Back to top

Kutyásodnak a városi rókák?

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a városi, vörös rókák egyre jobban hasonlítanak a kutyákra. A jelenség a városi környezethez való alkalmazkodással állhat összefüggésben.

A kutatás során a szakértők a városban, valamint a természetes környezetükben élő rókák koponyáinak alakját vizsgálták, amely során arra a megállapításra jutottak, hogy városi rókáknak szignifikánsan hosszabb és vékonyabb az orra, mint a vadon élő társaiknak – írja az IFL Science. Ez az eltérés feltehetőleg megkönnyíti a városi példányok számára, hogy élelem után kutassanak a szemétben, valamint hogy a kerti falak alá áshassanak.

A Glasgow-i Egyetem kutatócsoportja, a Proceedings of the Royal Society B nevű folyóiratban megjelent tanulmányában 111 vörös rókának (Vulpes vulpes) a koponyáját vizsgálta meg, amelyeket az 1970-es évek elején gyűjtöttek Londonban, illetve a környező vidéki területeken.

A képalkotás, valamint a statisztikai elemzés módszereinek kombinálásával hasonlították össze a különböző környezetben élő állatokat. A keskenyedő orr mellett azt is megállapították, hogy a városi rókák koponyájának mérete csökkent, amely arra utal, hogy az agy is zsugorodhatott. A kutatók szerint ez a „domesztikáció szindrómának” az egyértelmű jele, olyan jellemvonások „gyűjteményéé”, amelyek a háziasítás során jelennek meg, úgy mint az agy zsugorodása, a koponya formájának és a bunda színének változása, illetve a fogméret csökkenése.

Mindez arra utal, hogy a vizsgált városi rókák egyre jobban domesztikálódtak, azaz hasonló folyamatokon mehettek keresztül, mint korábban a kutyák. Habár fontos megjegyezni, hogy mindezek ellenére igencsak különböznek a házi kedvenceinktől.

A kutatók azonban úgy vélik, hogy az eredményeik egyebek mellett információkat nyújthatnak arról, hogy hogyan zajlott a vad kutyák háziasítása.

További érdekesség, hogy bár a rókák városi környezethez való alkalmazkodása meglepően gyors folyamatnak tűnhet, azonban, ahogyan azt a híres orosz róka-kísérlet is mutatta, a domesztikáció megjelenése akár évtizeden belül bekövetkezhet.

Forrás: 
IFL Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Új sertésinfluenza-törzset azonosítottak Kínában

A kutatók szerint egy új sertésinfluenza-vírus törzset fedeztek fel Kínában, amely újabb járványhoz vezethet.

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

A kecsketartás csak távolról romantikus - Egy kezdő állattartó kalandjai

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A kezdők vakmerőségével ugrottunk fejest, és noha bicskánk eddig még nem tört bele az önként vállalt létformába, pár tanulságos pofont már kiosztott nekünk az élet.

Növényi gél a kiszáradás ellen

A növénypusztulás egyik leggyakoribb oka a kiszáradás. A megfelelő vízellátás főként szállítás során, illetve az üzletekben nehézkes. A Chrysal cég által erre a célra kifejlesztett növényi gél ugyanakkor hosszú ideig biztosítja a megfelelő nedvességet a növényeknek, így szavatolja a megfelelő minőséget és a hosszabb élettartamot.

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.

Innováció és klímaváltozás: az EBB 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT-nak

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT SE & Co. KGaA németországi székhelyű vetőmag-termelőnek. Az uniós bank által biztosított pénzeszközöket a vetőmagtermelő cég kutatás-fejlesztésre kívánja felhasználni.