Back to top

Kutyásodnak a városi rókák?

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a városi, vörös rókák egyre jobban hasonlítanak a kutyákra. A jelenség a városi környezethez való alkalmazkodással állhat összefüggésben.

A kutatás során a szakértők a városban, valamint a természetes környezetükben élő rókák koponyáinak alakját vizsgálták, amely során arra a megállapításra jutottak, hogy városi rókáknak szignifikánsan hosszabb és vékonyabb az orra, mint a vadon élő társaiknak – írja az IFL Science. Ez az eltérés feltehetőleg megkönnyíti a városi példányok számára, hogy élelem után kutassanak a szemétben, valamint hogy a kerti falak alá áshassanak.

A Glasgow-i Egyetem kutatócsoportja, a Proceedings of the Royal Society B nevű folyóiratban megjelent tanulmányában 111 vörös rókának (Vulpes vulpes) a koponyáját vizsgálta meg, amelyeket az 1970-es évek elején gyűjtöttek Londonban, illetve a környező vidéki területeken.

A képalkotás, valamint a statisztikai elemzés módszereinek kombinálásával hasonlították össze a különböző környezetben élő állatokat. A keskenyedő orr mellett azt is megállapították, hogy a városi rókák koponyájának mérete csökkent, amely arra utal, hogy az agy is zsugorodhatott. A kutatók szerint ez a „domesztikáció szindrómának” az egyértelmű jele, olyan jellemvonások „gyűjteményéé”, amelyek a háziasítás során jelennek meg, úgy mint az agy zsugorodása, a koponya formájának és a bunda színének változása, illetve a fogméret csökkenése.

Mindez arra utal, hogy a vizsgált városi rókák egyre jobban domesztikálódtak, azaz hasonló folyamatokon mehettek keresztül, mint korábban a kutyák. Habár fontos megjegyezni, hogy mindezek ellenére igencsak különböznek a házi kedvenceinktől.

A kutatók azonban úgy vélik, hogy az eredményeik egyebek mellett információkat nyújthatnak arról, hogy hogyan zajlott a vad kutyák háziasítása.

További érdekesség, hogy bár a rókák városi környezethez való alkalmazkodása meglepően gyors folyamatnak tűnhet, azonban, ahogyan azt a híres orosz róka-kísérlet is mutatta, a domesztikáció megjelenése akár évtizeden belül bekövetkezhet.

Forrás: 
IFL Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

„Berúgott” bivalyok hívták fel a figyelmet az illegális itallerakatra

Egy csapat becsípett bivaly leplezett le egy illegális itallerakatot Indiában, miután az állatok ittak a vályújukban lévő vízből. A rend­őrség összesen 101 üveg szeszes italt foglalt le a bivalykarámban, és letartóztatott három farmert illegális alkoholárusításáért Gujarat államban, számolt be a The Times of India.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Pályázati aktualitások: megnőtt a beruházási kedv

Ötvenmilliárd forintról 260 milliárd forintra emelték és újból megnyitották az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot. Ötven-ötven milliárd forintos keretösszeg érhető el kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, illetve élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére is.

Óriási a beruházási kedv

Hatalmas a pályázati hajrá a magyar mezőgazdaságban, még a költségvetési ciklus elejét, a 2014-15-ös éveket is meghaladja a gazdálkodók beruházási kedve – mondta el Szigeti Tamás, aki néhány hete támogató okiratot vett át Nagy István agrárminisztertől, de profi pályázatíróként is jelentősek a tapasztalatai.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.