintegy 50 liter csapadék hiányzik a talajból, így a kalászos gabonákon már nem segített a júniusban változékonyra forduló, esőt is hozó időjárás. A tavaszi vetésű növények azonban intenzív növekedésnek indultak, ami jó.

Szerbiában idén 2 millió hektáron került vetőmag a földbe a tavasz folyamán. A vetésszerkezetben tovább növekedett a kukorica és a szója területi aránya, és tovább csökkent a cukorrépa vetéstervben betöltött szerepe. A szántóföldeknek majdnem felén kukoricát termesztenek a gazdálkodók, ami egyrészt annak tudható be, hogy a szójánál jobban tűri a szárazságot, másrészt Szerbiában még ma is dívik az az évtizedeken át bevált gyakorlat, hogy a termelők többsége csöves állapotban begórézza a termést, és akkor morzsolja le, amikor a legjobb ára van, vagy amikor a legnagyobb szükség mutatkozik pénzre. Jelenleg Szerbia-szerte a gyomirtás és a sorközművelés zajlik.

Napokon belül megkezdődik az árpa cséplése és az olajrepce betakarítása. A repce vetésterülete évről évre növekszik, a búzáé viszont csökken. A termelők a váltást azzal magyarázzák, hogy a repce jobban hasznosítja azt a kevés csapadékot, ami az utóbbi években a tél folyamán felhalmozódik a talajban.

A kalászosok aratása előtt rossz jel, hogy az újvidéki terménytőzsdén csökkent a búza kereslete, ami árcsökkenésben jutott kifejezésre. Jelenleg 18,8 dinárt fizetnek a tavalyi kenyérnekvaló kilójáért (100 RSD = 292,43 HUF).

Lecsengőben a földieper-szüret

Amiből hiány volt…
Amiből hiány volt…
Szerbiában végéhez közeledik a földi eper szedése. Május közepéig a 400 dinárt
(3,4 euró) is elérte a gyümölcs ára, de miután a szedés intenzíven beindult és a kínálat megnőtt, 2 nap leforgása alatt 150–200 dinárra (1,3–1,7 euró) esett a földi eper ára. Ennek ellenére a termelők többsége elégedett volt, ugyanis a kiváló minőségű termés iránt nagy volt az érdeklődés. Rég főztek ennyi eperlekvárt Szerbiában a háziasszonyok, mint az idén. Szerencse, hogy mire a szedés intenzíven beindult, addigra feloldották Szerbiában a mozgás koronavírus-járvány miatti korlátozását, így az értékesítés nem ütközött akadályba.

Jó termésre számítanak a málnatermesztők

Szerbiában éveken át növekedett a málnával betelepített terület, de tavaly a túlkínálat miatt botrányosan alacsony árat kínáltak a gyümölcsért a feldolgozók és a hűtőházak. Emiatt a tél folyamán nagyon sok termelő felszámolta a málnaültetvényt.

Akik kitartottak, azok most kiadós termésre számítanak, a többi részlet meg majd a következő hetekben derül ki. A legnagyobb gondot jelenleg az okozza, hogy a málnát kézzel kell leszedni, és hiányzik hozzá a munkaerő.

Az idénymunkások többsége a koronavírus-járvány elmúltával arra törekszik, hogy kijusson Németországba, Ausztriába vagy Nagy-Britanniába, ahol hasonló munkával jóval többet keresnek a jelenleg általános szerbiai napszámnál (2500–3000 RSD). Ráadásul Szerbiában ezért a pénzért egy hónapon át napi 10-11 órát kell dolgozni a tűző napon, míg a nyugati országokban a túlórát külön megfizetik. Ehhez képest Szerbiában annyi kedvezményben van részük, hogy szállást és élelmet biztosítanak a vidékről érkező vendégmunkásoknak. Ők ennek ellenére inkább a külföldi munkalehetőséget részesítik előnyben. A szerbiai málnatermesztők nem rejtik véka alá: nekik olyan szedők kellenek, akik napjában 60 kilogramm termést leszednek.

Szerbiában az idén mintegy 120 ezer tonna málnatermésre számítanak. A termelők kalkulációja szerint a málna önköltségi ára 140 dinár (1,19 euró) körül alakul.

Magyar-szerb gyümölcs-feldolgozó üzem épül Ariljén

Ana Brnabić szerb miniszterelnök az ariljei üzemben
Ana Brnabić szerb miniszterelnök az ariljei üzemben
A délnyugat-szerbiai Arilje és környéke a málnatermesztés egyik központjának számít a nyugat-balkáni országban. A magyar és a szerb kormány által 2018-ban, Budapesten aláírt megállapodás értelmében egy kecskeméti cég és az ariljeiek közös beruházásba fogtak, és a tavaly márciusi ünnepélyes alapkőletételt követően az elmúlt hónapokban felépült a H&S Fruits gyümölcsfeldolgozó üzem. A gyárat nemrégiben meglátogató Ana Brnabić szerb miniszterelnök elmondta, hogy a vállalat célja kiváló minőségű gyümölcslevek és dzsemek gyártása. Az együttműködésben pedig a magyar partner gondoskodik a szerbiai nyersanyagból készülő termékek piacáról. A vállalat az EU-tagországok, Oroszország és Japán piacára szánja termékeit.

Miloš Nedeljković, Arilje polgármestere elmondta, arra számít, hogy a gyár októberben megkezdi a munkát. Ennek eredetileg már tavasszal meg kellett volna történnie, de a koronavírus-járvány miatt késnek az Olaszországban gyárott feldolgozóberendezések, ennek tudható be a néhány hónapos csúszás.

A cégnek 25–30 alkalmazottja lesz, és óránként 12 tonna gyümölcs feldolgozására képes. Gyümölcslevek mellett körülbelül heti 120 ezer üveg dzsem gyártásával számolnak. A málna mellett szederből, szilvából és őszibarackból készítenek különböző termékeket.

Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági miniszter a beruházás kapcsán elmondta, hogy a gyümölcsfeldolgozás és -kivitel mentheti meg a szerb mezőgazdaságot. Véleménye szerint a nyersanyagok piaca mindig bizonytalan, hiszen nem lehet előre tudni, mennyi friss gyümölcsöt tud felvenni a hazai vagy a külföldi piac, ám a feldolgozott árut mindig lehet értékesíteni, és a rájuk vonatkozó szerződések is biztosabbak.

A kormányfő és a miniszter megismételte, hogy Belgrád és Budapest együttműködése kiváló, és hogy a jó viszonyt tovább kell építeni.

Az üzem megépítésének legfontosabb célja, hogy stabilizálja a szerbiai málnatermesztők helyzetét, hogy minél kevésbé legyenek kitéve a viszonteladók és a hűtőház-tulajdonosok kényének-kedvének.

Őszre halasztották az újvidéki mezőgazdasági vásárt

A nagy hagyományokra visszatekintő újvidéki mezőgazdasági kiállítást
87 éve rendre májusban tartják meg, amikorra a termelők befejezik a vetést, így ilyenkor már jut idejük arra, hogy ellátogassanak a térség egyik legnagyobb agrárinnovációs rendezvényére. A koronavírus-járvány miatt azonban idén elhalasztották ezt a nemzetközi eseményt. A szervezők közölték, hogy a több tucat ország mezőgépgyártóinak, vetőmag-előállítóinak, növényvédőszer-készítőinek és falufejlesztőinek találkozóját idén szeptember 19–25. között tartják meg a vajdasági székvárosban. A rendezvényre idén is mintegy hatvan ország több mint
1500 kiállítójára számítanak. Az újvidéki kiállítás idei társszervezője Csehország lesz, jelentették be a szervezők.

Slágernövények

Szerbiában évtizedek óta folyamatosan megismétlődik az úgynevezett „slágernövények” története, csak éppen újabb lemezek felrakásával. Általában az történik, hogy miután valakinek sikerült nagyot kaszálnia az éticsiga-, a hal- vagy például a nutriatenyésztésen, esetleg a kamilla- vagy szedertermesztésen, akkor jön néhány újságíró, akik szenzációhajhász módon megpróbálják elhitetni az itteniekkel, hogy az egész világ csak arra vár, hogy Szerbiában termeljenek nekik valamilyen különleges élelmiszert. Most is ez történt, amikor a szerbiai köztelevízió adásában arról szólt a hír, hogy 1 hektárnyi termőföld fehér mályvával való betelepítése 1200 euróba kerül, ugyanakkor 9 ezer eurós haszon érhető el ezzel a területtel.

A körömvirágról azt állították, hogy az 1 hektáros ültetvénybe való beruházás 800 euró, a bevétele viszont meghaladhatja az 5 ezer eurót.

Elmondták azt is, hogy a 7 éven át hasznosítható citromfűültetvényhez 1200 eurós befektetésre van szükség, a bevétele viszont évente 6 ezer euróra rúg, ami összesen 36 ezer eurót jelent, és így tovább. Ezek a sajtó által felkapott féligazságok az elmúlt évtizedekben sok embert vittek gazdaságilag a padlóra, mivel sok volt a hiszékeny ember, aki szakszerűen, annak rendje-módja szerint megalapozta a termelést. Csak éppen azzal nem számoltak, hogy sokan olvasnak újságot és vágnak bele valamelyik „slágernövény” termesztésébe. Ez pedig rendre túlkínálatot és – jobb esetben – árcsökkenést eredményez. De még az is jobb, mint ha a termelő nyakán marad a termés

 

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Öt éven belül duplázódik a biostimulátor-piac

A 2020-as év félelmei gyorsan szertefoszlottak a speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. életében, sőt, a növénytermesztők válságra adott reakciója kifejezetten kedvezett a már több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező cégnek.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Szakmaközi szervezetként működhet a Cukor Terméktanács

A cukorágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette az agrárminiszteri elismerés elnyerésére. A minisztériumi eljáráson megfelelt, a támasztott követelményeket teljesítő érdekképviselet ezentúl hatékonyabban képviselheti tagjai érdekeit.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.